Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-10-13 / 82. szám
2 Békés 19í?3 október 13 A HÉT POLITIKAI ESEMÉNYEI. ITTHON. A nemzetgyűlésnek október 15 én kellene ismét összeülnie, kost azonban arról értesülünk, hogy a nemzetgyűlés október 15-én további két hétre elnapolja üléseit. Az elnapolásra azért volna szükség, hogy a parlament bizottságai letárgyalhassák a földnovellát és hogy a kormány nyugodtan tárgyalhasson a népszövetség pénzügyi bizottságának kiküldötteivel, akik a jövő héten érkeznek Budapestre. A politika berkei tehát még két hétig csendesek lesznek. Némi élénkséget a miniszterelnöknek vasárnapi szolnoki megnyilatkozása fog csak hozni. Az említett népszövetségi pénzügyi bizottság, mely a jövő héten érkezik Budapestre, itt fogja kidolgozni a magyar kölcsön és az ország pénzügyi programmjáuak tervezetét. KÜLFÖLDÖN. A törökök javára megjavított békeszerződés egyik legfőbb pontja e héten ment teljesedésbe. A nagyhatalmak csapatai kiürítették Konstantinápolyi, ahová a lakosság lelkes tüntetése közben bevonultak a török csapatok. Németországban a Stresemann-kormány korlátlan, diktatorikns hatalmat kapott a birodalmi gyűléstől, felhatalmaztatván arra, hogy intézkedéseiben »az alkotmány nlapelveitől is eltérhet*. A német nagyiparosok tárgyalást kezdtek a francia megszálló csapatok főparancsnokával, De- gontte tábornokkal, amely tárgyalásoknak célja a munkának újból való megkezdésére és a jóvá- tételi szolgáltatásokra vonatkozó megegyezés létrehozása. A harangokért. Az anyatemplom harangjára újabban a következő adományok jegyeztettek, lermésxetben. Szabados János 1 q, özv. Ágoston Györgyiió 1 q, Kátay Lajosné 5 kg. bnza. Soltész Margit 1000, Szabó Géza 7000, Galyasy Béla 5000, llek Lajos 5000, Sch. M. 5000, dr. Hirmann József és neje 10000, Névery István és neje 10000, özv. Kocsis Mihályné 5000 Msyer János 2000, gróf Széchényi Ántalné 1000000, Kohári Ilona 5000, özv. Szve- tits Viktorné 2000 koronát. Szabó Gézáné gyűjtése: Szabó Gézáné 15000, Szabó Mária 10000, Szabó Miki 5000, Bottó Mária 2000, Balázs János 1000, Szakolczay Lajos 10000, Tarr Dezső 5000, Ungvári János 1000, dr. Yarju Zoltán 1000, dr. Kazay László 1000, dr. Schröder Gábor 5000, Migend Ke/sőné 5000, Zöldy Hona 1000, Volent György 100, megindult a sereg Arad felé. Itt került a vár közepén emelkedő óriás egyemeletes u. n. fő- őrház börtönébe a magyar sereg tizenöt vezető embere. A vasrostélyos szobákban volt itt elzárva a tizenhárom vértanú: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, NagySándor József, Pölten berg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly gróf. Rajtuk kívül itt voltak még Gáspár András honvédszázados, aki a halálos ítélet alól felmentést kapott és Lenkey János tábornok, aki a fogságban megőrült. Emlitsük-e, hogy mit szenvedtek testben s lélekben a szabadsághősök börtönük falai közt a legszükségesebbek . hiánya s Howiger várparanccnok gonoszlelküsége miatt! ? Amit előre sejtettek, bekövetkezett, a vértörvényszék nem ismert kegyelmet. A hadbiróság elnöke Ernst szemükbe lobbantotta, hogy hűtlenek lettek császárjukhoz. Szeptember 25-én Kisst golyóra, Vécseyt kötél általi halálra, 26-án Schweidelt golyóra, a többit bitóra Ítélték. Haynau azonban Dessewffyt és Lázárt golyóra kegyelmezte. Október 5 én kihirdették az ítéletet. A bresciai hóhér elérte célját : a nemes hősöket porba alázta. De nemes- lelkűket még a borzasztó Ítélet sem törte meg. Börtönük most már siralomházzá változott. Szivettépő bucsuzások s az Egyház vigasza közt érkezett el a reggeli szürkület. A porkolábok elővezették Kiss, Schweidel, Dessewffy és Lázár tábornokokat, a kivezényelt csapatok körülfogták őket s a vár északkeleti 6 számú kapuján ki érve a legközelebbi sáncba bekanyarodtak. Ekkor hirtelen fölhangzott a vezényszó, a lelkészek visszavonultak a csapatok mögé és a porkoláb tizenöt lépésnyire a zászlóaljtól felállította a tábornokokat. A hősök levetették kabátjukat és mellényüket és féltérdre ereszkedtek. A vezénylő- tiszt csak Kiss Ernőnek engedte meg, hogy szemébe nézhessen a halálnak, a többi három szemét bekötötték. Ekkor hirtelen kilépett a sorból tizenkét katona, három-három alig pár Galyasi Béla 1000, Balázs János 500, Osznszki János 5000, Móra Valéria 500, Papp Lajosné 2000, Mező Ilona 2000, Mohaupt Páterné 2000, Géozy Gizi 1000, Heller 400, Mészáros Sándorné 2000, Kraft Viktor 10000, Jnnászka Ferenc 5000, Jnnászka Lajos 5000, Soltész Rozália 1000, Varga Miklós 20000, özv. Kövér Lászlóné 5000, Doma- nek Pál 2000, Urleányok Kongregációja 40000 K és 2 lira, Safáry László 5000, Haviár Iza 5000, Kalocsa István 70000, Kongregáció gyűjtése 28130, N N. 1000, Barát Józsefné 110, özv. Masnrek Pálné 5000, Bengeri Karcsi 33000, Tóth János 10000, Raák Mihály és neje 10000 koronát. Kongregációk gyűjtése: Bocska Istvánné 2000, Kádár Fereucné 2000, Faragó Ferenc 5000, Csonka Jánosné 500, Gombos István 1000, Hajdú György 1000, Kovács Juliska 2000, ifj. Bogár György 1000, Imre Lajos 1420, Gyulai Károlyné 1000, Adslmann József 2000, ifj. Major Jánosné 500, Nánási Agnes 5000, Hajdn Ferenc 1000, Gazsó Teréz 2000, Balogh István 5000, id. Balogh István 2000, Exner Ferencné 2000, Jnhász Jánosné 5000 és özv. Gyepes Istvánné 1000 koronát. Követendő példa. Egy I. oszt. gimnáziumi tanuló önként lemondott egy tervbe vett gimnáziumi kirándulásról, hogy az erre szánt 33000 koronát a harangra juttassa. m i kje K„ Széchenyi püspök Gyulán- Széchenyi Miklós gróf megyéspüspoküuk ma, penteken este érkezett Gyulára dunántúli birtokáról. Vele együtt jött Brém Lőrinc püspöki helytartó, aki a budapesti katolikus nagygyűlésen és az utána tartott püspöki konferencián vett részt. A megyéspüspök 8—10 napig marad Gyulán, azntán székhelyére, Nagyváradra átázik. Püspöki konferencia Csemoch János bibor- nok-heicegprimás azt az alkalmat, hogy a kedden lezajlott háromnapos katolikus nagygyűlés idején Csonka-Magyarország csaknem valamennyi egy- házfejedelma a fővárosban tartózkodott, arra használta fel, hogy szerdán délelőtt a budavári hereegprimási palotába szokásos őszi tanácskozásukra hívta össze a püspöki kar tagjait. Az elnöklő bibornok-hercegpriraáson kívül csaknem az összes főpásztorok megjelentek ezen a tanácskozáson. A püspöki konferencia folyó egyházkormányzati ügyekkel foglalkozott és megbeszélte azokat az intézkedéseket, amelyeket néhány legújabb törvény és rendelet tett szükségessé. A püspökkari tanácskozás a késő déli órákban ért véget. lépésnyire megállón a tábornokok előtt, s a parancsnok intésére a fegyverek eldördültek. Három hős holtan a földre bukott. Kiss Ernőnek csak a vállát fúrta át a golyó. Erre egy gránátos rohant hozzá s fülébe sütötte fegyverét. A rettenthetetlen hős szétroncsolt fővel holtan arcra bukott. Hat óra után indult el utolsó útjára a második szomorú menet. Hat sorban mentek egymás mögött a halálra Ítéltek. Elől Lahner és Knézich (majd Pöttenberg és Aulich, azután) a menet mögött Damjanich döcögő parasztszekéren. A vár főkapuján kiérve a vár előtti hídon át a Zsigmondnáza és Uj-Arad-felé vezető útra fordultak. Ott várta már őket Biró Imre akkori zsigmondházi birtokos kaszálóján háromhárom lépésnyire egymástól felállítva a kilenc bitófa. A bitók igen rövidek voltak. Uj-Aradról, egy épülő ház gerendái közül rekvirálták a katonák. Alul mintegy két lábnyi magasságú zsámoly volt, melyet a kellő pillanatban félrelehetett tolni. Félhót volt, mikor Tichy őrnagy parancsára előlépett Zimmer hadbiró és felolvasta a halálos Ítéletet. Azután jött a szörnyű munka. A kegyelemkérés gúnyos formasága után az áldozatok sorában első volt Pöltenberg, második Török, harmadik Lahner, negyedik Knézich, ötödiknek Nagy Sándor következett, ki bátran nyújtotta nyakát a hóhérnak s odakiáltva „hódié mihi, eras tibi“ s »Éljen a haza“ kiá] tással lehelte ki lelkét. Hatodik volt a sorban Leiningen, aki utolsó szavaiban tiltakozott az ellen, mintha ő Budavár bevételénél osztrák tiszteket orozva gyilkoltatott volna meg. Hetediknek Aulrichra jött a sor. Nyolcadiknak a halhatatlan emlékű hős Damjanich következett, aki csodálatos hidegvérrel szólt oda a bakóhoz : „Kérem vig3'ázzon a szakállamra!“ Vécsey gróf maradt utolsónak Szándékosan rendezték igy. A temesvári ostrom- zár miatt kellett végignéznie nyolc társának halálküzdelmét. Mielőtt a zsámolyra lépett volna, odament Damjanich bitója elé s kezetcsókolt neki. Pár perc múlva ő is kilehelte lelkét A nap A Gyula! Nőegylet vasárnap délutáni közgyűlésén nemcsak tagokat, de minden érdeklődőt szívesen látnak. A gyulai Irkel Ferenc Dalkör folyó hó 14-én este fél 9 órakor az Ipartestület helyiségében dalestélyt rendez, melyre a t. dalkedvelőket ezúton meghívja. Belépődíj nincsen. Náriakongregációk felaratási ünnepélye vasárnap délután 4 órakor lesz az anyatemplomban. Utána a főgimnázium tornatermében ünnepély lesz a következő műsorral: Megnyitó, zongorajáték (Debreczsni Margit). Szavalat (Szalai). Ünnepi beszéd (Molnár János orosházi apát-ple- báno»). »Ave Maria« (nyolctaga énekkar). Melodráma (Kneifrfl Erzsébet, Takácsy Erzsébet). Kongregáció induló. A szerdai müvészest. Piger Antal és Ujházy Nasi olyan kedvesek voltak, hogy teljes biztossággal ígérték megjelenésüket a szerdai müvészestre. Hogy nem lett teltház, vagy zsufolt- ház, ezt csak az esti esőzés befolyásolta, de igy is volt jó félház. Páger — természetesen — helytállóit rendületlenül, Ujházy Nnsy azonban a Csáky portáján, otthon maradt, állítólag egy uj operett sürgős és halaszthatatlan betanulása végett, amit pont ezen a napon és órában kellett teljesítenie. A müvészest mindazonáltal megtartatott, művészileg jól is sikerült, Trilla Ilonka, aki Ujházy Nuait pótolta, ügyesen adta elő jelenéseit, valamint a többi partnerek is jeleskedtek. Mezőgazdasági munkásak vasúti menetdij- kedvezményát a minisztertanács október hó 3l-ig meghosszabbította, Becsben megszűnt a kosztpénz Az osztrák pénzügyminiszter bizalmas rendeletet bocsátott ki, amelyben arra szóiiitja fel a bankokat, hogy kamattételeket ezentúl egész évre állapítsák meg ngy, hogy a kamat az évi 20 százalékot nem haladhatja meg. Érvágást csak orvos végezhet. A hivatalos lap közli a népjóléti miniszter rendeletét, amelynek értelmében vérbocsátást, érvágást, köpülyö- zést, nadályozást és minden más ilyen célú műveletet csak orvos végezhet. Aki nem orvos és ilyen műveletet végez — ha cselekedete súlyosabb büntetést nem von maga után — százhúszezer koronáig terjedő pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig ezenkívül tizenöt napig terjedő elzárással is büntetik. A Gyulai Ipari Üsszmunkásság műkedvelő gárdája vasárnap este 8 árai kezdettel a „FALUROSSZA“ c. népszínműt közkívánatra megismétli. előbujt a felhők mögül s sugaraival glóriát font a vértanuk sápadt homloka körül Bent Aradon zúgtak a harangok és a templomokban csendes miséket mondtak a kivégzettekért. Majd a nép kerekedett fel óriási tömegekben, hogy felkeresse a kivégzés színhelyét. Csak mikor a sötét éj leszállt, vonult el a nép néma csoportokban Bitó s golyó csupán ideiglenes megoldások. A tizenhárom vértanú halála valójában meg- pecsélelte a szabadságharcnak pozitív alkotásait, a 48 as törvények szellemét. De életük is e szellem megtestesítője volt. Együtt küzdöttek a magyar szabadságért, pedig vér szerint nem mind voltak magyarok. Damjanich szerb, de magyar katholikus pappal áldatja meg magát végső perceiben, hogy ezzel is kifejezze a magyarság iránt való rajongó szeretetét. Knézich horvát szülők gyermeke, Schwcidelnek csak a neve, Pöl- tenbergnek csupán nyelve német, de szivük ma - gyár, mely a szabadságért dobog. Gróf Leiningen messze idegenbe, Illensíádtbe való. Különös varázsa lehet annak a magyar zászlónak, melynek becsületéért szerb, horvát, német vitéz odaadta családi boldogságát, nyugalmát, életét. De megdicsőül általuk a 48 iki törvények XX. cikkelye is. Mindegyikük buzgón eleget tesz vallása kötelmeinek, de a nemes értelemben vett türelem hangján szól a kivégzés előtt az evangélikus Leiningen bajtársaihoz: „Imádkozzunk együtt, hisz mindannyian keresztények, egy atyának gyermekei vagyunk.“ Közülök a legtöbb előkelő szülőktől származott s ők az arisztokraták lovagias önzetlenséggel küzdöttek a demokratikus Magyarországért. E királyi lelkű vitézek nem exaltált, fanatikus emberek, hanem öntudatos, erős férfijellemek. Kiss Ernő a katonaszellem magatartására mindig sokat adott. Aulich a megtestesült kötelességtudás. Damjanich rettenthetetlen katona, kinek hadtesténél, a 3-dik vitézebb, fegyelmezettebb egy sem volt. De lehettek ők bármilyen hősök, értékes jellemek: az „ein Österreich“ esz„
