Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-10-17 / 83. szám
L¥. évfolyam S3, szám Szerda Gyula, 1933. október IV Előfizetési firak: Negyedévre helyben vagy vidéken . 3000 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZ6AZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések ésnyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 100 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombatonA törvényhatósági bizottság őszi rendes közgyűlése. (1933. október IS ) Alig zajlott le a tisztviselői létszámapasztás megállapítására hivatott bizottság megválasztása céljából összehívott rendkívüli közgyűlés, az ön- kormányzati jog ismét tanácskozásra hívta egybe a törvényhatósági bizottság tagjait, akik bizony ezúttal is — bár szokatlanul — meglehetősen kevesen jöttek be alkotmányos kötelességük gyakorlására. A közgyűlés a főispán elnöklése mellett nyílt meg, majd később a főispán közbejött egyéb fontos elfoglaltsága miatt az alispán elnöklete alatt folytatódott ás fejeztetett be. Az alispáni jelentés tárgyalásával kapcsolatban, amely jelentés a leglelkiismeretesebb pontossággal számol be — mint rendsen — a vármegye közéletében a legutóbbi rendes közgyűlés óta előfordult nevezetesebb eseményekről a közegészségügy, közbiztonság, közgazdaság, közlekedés és más fontos ügyek tekintetében, elsőnek Kovács Mihály bizottsági tag szólalt fel s arra a körülményre hívja fel a figyelmet, hogy a vármegye területén működő belviz- szabályozó társulatoknál a belvízcsatornák építése évek óta teljesen el van hanyagolva és pedig azért, mert nincs a társulatoknak pénzük. A helyzet az, hogy igen sok ember nem mer vetni, mert a mélyebben fekvő földek a csatornák elhanyagolt volta miatt az esőzések beálltával viz alá kerülnek s minden fáradozásuk kárba vész. Arra kéri tehát a bizottságot, Írjon fel a földmi- velésügyi miniszterhez aziránt, utasítsa az ármen- tesitő társulatokat a belvízcsatornák rendbehozatalára és egyes elpusztult műtárgyak pótlására és tekintettel a munkahiányra, felkérni indítványozza a kormányt a tekintetben is, hogy ezek a munkálatok sürgősen indíttassanak meg s amennyiben a társulatok ezeknek a munkálatoknak végzésére pénz hiányában képtelenek, kölcsön nyújtásával siessen a kormány segítségükre. Dr. Berthóty István az alispáni jelentésnek azzal a részével foglalkozik, amely a közigazgatás menetében fennforgó nehézségekről szól. ügy a vármegyei, mint a községi háztartások egyensúlyának felbomlással fenyegető ve szélyeinek okát abban látja, hogy közig, törvényeink legsarkalat03abb tételeit hatályon kivül helyezték, anélkül, hogy uj törvényeket alkottak volna helyettük, ennek pedig az lesz a következménye, hogy az egész nagy gépezet össze fog omlani, aminek természetesen az ország fogja kárát vallani. Részletesen foglalkozik az uj adótörvényekkel 8 rámutatván azok hiányosságára, kimutatja, milyen tarthatatlan, visszás helyzetek fognak előállani ezekből az egyes önkormányzati közületek háztartásaira. Akkor tehát, amidőn az alispáni jelentés igen helyesen rámutat e nehézségekre és súlyosan érzi a felelősségét, ő tovább megy és azt indítványozza, sürgősen kéressék fel a kormány aziránt, hogy az egész adózási reformból hagyja ki a politikai vonatkozásokat s anyagi jogszabályok alkotásával siessen az önkormányzati szervek támogatására, mert ha ez a kérdés hamarosan meg nem oldatik, a jövő évben az egész közigazgatás csődöt fog mondani. Kísb László szeghalmi főszolgabíró sürgeti a Bucsatelepet—Karcaggal összekötő, teljesen rozoga s ma már életveszélyes fahíd felépítését. E hídnál ma az a helyzet, hogy azt el kellett a közlekedés elől zárni, mert a hatóságok nem vállalhatják az anyagi és büntetőjogi felelősséget. Minthogy pedig ennek a hídnak a felépítése ma már oly nagy összegbe kerül, hogy azt viselni, sem az érdekelt községek, sem az azt létesítő Berettyó—Hortobágyi árm. társulat nem képesek valakinek pedig kell, hogy pénze legyen erre a célra, tehát máshova nem fordulhatunk, mint a kormányhoz. Indítványozza tehát, kéressék fel a kormány, hogy az állami költségvetés keretében gondoskodjék ennek a hídnak építési költségeiről s tekintettel a sürgősségre már most hatalmaz- tassék fel az államépitészeti hivatal a szükséges építési munkálatok haladéktalan megkezdésére. Dr. Daimel Sándor alispán mind a három indítványhoz a legnagyobb készséggel járul hozzá- Kovád Mihály indítványa mélyen belevág a nyo- morenyhitő akció keretébe és így természetes, hogy ezt a kérdést ennek keretébe bele lehet venni. Berthóty indítványát a legnagyobb mércékben támogatja. A jelentésből is látható, hogy mily sötétnek festi a helyzetet, pedig az még távolról sem a rideg valóság. A Kiss László indítványában foglaltak is teljes mértékben fennál- lanak. Ő sem tud más megoldást. A közúti költségvetésben erre a célra lehetetlen fedezetet találni. Ezt az égetően sürgős kérdést csak az állam tudja megoldani. Különben is úgy tudja, hogy a kérdéses ut, amelyen a hid van, nem törvényhatósági ut, tehát jogilag sem kötelezhető a vármegye ennek a2 útnak illetve hídnak a kiépítésére. Ezzel az alispáni jelentés felett megindult vita le is zárult s a tárgysorozat többi pontjai meglehetős gyors tempóban peregtek le. Felszólalás volt Abaoj- és Tolnavármegyéknek a házaló kereskedelem revízióját sürgető köriratánál, ahol Cs. Varga Antal indítványára a vármegye is felirat küldését határozta el a házaló kereskedelem revízió alá vétele érdekében. Gerendás puszta önálló községgé alakulása ügyének tárgyalásánál az állandó választmánynak az egész adminisztráció kérdését felölelő határozati javaslata elfogadtatott dr. Berthóty István által indítványozott azon pótlással, hogy az nj nagyközség képviselőtestületének létszámát, habár csak ideiglenes jelleggel is, de már most 24-ben állapította meg a törvényhatósági bizottság. Hosszabb vit3 volt a vármegye elmaradt 1923. évi és a mostani 1924, évi virilis névjegyzékei összeállítását akadályozó kérdések miatt. Végre is úgy határoztak, hogy felkérték a vármegye alispánját, hogy kövessen el minden lehetőt, hogy a vármegyei virilisták 1924. évi névjegyzéke az 1923. évi adatok alupján összeállittassék, A kéményseprési dijakat pedig nem állapította meg a bizottság, hanem egy legutóbb érkezett miniszteri rendeletre támaszkodva, amely szerint ha a törvényhatósági bizottság ezeket a dijakat 3 hét alatt nem állapítja meg, akkor ezt a kormány fogja megállapítani, — úgy,határozott — hogy a kéményseprési dijak megállapítását a kormányra bízza. A többi ügyek legnagyobbrészt speciális községi és egyéni érdekeket érintők, csaknem kivétel nélkül az állandó választmány referádájá- ban fogadtattak el s a közgyűlés fél kettőre már véget is ért. Lukács György beszámolója a kerület községeiben. Nagynevű nemzetgyűlési képviselőnk az elmúlt héten folytatta beszámoló-kőrútját. E hó 13-án délután Dobozon tartotta meg Lukács György nagyszámú közönség jelenlétében beszámolóját, amely előtt Holdy Kálmán gyógyszerész lendületes szavakkal üdvözölte képviselőnket, különösen kiemelve a nemzet érdekében kifejtett külföldi működését. E megnyitó utón következő beszámolójában Lukács György a hallgatóság állandó tetszésnyilvánításai közepette fejtette ki véleményét a bel- és külpolitikai helyzetről. Bethlen Istvánnak, az országot a szélsőségektől visszatartó középuton haladó politikáját tartja egyedül helyesnek az ország érdekében. Röviden foglalkozott beszédében a külföldi kölcsönnel, amelynek sikerében feltétlenül bizik s melytől az ország gazdasági helyzetének jelentékeny mérvben való megjavítását várja. Részletesen kitért az ínség leküzdésére irányuló akcióra, amely ruhával és cipővel látja el azokat, akik ezekre valóban reászorulnak. Beszédét az egységre, összetartásra, a belső rend megőrzésére való felhívással fejezte be, Utána Hegedűs Gyula községi főjegyző zárta be szép, meleghangú beszédben a gyűlést, amelyben nemcsak a tartalmas beszámolót köszönte meg, de hálásan emlékezett meg Lukáci Györgynek úgy parlamenti, miét a község érdekében megnyilvánuló szereplésétől. Másnap vasárnap délelőtt Kétegyháza köz- zéget látogatta meg képviselőnk, ahol kitüntető szeretettel fogadták. A község ifjúsága lovasbandériummal kísérte be a faluvégén felállított diszkapun át a községházára. Itt a szép számmal egybegyült polgárság nevében Schauer Gyula főjegyző üdvözölte pár lelkes szóban dr. Lukács Györgyöt, aki azután részletes beszámolót adott a nemzetgyűlés eddigi munkájáról és külföldi sikeres akciójáról. Ezután a kétegyházi kaszinóban gyűlt össze a község szine-java s kedves képviselője tiszteletére nagy bankettet adott. Ennek keretében Klivinyi Lajos r. katb. plébános hatalmas szónoki készségről tanúskodó felköszöntő- jéban főként képviselőnknek sikeres külföldi ék itthoni nagyarányú közegészségügyi működését méltatta. Képviselőnk válaszában ^szépen kifejtette, hogy a haza érdekében teljesitstt munka nem érdem, hanem hazafial kötelesség. Délután Újkígyóst is útba ejtette dr. Lakács Képviselő, kire a kath. körben várt a polgárság szinte teljes számban. Csomós Il-od jegyző fogadta, Giczy róm. kath. lelkész pedig megnyitván az ülést, szívélyesen üdvözölte képviselőnket. A beszámoló beszédet nagy figyelemmel s élénk tetszésnyilvánítással fogadták. Utána pedig főleg a földreformra vonatkozó felvilágosításokat adott a képviselő számos érdeklődőnek. A késő esti órákban tért vissza képviselőnk kőrútjának ezen utolsó állomásáról s ezzel idei beszámoló sorozatát be is fejezte. Molnár Albert mérnök irodája Gynla, Kossuth-tér 18. sz. 589 9*-* PETROLEUM 1 liter 1550 K ZSIRSZÖM 130° 1 kg. 4000 K Hász és Kovácsnál. Lapunk mai isámu 1 oldal.
