Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-11-14 / 91. szám
2 Békés 1928. november 14. házat, a törvény által előirt keretek között megállapítandó haszonbér értékének fele leüthető-e? Kir. pénatigyigasgató: A kérdések első részére nézve kijelenti, hogy a minisztériumban — sajnos — az utóbbi időben azt a gyakorlatot követik, hogy a nyomtatványok sohasem érkeznek meg akkor, amikor a végrehajtást foganatosítani kellene. A nyomtatványok azonban most már rendelkezésre állanak és biztosítja felszólalót, hogy az ilyen késedelmekből folyólag az adózó polgárokkal semmiféle sérelem nem fog történni A második kérdésre nézve köszöni a bizottsági tag figyelmeztetését. A felvetett kérdésben tényleg sem a törvény sem az utasítás nem intézkedik. Még ma felterjesztést tesz az utasítás megadása iránt. Ambrus Sándor szerint oly értelemben kellene a felterjesztést megtenni, hogy amennyiben a miniszter nem rendelkezik, avagy rendelkezése a végrehajtás megkezdéséig nem érkezne le, a végrehajtási rendeletnek a bérlőre vonatkozó része fog a háztulajdonossal szemben is érvényesíttetni. Kir. pénzügyigazgató a javaslatot magáévá tette. Dr. Tőrük Gábor: ő is azt akarta kifejezésre juttatni, hogy adózó és adózó között megkülönböztetést tenni nem lehet és ha illeti a kedvezmény az egyiket, kell, hogy illesse a másikat is. Az ő felszólalása tisztán a törvény és végrehajtási utasítás hézagosságának kiküszöbölését célozta, mert a rendelet mindig csak haszonbérlőről bzóI. A t. főügyész, tanfelügyelő, államépitészeti hivatal és árvaszéki elnök előadmányai vita nélkül elfogadtattak. A teljes ülés után, amely d. e. 11 órakor ért véget, az alispán elnöklete alatt a gazdasági albizottság és az adóügyi albizottság ülésezett. Előbbi 16, utóbbi 28 ügyet intézvén el. Délután 3 órakor szintén az alispán elnöklete alatt a fegyelmi választmány tartott ülést Jakab Lajos orosházi tanító fegyelmi ügyében. igényel (mert abból, hogy bátor, még nem következik, hogy pl. nem csacsi).**) Ezek eldöntésére tehát alkalmatlan eszköz a párbaj, alkalmazása tehát természetellenes s igy erkölcstelen. A bátorság kimutatására alkalmas lenne, de itt meg egyenesen szándékolnunk kell az életveszélyt: ez pedig szintén az erkölcs ellen van. 2 Miután láttuk, hogy a párbajnál nincs kettős eredmény, hanem magából a rosszból következik a jó s még hozzá a rosszat egyenesen szándékolják is s nem csak megengedik — kérdezzük e még tovább, hogy van-e a megengedésre elégséges ok. Pedig van ! Azt mondják, a becsület az ember nagy kincse, többet ér a vagyonnál, még az életnél is. Már pedig a vagyont is szabad életveszedelem árán védenünk, mennyivel inkább szabad tehát a becsületet. Helyes, ez csakugyan súlyos ok lenne, csakhogy már előzőleg kimutattuk, hogy a párbaj a fizikai bátorság igazolásánál egyébre nem alkalmas, a cél és indok ped g nem csak nem szentesíti, de nem is alkalmasitja az eszközöket. A bátorság kimutatására alkalmas lenne, de itt meg szándékolni kellene a rosszat, s csak a rosszból követheznék a jó. Tehát a helyes ok itt sem segít. Már akár segít, akár nem — mondogatják — ez az egyetlen ut, amit a mai társadalom elismer, ha ezt nem követjük, a legsúlyosabb csapások zúdulhatnak ránk: oda a becsület, **) Az ellenvélemény szerint a bizonyítás után még' mindig elintézendő a sértés ilgye; de ugye akkor már jézan felfogás szerint fölösleges a párbaj, mert egyszerűen bocsánat- kéréinek és helyrehozásnak kell következni. Aki ezt megtagadja, ha reggeltől estig kinálgatja az életét, sem tartható jeliemes embernek, aki azzal meg nem elégszik, még névleg sem lehet Krisztus tanítványa. Missziós közgyűlés, Mostanában sűrűn érik egymást városunkban olyan társadalmi jellegű összegyülekezések, amelyeken országos hirü, nevesebb személyiségek jelennek meg körünkben és a szó hatalmával és erejével igyekeznek valamely szép, nemes vagy hazafias eszmét terjeszteni, népszerűsíteni, eszméiknek, törekvéseiknek a mi városunkban is harcosokat, küzdő katonákat, munkatársakat toborozni. A Szociális Misszió Szövetség tegnapi közgyűlése magasan kiemelkedő, jelentőséges eseménye volt városunknak úgy oélját, mint, minden bizonnyal, hatásait és eredményeit illetően is. A Szociális Misszió Szövetség célja, röviden kifejezve, nem egyéb, mint a nő, az anya nevelő és segítő munkájának kiterjesztése az egész társadalomra. Miként a családban, ép ngy a társadalomban sem nélkülözhető a nők munkája, mert a társadalom ezer bajának orvoslása körül számos olyan fontos és elmuiaszthatatlan munka kínálkozik, amelyet sikeresen csak a nők végezhetnek. A Szövetség a lánglelkü püspök, Prohászka Ottokár alapítása és az ő nagy szellemének jegyeit viseli magán. A nagy püspök evangéliumi gondolata igazi megértőre és a feladat buzgó szervezőre talált Parkas Edith alapítványi hölgyben, aki immár hosszú évek óta országos főnökasszonya az országszerte mindjobban terjedő Misszió Szövetségnek. Gyulán a háborús idők elején alakult meg a szervezet gróf Almásy Dénesné kezdeményezésére és fáradozásával, aki azóta leányaival együtt kellően alig értékelhető, megbecsülhetetlen tevékenységet fejt ki a gyulai keresztény nőknek a Misszió köré való tömörítésével és a szociális irányú női munka célirányos megszervezésével. Az országos főnökasszony gyulai látogatása nagy megtisztelés a gyulai szervezetre és bizonyára uj korszak, erőteljesebb továbbfejlődés kezdetét jelenti annak életében. A tegnapi közgyűlés a főnökasszonynak a misszió céljait ismertető lebilincselő előadásával, a többi vendégek tartalmas beszédeivel úgy hatott mindenkire, mint egy nagyszerű sursnm corda, amely rang, állás, kenyér. Tehát mig más eszközről gondoskodva nincs, igenis párbajozunk! Ó milyen szép jelenség ez: valaki meg van győződve a párbaj esztelen ég erkölcstelen voltáról s aztán külső, anyagi okokból mégis behódol. Meg akarja védeni a becsületét s közben saját maga szennyezi be. Tehát ugy-e a becsület nem az igazi, belső értéktől függ, hanem észellenes külsőségektől. Nem azt kell néznem, mit tegyek, hogy a saját lelkiismeretem becsületesnek mondjon, hanem folyton aggódva s remegve kell körültekingetnem, hogy vajon nem méltóztatik e valamelyik kraké lernek rólam kedvezőtlen véleményen lenni. „Kénytelen vagyok“ tehát „énemet minden közönséges fickóval szemben elvesztegetni, ha annak eszébe jut engem lerántani a saját színvonalára1^ Forster). Mily silány bálványok előtt hullanak porba az emberek, kik olyan komolyan tudnak félni az önkéntesi jog, a tiszti kardbojt stb. elvesz tésétől mikor ép a párbaj előtt állanak, de máskor ugyan melyiknek jutna eszébe, hogy tegyen, dolgozzon, áldozzon valamit a társadalmi felfogás késedező óramutatójának helyreigazítására, jobb, kielégítőbb megoldás keresésére. „Nagy ut vár itt még ránk az erkölcsi haladás terén, vértanuk és hitvallók nélkül persze ez nem fog menni!“ (Foerster). No, már pedig a vértanuságra egyelőre nem pályázunk — mondják mosolyogva. Helyes! csak akkor aztán tessék következetesen sutbadobni az egész kereszténységet s nem kompromittálni az elveket az élettel. Vájjon erre is oly készek, mint a párbajra ? Nem tudom. De hallottam, lehet komoly, élőhitü úriember ajkáról ezt a pesszimisztikus nyilatkozatot : Kérem a párbajt sohasem fogják tudni kiküszöbölni. Mindig lesznek emberek, akik semmiféle, még oly ideális becsületszék döntésében nemzsfnevslő, komoly áldozatos munkára kall, hogy serkentsen minden keresztényiesen és hazafiasán érző magyar asszonyt és leányt. Ha terünk engedné is, akkor sem merészel- hetnők kivonatosan ismertetni az előadásokat; oly nagyjelentőségű, oly értékes volt minden mondat, minden szó, hogy azokból csak egyeseket kiválogatni meghaladja az ujságtudósitó munkáját. A közgyűlést gróf Almásy Dénesné nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölve Farkas Edith országos főnökasszonyt. A Kongregációs leányok éneke után dr. báró Apor Vilmos, a gyulai szervezet egyházi tanácsadója ismertette a főnökasz- szony elölt a gyulai Misszió eddigi életét és tevékenységét. Ezután Farkas Edith főnökasszony állott fel szólásra és közvetlen egyszerűséggel ismertette a Misszió Siövtség célját, a nemzet- mentő és társadalomnevelő eszmék és gondolatok egész tárházát terítve a feszülten figyelő közönség elé. A krisztusi szeretet legtisztább érzéseitől áthatott előadás zajos tapsra ragadta a termet szinültig megtöltő publikumot. A főnökasszony után Szeőts Gerardiue nővér a fogház misszió feladatairól értekezett, megismertetve a hallgatóságot azzal s nagyszerű munkával is, amelyet a Szövetség budapesti Missziója a foglyok lelki gondozása körül kifejt. Végezetül tisztelendő Szentkirályi Róbert szólótt, egy elsőrendű szónok képességeivel mutatott reá arra a sok hiányosságra, amelyben a társadalmi cbaritatív munka Magyarországon még mindig leledzik. Lelkes, szűnni nem akaró taps fejezte ki a közönség tetszését és háláját az épületes, nagyszerű előadásokért. A férfi énekkar pompás éneke után a közgyűlés az elnök indítványára táviratilag üdvözölte az ország kormányzóját, a megyés főpásztort és a Misszió Szövetség megalkotóját, Prohászka püspököt. A Himnusz eléneklése után szétoszlott a közönség, mindenki azzal az óhajtással távozván a gyűlésről, vajha minél gyakrabban volna részünk hasonló lelki megerősítésekben. meg nem nyugszanak. Erre a mondásra Anglia a cáfolat, ott megvannak párbaj nélkül.***) Annál elszomorítóbb látvány, hogy nálunk mennyire ragaszkodnak még a letűnt idők e barbár maradványához (bár erényeit őrizgetnék inkább 1) csak azért, hogy mindig a kezük ügyében legyen valami disztingváltabb bicskázási mód a nehéz indulatoknak érzékelhető módon való levezetésére. Ezeknek még mindig a régi érvágásos gyógymódban az üdvösség. Szint e mosolyogni lehetne rajtuk, ha nem tudnók, hogy az egész nagy ragaszkodásnak az a mindent betöltő hiú, kevély, üresfejü, elvakult gőg a titkos főoka, amely manapság puffasztgatja a lelkeket, nem csak az egyesekét: egész népekét. Ugyan hogy nézhet az a végtelenül hatalmas, világokat alkotó és átfogó Isten azokra a hetvenkedő parányokra, akik úgy akarják megvédeni a maguk drága, de Isten előtt talán nem is olyan foltmentes, becsületét, hogy sárral — a bűn sarával — akarják megdobálni a végtelent, választást rendeznek Krisztus és Barabbás között és Barabbást választják. A pápai nunciusnak a nagygyűlésen elhangzott szavaival zárjuk dolgozatunkat: »Kötelességünk, hogy tiszteljük és tiszteletben tartsuk az életet, mely Isten ajándéka, melyről egyedül Isten rendelkezhetik és azért akarjuk, hogy legyen lehetetlen a párbaj, amely megbecsteleniti a becsületet, melyet állítólag megvéd. A párbaj vad és barbár korba sülyeszt vissza, és egyként sérti az Istent, a családot és a hazát, mert oktalanul veszélybe dönt és kiolt életet, amely Istennek, a családnak és a hazának van szentelve.“ Gyula, 1923. október 10. Merksz Rezső Lászl* ***) Nálunk is úgy lehetu», ha nem a sértéiek helyrehozatalán törnék a fejüket, hanem magát az oknélkűli sértegetést tekintenék disqualifikálőnak.) PETROLEUM 1 liter 1550 K ZSIRSZÓDA 130° I kg. 3800 K Hász és Kovácsnál.
