Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-09-05 / 71. szám

L¥. évfolyam 71. szám Szerda Gyula, 1998, szeptember 5S Előfizetési Arak: helyben Negyedévre vagy 400 K vidéken BÉKÉS Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 30 korona­felelős szerkesztő: DOBAY FEKE.YC Megjelenik szerdán és szombaton­A görög-olasz viszály Most még csak viszálynak nevezhetjük, de ki tudja, hamarosan nem kell-e súlyosabb szót Írni. Ha nem, az nem az olaszokon fog múlni. Mert ók aligha fognak engedni köve­teléseikből. De enged majd a görög és akik mögötte állanak s a viszály elsimul, mert el akarják simítani. Bezzeg máskép gondolkod­tak Európa kormányai kilenc évvel ezelőtt. Pedig a mi görögünk, az akkori Szerbia, vétke8ebb volt, mint most Görögország, vi­szont Ansztria-Magyarország semmivel sem követelt többet, mint most Olaszország. Mi is történt most ? Az albán-görög határt nemzetközi bizottság igazitgatta és ennek a bizottságnak olasz tagjait, valami öt olasz tisztet és közbivatalnokot, egy ilyen határkiigazitó ut alkalmával ismeretlen ban­diták megtámadták ée lelőtték. Görögök vol­tak-e a gyilkosok vagy albánok, nem tudui. A saját szakállukra cselekedtek-e, vagy va­lami politikai szervezet megbízottai, szintén nem tudni. Csak a politikai helyzetből lehet esetleg következtetni. Mivelhogy Olaszország érdeke az albán határ minél nagyobb kitér­je aése, ebből következtetik, hogy az olasz bizottság gyilkosai csakis az ellentétes ér­dekű görögök lehettek és hogy a merényle­tért a görög kormány politikája is felelős- Ebben a felfogásban van az olasz kormány, anélkül, hogy minderre bizonyítékai volná­nak és ebből kiindulva támaszt Görögország­gal szemben majdnem hasonló, némely pont­ban talán súlyosabb követeléseket, mint Ausztria-Magyarország 1914. júliusi követe­lései voltak Szerbiával szemben. És ime, most még sem lesz háború a dologból, nem­csak európai háború nem, de még a két vi- szálykodó állam között sem. Nem lesz há­ború, helyesebben nem akarnak háborút, da­cára annak, hogy Olaszország már meg is szállta a görög Korfu szigetét. Ausztria- Magyarország napokig várt, mig megkezdte a hadműveleteket, jóllehet egész Európa biz­tosra vette, hogy az első huszonnégy órában megszálljuk Belgrádot. Fényes cáfolata ez a mostani eset annak az állításnak, mintha a mi ultimátumunk lett volna oka háborúnak. Ha Európa kor­mányai nem akartak volna akkor háborút, épen úgy el tudták volna a diplomaták si­mítani az ultimátumunk által teremtett hely­zetet, mint most az olasz ultimátum és a Korfu megszállása által előállottat el fogják simítani. Csakhogy akkor más törekvések mozgatták a kormányokat, mint most. Titkos céljaik elérését a háborútól várták. Akkor könnyedén játszottak a tűzzel, most mindenki oltani siet. Akkor mindenki tüzelte a szem­ben álló feleket, most mindenki csititja őket. Most azt fogják mondani, hogy nem meg­alázó, ha Görögország elfogadja a feltétele­ket és nem meghátrálás, ha Olaszország ke­vesebbel is beéri. Mert most Európa kor­mányai békét akarnak, akkor pedig háborút akartak. Japán pusztulása. Földrengés több százezer halottal. — Yokohama meg­semmisült. — Tokió kigyuladt. katasztrófában. Mi csak részvéttel vagyunk a A budapesti földrengést jelző intézet szept. 1 én távoli nagy földrengést mutatott. Azóta nyilvánvaló lett a hely, ahol a katasztrófa pusztított. Elképzelhetetlenül rettenetes a katasztrófa, amely a föld megmozdulásával Japánt érte. A táviratok, amelyek keiülő utón jutottak el, száz­ezerre taksálják azoknak a kis sárga emberek­nek számát, akik Japán két legnagyobb városá­ban, Tokióban és Yokohamában, az istenítélet áldozatai lettek, A tokiói arzenál felrobbanósa egymagában tizezer áldozatot követelt. Atami városában, a mely teljesen elpusztult, hétezer ember vesztette életét, a beomlott sasakói alagut- ban hatszáz ember. Arról, hogy a szökő ár, amely lto városát elsöpörte a föld színéről, hány embert sodort magával, még nincs hir A föld­rengés hat teljes percig tartott, ami bő magya­rázatát adja minden pusztulásnak, minden rém­ségnek Mennyi munka, mennyi nagyratörés, mennyi nagyszerű szándék epitáfuma lesz a sirkő, amely ennek a katasztrófának szomorú emléke­zetét megőrzi. A széditő fejlődésben, amellyel Japán utána iramodott az európai kultúrának) megállást, sőt visszafejlődést jelent ez a kataszt­rófa, mert hisz évtizedek múlnak majd el, mire mindent helyreállítottak, mindent pótollak, amitől a földrengés megfosztotta. Akik még a tömeg szerencsétlenségekben is törvényszerűséget ke­resnek, talán az immár közhellyé vált sárga ve­szedelemmel való példálózással a világ fenye­getett egyensúlyának helyrezökkenését látják a kis sárga emberek iránt, akik erős akarattal, hittej, mindert áldozatra való készséggel és igény­telenséggel a világ egyik nagyhatalmasságává tették országukat és örülünk, hogy — ha felü­letén forrong és kavarog is minden — lábunk alatt az öreg Európa szilárd, kemény talaja mozdulatlan. A Reuter iroda jelenti: Tokiói lapok jelentése szerint Yokohamá­ban a tüzet állítólag elfojtották. Yokohamában kétszázezer ember fedél és élelmiszer nélkül van. Nagojából repülőgép indult el, hogy elrepülve Tokió felett, a helyzetről jelentést tegyen. Az élelmiszer és ivóviz útban van Tokió felé. — Tokióban az egész munkásnegyed elhamvadt. Egész Japánban kimondották a hadiállapotot. Oszakai távirat szerint Yokokama kormány­zója a következő szikratáv'iratot küldte oszakai és köbei kormányzótársaihoz: „Városomat a tűr és föld­rengés elpusztította. Az ember­életben való veszteség körülbelül tizezer. Minden forgelmi eszköz tönkrement. Ninos vizünk és enni­valónk. Küldjétek azonnal élelmi­szert. Tokió és Oszaka között Dél-Japánban a falvak és városok majdnem mind elpusztultak. Sok helyen a romok lángban állanak Tokióban tizenöt városrész elpusztult. A holttestek halom­ban hevernek az utcákon. Az áldozatok számát még nem lehetett megállapítani. Az olaszok megszállták Korfu szigetét. Korfu szigetét az olasz hajóhad egy te­kintélyes része bombázta az elmúlt délután folya­mán. Az ágyulövedékek 15 embert megöltek, többet megsebesítettek és az épületekben nagy károkat okoztak. A bombázás után az olaszok megszállották a szigetet Az olasz hajóhad parancsnoka partraszál- lott és kiáltványt intézett a sziget lakosságához amelyben bejelenti, hogy a sziget megszállása csak az olasz kormány hajlíthatatlanságát jelenti, egyébként szándékaik békések. Korfu sziget megszállásáról szóló hirek nagy izgalmat keltettek 1864 óta a firenzei egyez­mény értelmében a sziget Görögországé ugyan, de semleges terület. Korfuból hirek jöttek, amelyek szerint az olaszok blokád alá akarják helyezni Görögországot. TASttlY. Polgári iskolai magánvlzsgftra előkészítő laníolyaui A helybeli polgári fiúiskolával kap­csolatosan a múlt tanév alatt egy esti tanfolyam létesítését engedélyezte a minisztérium, mely tanfolyam a legszebb eredménnyel felelt meg feladatának. A tanfolyam most ismét megnyílik s a január havi magánvizsgára készíti elő hall­gatóit. Akik a tanfolyamra be akarnak iratkozni, jelentkezzenek a polgári fiúiskola igazgatóságá­nál, hol bővebb felvilágosítást is nyerhetnek. A tanfolyam hallgatása különösen alkalmas olyan felnőttek részére, kik nappal kenyérkeresettel vannak elfoglalva. Közép- és elemi Iskolai ▲ tankönyvek iskolai felszerelések beszerezhetők DOBAY JANOS könyvárusnál, Gyulán. Lapunk mai száma a oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom