Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-11-17 / 92. szám
L¥. évfolyam í>2. (tzáin Szombat byiila, 19^3. november 17 Előfizetési árak : Negyedévre helyben vagy vidéken . 3000 K Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések ésnyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 200 koronaFelelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombatonSzenzáció. Összeesküvést lepleztek le és tettek ártalmatlanná egyidöben Magyarországon és Bajorországban. Egyébként modern nyelven puccs-nak szokták hivni az effajta mesterkedéseket és ez a szó talán annak a kifejezésére szolgál, hogy a dolog nélkülözi azt a komolyságot, amelyet a magyar összeesküvés szó foglal magában. Jól felfogva a dolgot, talán azt mondhatnók, hogy puccs az az összeesküvés, amely nem sikerül, összeesküvés ellenben az a puces, amely sikerül. A most szóban forgó készülődés nem sikerült, teliát puccs lett belőle. Magyarországra tehát egészen jelentéktelen dologgá lett ez a puccs, mint minden idejekorán felfedezett kalandos politikai terv. Amilyen jelentéktelen lett volna Károlyiók gonosz mesterkedése, ha idejekorán lefülelik őket. Amúgy azonbam rettenetes országrontás lett belőle, annak következtében, hogy Károlyit többnek nézték, mint egyszerű képviselőnek. No de legalább megtanultuk, miként kell az ilyen külön utakon járni akaró politikusokkal elbánui. Mindazonáltal érdemes néhány elmélkedést fűzni a leleplezett puecshoz. Egy nemzetnek hasonlóan válságos helyzetében, mint aminő a mienk mostan, mindig el kell készülve lennünk az elégedetlenek hasonló, összeesküvésszerü megmozdulására és annak idejekorán való ártalmatlanná tételére Egy megbilincselt nemzet, akár csak egy összekötözött ember, miuden módot megpróbál a szabadulásra. Hogy még jobban is ösz- szekötözbetik, még erősebben is lebilincselhetik, azt vajmi kevesen hiszik el. Igen kevesen hiszik el, hogy nincsen olyan súlyos helyzet, amelynél még súlyosabba is nem vonszolhatnának egy nemzetet az ellenségei. Pedig ott vannak tanulságul a németek. A Buhr-vidék megszállásakor azt hitte a világ, hogy jobban megalázni és jobban megnyomorítani Németországot már nem lehet. S ime, menuyivel különb volt még Németország állapota akkor is, mikor Poiacaré katonái bevonultak a Buhr-vidékre. Milyen szívesen visszahoznák a németek az akkori állapotokat. Mindeu reményvesztett helyzetben, egy nemzetnek leigázott, tehetetlen állapotában megismétlődnek a hasonló kísérletek. Ilyenkor minden nemzetközi eseményhez az a remény fűződik, hogy az befolyással, előnyös behatással lesz a nemzet belső sorsára is. A különböző államok kétségbeesett elégedetlenjei egymásra találnak ilyeukor és mindenik a másiknak megmozdulásától, otthon való felülkerekedésétől várja a saját országában is az áhított változás olkövetkezésót. Az eredmény azonban hosszú időn át ugyanaz: felsülés, kudare és börtön. A magát függetlennek, győzhetetlennek képzelő emberi erő küzd ilyenkor a végzettel, az események, a viszonyok erejével. Az emberi erő és igaz- ságórzet, amely nem akarja elhinni, bogy a körülmények képesek teljesen bókóba szorítani, teljes tétlenségre kárhoztatni, amely nem képes belenyugodni abba, hogy az igazságtalanság, a brutális erő képes tartós időn át is diadalmaskodni az igazság, a jog felett. Lényegében tragikus küzdelem ez, még ha a résztvevők, vagy maga a hős nem születtek is tragikus hősöknek. Könnyű kritikát mondani a hasonló kísérletek felett, könnyű az elvakult egyéni ambieió számlájára Írni a hasonló vállalkozást, de vájjon nem könnyü-e a kétségbeesett, reményét vesztett, tanácstalanná vált emberrel elhitetni, hogy a szalmaszál is segíteni fog fuldoklásán, csak kapaszkodjék belé, csak fordítsa mindem erejét annak megragadására. Novethetjük, vagy kárhoztathatjuk vakságukat, de hasonló helyzetben sokan mégis hasonlóképen cselekednénk. Válságos időkben azonban egyet nem szabad elfeledni. Veszélyek ellen mentve csak akkor vagyunk, ha összetartva egyetlen, megbízható vezetőre hízzuk a nemzet sorsát s ha látunk is külön utakat, amelyek jobb helyzet felé vezethetuek bennüuket, azokon sem egyedül és titokban és nem erőszakkal indulunk el. Mikor mindenfelől szakadékok tátonganak felénk, nem szabad ide-oda rángatnunk a kötelet, amellyel össze vagyunk kötözve, mint a hegymászók, hanem csak arrafelé szabad óvatosan haladnunk, amelyet a legszélesebb áttekintéssel biró is veszélytelennek ismer fel. A magyar orientáció esélyei. Irta: Horváth Jenő egyetemi magántanár, a Magyar Külügyi Társaság igazgatója. Az a körülmény, hogy Magyarország öt évszázadon át egy német államközösség keretében élt, alapjában fölöslegessé tette az orientációt, egyben veszedelmessé mindazon kísérleteket, melyek eltérő irányokban kerestek érvényesülést. Kétséget nem szenved, hogy ez a veszedelem immár elmúltnak tekinthető, bár a magyar közvéleményt még nem hatotta át teljesen a tudat, hogy mindazon rázkódások és csapások halmazából, melyek az elmúlt évtizedben elbontották, ölébe hullott az, ami után öt évszázadon át hiába vágyott és amiért Rákóczi és Kossuth zászlói alatt legjobb fiainak vére hiába hullott: a szabadság és függetlenség. E szabadság birtokában semmi külső hatalom és befolyás nem kérhetné többé számon azt, hogy az ország milyen kombinációhoz fűzi sorsát, ha nem volnának meg azok az adott körülmények, melyek ugyanakkor a szabaddá lett utón áthághatatlan akadályokat hengeritenek minden olyan törekvés elé, mely a túlzott tartózkodást indokolatlannak nyilvánítva, ismeretlen, az újság ingerével ható, nem egyszer tetszetős irányokba szeretné terelni az állam szekerét. Az állam függetlensége még a nagyhatalmakra nézve sem jelenti egyben az orientáció függetlenségét, annál kevésbé Magyarországban, hol az uj állam függetlensége a békeszerződésektől szigorúan megadott körülményekkel együtt született meg. Innen van az, hogy az orientáció első kísérletei, melyeket az uj korszak uj emberei felvetettek, valamennyien összeomlottak és helyűket szokatlan tartózkodás foglalta el. Ma már közismert dolog, hogy a jelen Magyarország hivatalos külpolitikája brit orientációval indult meg és hogy azt rövid időre még határozottabb irányú francia orientáció váltotta fel; hogy 1921. elején a második irányzat is ellanyhult és helyét bizonytalanság váltotta fel. Ez a rövid megállapítás azt engedi sejteni, hogy a két első orientáció hivatása a történelmi Magyarország megmentése volt, melyet kezdetben az angoloktól reméltek, azután a franciáktól vártak ; és végül, hogy az orientációhoz fűzött remények összeomlása után Magyarország a bevallott irányzatok egyikében sem bízva bizonytalanul tekint egy bizonytalan jövő felé. Azt hiszem, hogy a régi Magyarország hangulatát ismerve, mindenki természetesnek fogja tartani, hogy az első orientáció duzzadt vitorlákkal evezett Anglia felé, mellyel a magyar közlélek évszázadok óta hallgatag szövetségben élt. A forradalmak gőzfelhőiből kiemelkedő Magyarország a párisi konferencia itélőbirái elé idézve a maga szempontjából természetszerűen építette reményeit a brit birodalomra és csupán akkor ábrándult ki belőle, mikor a békediktáló hatalmak vasfalába vésve találta meg azt a napot, melynek hevétől a vérbe fagyott trianoni határok felolvasztását remélte. Az első orientáció tehát nélkülözte azon szilárd aláépitést, melyet csupán a külpolitikai helyzet egész struktúrájának szoros vizsgálata és megismerése nyithat, mert annak birtokában nyilvánvalónak kellett lennie, hogy a brit kormányt az éppen általa megalkotott közös békekötés szerződése köti, és hogy attól eltekinteni nem fog, mert ez a közös békével ellentétes különbékét jelentené. Az a remény tehát, mely az angol orientációt a bolsevizmus megdöntése után életre hozta, pusztán a magyar lelkekben gyökerezett duzzadt vitorlái a párisi konferencia szélcsendes vizein aláhanyatlottak. A békedelegáció hazatérése után a magyar külpolitika merőben uj irányba csapott át és Anglia helyett Franciaországban reménykedett, melynek Angliával szemben szövetségesekre volt szüksége, és egy időben, mikor a szálak Paéologue kezében futottak össze, indokolt volt a feltevés, hogy Franciaország keleti frontjának bázisait Budapesten alapozza meg. A brit érdektelenséggel szembeforduló kontinentális érdek- közösség szempontjából Magyarország valóban oly földrajzi fekvéssel birt. mely a lengyel és román államok keleti határ án felállóit Francia- országra nézve szükségessé tette, hogy Magyar- országban jó barátot lásson. Ez a fordulat indokolta meg, az Angliától hirtelen elfordulást és a francia érdekek előnyomulását a Duna felé. 1920 végén azonban a francia orientáció is hirtelen véget ért, és annak elejtését alig lehetne másként magyarázni, mint hogy láthatatlan kezek a kontinens vezető hatalmára épített reményeket is megdöntötték. A francia orientáció hibája éppen abbaa állott, hogy e kezek előtte látatlanok voltak és velők látatlan volt előtte az, ami nélkül politikát kezdeni alig lehet: az adott helyzet PETROLEUM 1 liter 1550 I ZS1RSZÓDA 130® 1 kg. 3800 K Hász és Kovácsnál. Lapunk mai száma 4 oldal.
