Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-09-01 / 70. szám

LV. évfolyam 70. szám. Szombat Gyula, 1023. szeptember 1 Előfizetési árak: helyben Negyedévre vagy 400 K vidéken Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÜZfiAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 60 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton A külföldi kölcsön. A miniszterelnök ma utazik el Genfbe, a népszövetség ülésére, amelyen sok fontos, európai kérdés mellett a magyar kölcsön ügyét is tárgyalni fogják. Helyesebben mondva, azt fogják tárgyalni, hogy felfüg­gesszék-e azt a zálogjogot, amelyet a tria­noni békeszerződés vagyonúnkra vetett a megállapítandó jóvátétel biztosítására. Ha felfüggesztik, az azt jelenti, hogy egy elnye­rendő külföldi kölcsönnek elsőbbsége lesz a vagyonúnkból való kiegészítésre a jóvátétel­lel szemben. Természetesen azt is meg fogja mondani a népszövetség, hogy mekkora ösz- szegü kölcsönnek ad elsőbbséget. így azután bizonyára fog akadni hitelező, aki kölcsö­nözni fogja a népszövetség által engedélye­zett összeget. Akkor azután, Behlenék sze­rint, megindulhatunk a gazdasági reorgani­záció utján. Épületesnek, nemzeti önérzetet nevelő­nek mondani ezeket a kölcsönt kérő utazá­sokat bizony épenséggel nem lehet. Pénzügyi politikusaink azt mondják, e kölcsön nélkül talpraállani nem tudunk. Ha ón ezt elhin­ném nekik, akkor tulaj dón képen azt hinném el nekik, hogy e nélkül a 100 vagy 300 millió aranykorona külföldi kölcsön nélkül Magyarország elveszett, megsemmisült. Ezt pedig már csak nem hihetem el nekik. Ha valóban úgy volna, hogy Magyarországot csak egy ilyen külföldi kölcsönnel lehet életre támasztani, akkor inkább azt mondanám, hogy kár a fáradságért. Mert hiszen azt a kölcsönt vissza is kell fizetni. Azután jól is kell fel­használni. Nem elég tehát csak megkapni. Már ebből is nyilvánvaló, hogy sok egyébre van szükségünk, nemcsak a kölcsön elnyeré­sére, hogy talpraállhassunk még a külföldi kölcsön mellett is. De ne disputáljunk azokkal, akik azt állítják, hogy a külföldi kölcsön nélkül vé­günk van. Utóvégre, ártani talán csak még­sem fog. Büszkeségünk már annyira meg vau tépázva, önérzetünk annyira elkopva, hogy egy kis knnyorálgatás a külföldi kőlcsönórt már nem sokat ronthat egyiken sem. De igenis szembe kell szállanunk azzal a perfid állítással, mintha azt a helyzetet, amely a külföldi kölcsön keresésére és sür­getésére utal bennünket, az elmúlt négy esztendő politikája, a keresztény demokrácia elvei alapján megindult nemzeti szellemű politika okozta volna. Először is azt a ke­resztény politikát, amely a proletárdiktatúra bukása után életre támadt, igen hamar el­gáncsolták. úgy hogy ez a politika már az első, 1920. évi választásokon nem tudott többséget kapni. Ennek a következménye volt azután egy keverék, se hús, se hal pártnak a megszületése és természetesen en­nek a heterogén pártnak szellemében való kormányzás. Azután jött a szerencsótleu visz- szafejlesztési kísérlete a demokratikus vá­lasztójognak, ami megint olyan nemzetgyű­lést hozott létre, amely nincs áthatva az ország népének valódi kívánságai és szük­ségletei tudatával és amely ennek folytán nem is tud alkotni igazán üdvös reformokat. Ha tehát, mint liberális részről nagyon szeretik hangoztatni, ez a politika sodort bennünket a külföldi kölcsön keresésének szükségébe, akkor ennek épenséggel nem a keresztény nemzeti politika, hanem az az aknamunka az oka, amelyet ennek a politi­kának elgáncsolására, diszkreditálására négy év óta olyau kitartással folytatnak. Adakozzunk a belvárosi templom harangjaira! A HÉT POLITIKAI ESEMÉNYÉI. ITTHON. Bár a nemzefgyülés együtt ül és elég szor­galmasan is dolgozik, a politikában talajdonképen mégis szünet van. Ennek egyik oka a miniszter­elnök távclléte, a másik ok pedig az, hogy a leg­utóbbi pártválság nyomán támadt helyzet még nem érett meg annyira, hogy a kormányzásban valamely változást tudna előidézni. Az egységes pártból kilépett fajvédők, a keresztényszociálisták és a pártonkivüli keresztény képviselők egyesültek ugyan közös politikai működésre, a kormány el­leni harcra és kétségtelenül készen állanak a kor­mányzás átvételére is, a parlamentben azonban egyelőre nem rendelkeznek olyan táborral, amely- lyel a Bethlen kormányt megbuktathatnák. így tehát hiába áll egyelőre ez az ország egész ke­resztény lakossága mögöttük, a kormányzást egye­lőre a parlamentárizmus szabályai szerint át nem vehetik. Arra, hogy uj választások rendeltessenek el, nem sok kilátás lévén, egyelőre az a törekvése a keresztény blokknak, hogy az egységes pártból történjenek olyan kilépések, amelyek ezt a pártot mostani többségével megfosztanák. Ez valószínű­leg az ősszel be is következik, mert az egységes párt elégedetlen elemeinek száma napról-napra nő és a kormány gazdasági és pénzügyi politikája az elégedetlenséget csakugyan napról-napra növeli. Az meg egészen bizonyos, hogy az adóvalorizációs javaslatok keresztülvitele u kisgazda társadalmat teljesen a kormány ellen fogja hangolni és nagya­tádi Szabó elébb-utóbb kényszerítve lesz táborá­nak ma még csak titkos kívánságát követni s a kormányt otthagyni és a keresztény blokkhoz csatlakozni. Ez a változás érik most és a fordulat talán hamarább elkövetkezik, semmint azt bárki is várná. A kormány teljesen tisztában van súlyos helyzetével és azért most minden erőfeszítést megtesz, bogy a külföldi kölcsönt megszerezze, mert tudja, hogy életét meghosszabbítani és rend­szerének araimát megerősíteni most már csak ezzel az egy sikerrel lesz képes. A külföldi köl­csön ügye azonban épenséggel nem áll biztatóan. Bethlen miniszterelnök egyébként szombaton indul Gerifbe, a népszövetség ülésére, ahol a ma­gyar kölcsön ügyéről is dönteni fognak. KÜLFÖLDÖN. A magyar kölcsön ügye a napokban a kül­föld politikusait is foglalkoztatta. Benes cseh külügyminiszter kedden Rómába érkezett és utjá­nak fő célja a magyar kölcsön ügyében való tár­gyalás az olasz kormánnyal. Utjának céljáról és Csehország mai politikájáról ő maga igy nyilat­kozott > »A népszövetség egyik legfontosabb ülésezé­sének küszöbén állunk, ennélfogva az olasz mi­niszterelnökkel az általános politikáról óhajtottam tanácskozni s erről a kérdésről azután áttérünk az időszerű témákra. Ezek közé tartozik első­sorban Olaszország és Csehország viszonya s en­nek kapcsán igyekeztem néhány félreértést ki­küszöbölni, a melynek a kis-antant céljai és szán­dékai felől elterjedtek. Azoknak a különleges kér­déseknek élén, a melyeket beszélgetésünk során érintettünk, áil a magyar kérdés. A részletes ta­nácskozás, amelyet erről Mussolini urrai folytat­tam, az elvi fölfogásokban tökéletes megegyezést tüntetett föl. Ez az egyetértés különösen teljes volt Olaszországnak és Caehországnak az európai kérdésekben tanúsítandó politikája tekintetében. A mi politikánk a békeszerződésen épült föl, Olaszország és Csehország fölfogása teljesen egybe­hangzó a tekintetben, hogy a békeszerződéseket szellemük és szövegük szerint is végre kell hajtani.» A magyar kölcsön ügyét illetően hozzá inté­zett kérdésre Benes a következőket mondotta: »Súlyt helyezek annak kijelentésére, hogy Csebországnak semmi érdeke nincs abban, hogy bármit is tegyen, a mai Magyarország fennállása ellen irányul. Másrészt azonban itt is ragaszkodónk ahhoz, hogy a békeszerződéseket a maguk szelle­mében és szövegük szerint végrehajtsák, s Musso­linival való tárgyalásom során megállapítottam, hogy közöttünk e tekintetben sincs vélemény- különbség. A magyar kölcsönt illetőleg Ansztria példáját nem lehet egészen egyszerűen Magyar- országra is alkalmazni, mert itt mégis csak más a helyzet. A kölcsönnyújtásban elvileg egyetértünk Olaszországgal, a keresztülvitel részletei felől még ma délután újra tárgyalunk Mussolinival. Az utolsó szó most a népszövetséget illeti meg«. k iskolai felszerelések Közép- és elemi Iskolai tankönyve»^ DOBAY JÁNOS könyvárusnál, Gyulán Lapunk inni száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom