Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-02-03 / 10. szám

2

Békés

1923. február 3

Európa minden állama olyan beteg, olyan koldus, hogy Amerika tudja csak megmondani, mennyire leromlottunk és elpusztultunk. Hamar akarnak hát felgazdagodni azok, akik még most is fészkelődnek ? Miért akarják az úgynevezett jóvátételt még olyan eszközökkel is kicsikarni, amelyek egyszeriben elpusztítanának minden jóvátehetési forrást. Igazán a vak esztelenség útjait járja ma Európának néhány állama, amelyek nem veszik észre, hogy ugyanannak a sirnak a szélén táncolnak, amelyet csak a legyőzöttek részére ásottnak vélnek.

Gyula város költségvetése az 1923. évre.

I. Bevételek :

1. Közpénztári maradvány 200000 K

2 Adó és egyéb hátralékokból 260000 »

3 Állami hozzájárulásból 28000 »

4 Községi pótadóból hiányfedezésre 4843808 »

5. Hirdetés dijakból 3000 »

6 Végrehajtási dijakból 550000 »

7. Késedelmi kamatokból 120000 »

8. Fövényéé—szabadkai földekből 3626507 »

9. Szeregyházi szántókból 1160000 >

10. Kispéli szántókból 277890 »

11. Remetei járandó jövedelme 92130 »

12. Eperjesi szántó » 60000 »

13 Kórházi földek 30000 »

14 Téglaégető melletti szántók jöv. 110000 »

15 Bödöséri szántók jövedelme 66040 *

16 S'.tkai földek > 4446500 »

17. Galbácskerti házhelyek jövedelme 117000 »

18. Körgátföldek » 100000 »

19. Veteményes földek » 70000 »

20. Fövénye8i legelő » 5300000 »

21. Fövénye8i kaszáló (házi kezelésben) — »

22. Kispéli legelő jövedelme 750000 »

23. Szöllötelep » 72000 »

24 Csabai-ut melletti szőlők jövedelme 2100 »

25. Nádas jövedelme 600000 »

26 Fűzfavessző jövedelme 120000 »

27 Köztemetőfóld jövedelme 90000 »

28 Gyártelepi föld (házi kéz.) — »

29. Galbácskerti földek jövedelme 2880000 »

30 Vásártéri legelő jövedelme 120000 »

31. Sitkai szálfaerdő jövedelme 90000 »

kulásával előfordult, hogy egy városban sok azonos nevű személy lakott s igy a régi megnevezés nem volt elegendő. A sok Hermann és Heinrich között különbséget kellett tenni, az illetőket pontosabban kellett megjelölni. Ez a pontosabb megjelölés vagy az apa neve után történt, vagy a hivatal után, melyet viselt (pl. Vogl), esetleg külső testi tulajdonságai alapján (Roth), vagy lakóhelye szerint. így alakultak ki a családi nevek először a városokban, mely szokás esakhamar a vidéken is elterjedt.

Ha a német családi nevek eredetét vizsgáljuk, úgy három réteget különböztethetünk meg, melyek sokszor egymásba fonódtak: I. ősgermán, eredetileg pogány személynevek (Albrecht, Fridrich, Hermann, Siegfried stb.); II. a későbbi keresztény korból származó személynevek (Paul). Az ősgermán személynevek rovására a latin műveltség elterjedése és az egyház hatalmának növekedése mellett elkerülhetetlen volt az idegen eredetű nevek térfoglalása. A XII. századig azonban elenyésző csekély volt az egyházi, tehát héber és görög-latin eredetű nevek száma.

Mind a két réteget jellemzi, hogy eredetileg is egy személy megjelölésére szolgáló szavak voltak s még azután is használatban maradtak mint személynevek, mikor már családi nevekké kristályosodtak.

Ezekhez jön egy III. réteg: eleinte csak megkülönböztető hozzátételek a személynévhez, később önálló családnevek, pl. Bauer, Bäcker, Müller, Weber stb.

Ami az első csoport neveit illeti, ezek az idők folyamán sokszor nagy változásokon mentek keresztül: megkoptak, vagy összevonás következtében megrövidültek. így pl. Berinhard, Bernhard, Bernd

Egy személyt (pl. Hermann) legjobban úgy lehetett a többitől megkülönböztetni, ha hozzátették apjának nevét: Hermann Sohn Arnolds. Később a Sohn elmaradt és vagy a gen. Arnolds, vagy a nőm. Arnold, mint családnév szilárdult meg. Ilyformán számtalan családnév keletkezett. Pl. Dierrich, Fridrich, Herbert, Siegfried stb. Ezekből a nevekből a legélesebben az összetett

nevek válnak ki. A gyulai német családi nevekben is előfordulnak a következő összetételek :-brecht (bért, barth, precht, pert „glänzend“ (pl. Herbert).;-fried (fért, fér, fart, „Friede, Schutz“) pl. Siegfried;-hart (art, ert, „stark, fest“) pl. Reinhart, Elirhart;-mann pl. Hermann ;-rich (reich, „mächtig“) pl. Friedrich.

Megszámlálhatatlan azoknak a neveknek sokasága, melyek a teljes nevek rövidítéséből, illetőleg kicsinyítéséből keletkeztek. A kicsinyítő végzet magja a felnémetben egy l betű, mely nálunk is a családi nevekben számos formában fordul elő :-el (ez a legelterjedtebb) Bartel, Hagel, Offel stb.;-le Eisele ;-lein Gerlein, Körnlein, Stäublein. Közép- és Délnémetországban még a z kicsinyítő végzet is gyakori. így lesz Dietrichből Dietze, Ditz, Titz. Az alnémetben uralkodó kicsinyítő végzetek (-ke, -ken stb) Gyulán nem fordulnak elő.

Közép- és Délnémetországban igen gyakoriak az -er végződésű nevek, melyek nálunk a nevek 40%-át teszik.

A II. réteg személynevei is igen erős változásokon mentek keresztül. Teljes alakjukban ritkán fordulnak elő, pl. Andreas, Enders, Endres (Endrész.) Sokszor az eredetre alig lehet ráismerni : Aegidius, Gilles, Gilg, Ilg, lüg, Illich.

Az ősgermán és keresztény személynevekből alakult családi nevekhez csatlakozik (III.) egy egész sereg olyan név, amelyek sohasem voltak személynevek. Ezeknek a megjelöléseknek legnagyobb részét a foglalkozásból vették. A sok Konrád közül egyet úgy jelöltek meg közelebbről, hogy nevéhez tették a foglalkozást, melyet űzött (pl. Schmidt), vagy a hivatalt, melyet viselt (Schultz) A mesterségből vett családi nevek közül egyesek igen gyakoriak: Müller, Mayer, Schmidt, Schneider stb.

A történelemből tudjuk, hogy kiváló személyeknek, uralkodóknak már a Karolingok koJVEessze vándoroltam . . .

A költő 1844. decemberében ismerte meg Vachott Sándorné bugát, Csapó Eleikét, aki iránt mélg szerelemre ggnladt. Az alig 16 éves szép szőke leányka azonban január 7-én hirtelen meghalt. Petőfi 34 szép költeményt irt erről a szerelméről, melyeket „Cipruslombok Etelke sírjáról“, cim alatt adott ki. Ötven példány árát a szepesmegyei éhezőknek juttatta. Mikor 1845. tavaszán felvidéki útjáról visszatért, felkereste Etelke sírját és ekkor irta ezt a költeményét.

rában olyan nevet adtak, mely az illető testi vagy szellemi tulajdonságaival volt összefüggésben, igy pl. Karl der Dicke, Otto der Rote, Friedrich der Lange. Ez a szokás a kis emberek között is el volt terjedve. Később a névelő elmaradt s a tulajdonságot jelölő szó családi névvé szilárdult. Ilyen családi nevek nálunk is szép számmal vannak: Braun, Gross, La ng, Roth stb.

A helynevekből kölcsönzött családi nevek igen régiek, a birtokos családok már korán birtokuk után nevezték magukat. Ezek között vannak olyanok, melyek csak általánosságban jelzik az illető család származási helyét (Baier), de vannak olyanok is, melyek egy bizonyos helynévből származnak. Nem kell azonban azt gondolnunk, hogy ezeket a helyneveket a térképen mind megtaláljuk. Sok község eltűnt a föld színéről és viszont sok beolvadt nagyobb városokba.

A helynevekből kölcsönzött nevek közül könnyen felismerhetők az összetett nevelt:-bach (Auerbach, Uferbach) ;-berg (Schobesberg) ;-dorf (Heeresdorf);-eck (Mühleck) ;-stein (Franckenstein) ;-thai (Blumenthal);-wald (Steigerwald) stb.

Ezek az összetételek er végzettel is előfordulhatnak, miközben az Umlaut változhatik, igy Pl-:-bacher (Hinterbacher) ;-berger (Strohmberger) ;-burger (Lindenburger);-hauser (-häuser: Oppenhauser, Oppenhäuser) ;-ho:er (Bruckenhofer) ;-inger (Hetinger);-Städter (Reichenstädter);-Steiner (Marksteiner) stb.

Az alsó Rajna és alsó-szász vidékeken számos helynév -mann összetétellel fordul elő ; Högelmann.

(Folyt, köv.)

32.

József főh. laktanya bére

7679

33

Népkerti pavilion bére

30000

34

Népkerti cukrászbódé bére

1000

35.

Bárdos melletti cédulaház bére

120

36

Szarvas épület bére

60

37.

Kétegyházi cédulaház bére

200

38

Harucker-téri árucsarnok bére

400

39

Vadvesszőtelepi liáz bére

200

40

Szrkadi cédulaház bére

200

41.

Vadászati bérjövedelem

198900

42.

Halászati bérjövedelem

61000

43.

Helypénzszedésből

950000

44.

Mázsálási. dijakból

100000

45.

Hordójelzésböl

2000

46.

Szegödtetés, szabaditásból

5000

47.

Dobolási dijakból

70000

48.

Szolgalmi dijakból

39270

49

Cséplőgépek helyfoglalásért

1000

50

S'.énáskerti helypénzekből

10000

51

Homok- és vályogtermelés

800

52.

Ipardijakból

2500

53.

Lakositási dijakból

60000

54

Vásári átírási dijakból

1000000

55

Marhalevél kezelésből

280000

56

Jégdijakból

10000

57.

Vágóhídi dijakból

2500000

58.

Vágóhídi szurópénzből

25000

59

Köztisztasági teleptől

3500000

60.

Kenderáztatásból

35000

61

Fedeztetési dijakból

250000

62

Bika dijakból

25000

63.

Lóeladásból (függőben)

—

64.

Bika eladásból (függőben)

—

65.

Szeszfőzde jövedelme

10000

66

Házilag müveit földekből

10570000

67.

Faiskolából

415000

68.

Erdőből

1060000

69

Regálé részesedés

7217

70.

Fogyasztási adókezelésből

1800

71,

Forgalmi adó kezelésből

5500000

72.

Városház kibőv. alap kamatai

—

73.

Vágóhíd kibövít. alap kamatai

—

74

Képkeretlécgyári osztalék

3600

75

Kultúra részv. osztalék

4400

76

Letétek alapja

34300

Rendkívüli bevételekből 2824863 K

Átfutó tételek kezeléséből 300000 »

Bevételek összege 56361545 K

Szükséglet, mint kiadási rész, lapunk jövő szombati számában jön.

Messze vándoroltam, elhunyt édes lelkem De mindig, mindenütt, ahol jártam keltem, Bánatos emléked, mint egy sötét fátyol Húzódott utánam sírodnak halmától.

Visszajöttem hozzád. Csókot nem adhattam Nyájas üdvözletül; mélyen vagy alattam. Lehajtom fejemet árvafiiz módjára,

Nem lágy kebeledre, de kemény fejfádra.

Játszanak ujj aim, nem szőke hajaddal,

Tán már hamvaidból sarjadt fűszálakkal, És hallok suttogást, nem kedves ajkadét, Hallom suttogni csak a temető szelét,

Eképpen merengek sírod csendes halmán,

A lefolyt időre nyugodtan gondolván Nyugodt már kebelem. Fájdalmam szélvésze Kitombolt, elzugott, megszűnt, elenyésze.

Alvó tenger a múlt. Halálod a köszirt, Amelyen reményim sajkája kettétört,

Ez a durva köszirt most már olyan szépen Áll a lát kör végén a kék messzeségben.

És állani fog az szemem előtt váltig, Szivemen lesz képed, Etelkám halálig ! Függni fog szivemen képed, mint domború Sírodnak fej fáján e hervadt koszorú.

v