Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-08-29 / 69. szám

I 1923. augusztus 29. Grämling Alajos ókigyósi uradalmi főtiszt 30 érés szolgálati jubileumát vasárnap ünnepelte az uradalom székhelyén a tisztikar és nagyszámú tisztelői jelenlétében. A családias színezetű ünnep­lésen Brandt Vilmos főispánunk is megjelent ifjú nejével. A gyolal országos Vásár, mely az itteni vásárok sorozatában a legnagyobb szokott lenni, e hét folyamán a szokásos napokon és sorrend­ben fog megtartatni. Az ipari általános kirakó­vásár most vasárnap, szeptember 2 án lesz. A kéményseprési dijak és a kereskedelmi miniszter- A vármegye 70 koronában állapította meg a kéményseprési dijat; egyszersmind felha­talmazta a törvényhatóság a vármegye alispánját a kéményseprési dijak időnkinti szükségszerű emelésére. A kereskedelmi miniszter most a 70 koronás dijat jóváhagyta, azonban az alispánnak adott felhatalmazást megvonta és a dijak meg­állapítását mindenkor a törvényhatóság elé utalja, így tehát az amúgy is megterhelt megyei köz­gyűlésnek kell a kéményseprők árlistájával fog­lalkozni. A dolog komikuma amellett az, hogy a most jóváhagyott 70 koronás dijak már rég nin­csenek érvényben, mert az alispán a viszonyok súlya alatt már 200 koronára emelte. A köz­igazgatási bizottság már régebben felírt a ké­ményseprési dijak országos rendezése végett, a miniszter azonban ezt a helyi viszonyok külön­bözősége miatt lehetetlennek tartja. Ellenségeink hadereje. A kisantant hadsere­gének békeletszáma az »Echó de Parist érte­sülése szerint a következőképen oszlik meg: Románia békéslétszáma 170,000, Csehországé 150,000, Jugoszláviáé 135,000 ember. Mozgósítás esetén a lap teoretikus számítása szerint Románia hadserege 2.400,000 Csehországé 1 millió, Ju­goszláviáé 800,000 ember. A SÓ ára felemelve. A só árának hivatalos felemeléséhez képest Békésvármegye alispánja az Őrölt só árát kilónként 560 koronában, a kimé­réshez használt papírzacskó árát pedig külön 30 koronában állapította meg. fioldasfaln épül Nagyvárad mellett. Érde­kes módon oldja meg Nagyvárad a koldus és csavargókérdést. A hozzá közel fekvő 6 ;i község­ben ugyanis koldustelepat létesítenek és ott helyezik el az összes nagyváradi koldusokat és csavargókat. Itt majd a munkabírókat dolgozni kényszerítik, a munkaképtelenekről pedig a város fog gondoskodni. Mindenesetre érdekes megoldása e kérdésnek, csak azután úgy ne járjon Nagyvá­rad az ő koldusaival, mint boldogult József fő­herceg az ő cigányaival, — akik egy szálig mind megszöktek a telepről. lefeküdni s ha egyszer ágyban van, nem kell neki semmi, hagyják nyugodtan, mert nagyon álmos. Tompa kábultsággá, gondolatnélküli halk zsibongássá válik egész valója Közben dolgozik a láz, erőlködik a szív, liheg a tüdő, a hőmérő higanyoszlopa szalad fölfelé, folyik a nagy harc az egész vonalon, pedig a beteg csak egy kissé álmosnak érzi magát. Nem találhatjuk e mostani közállapotainkat, sőt talán az egyesek lelkiállapotát is némileg ha­sonlónak az ilyen beteghez ? Micsoda apátia, ál­mosság, nemtörődömség ül néha az arcokon. Az egész ország arcán! S közben dűl a harc a belső szervezetben öntudatlanul. Hasonló a mai társadalom a műtőasztalon fekvő beteghez, csakhogy itt az amputáció után is szagoltatják az étert a pacienssel. Vájjon csak úgy véletlenül van az, hogy valahánysgor valami életbevágóan fontos, igasán keresztény gondolat megvalósításáról lenne szó, egyszerre ott terem a porondon tiz-husz levezető eszme?! Nem kell túlságosan éles megfigyelő- képesség hozzá, hogy észrevegyük a szorgos munkásokat, amint összeveszitenek, egymásra uszítanak, gyanúsítást, rágalmat szórnak, vissza­vonást teremtenek, érdekeket csoportosítanak, sőt néha csaléteknek kisebb áldozatokat hoznak, csakhogy azt az igazán keresztény gondolatot szóhoz jutni se hagyják. S ha sikerül az étere- zés, és hogyne sikerülne — boldog vigyorgással dörzsölik a kezüket, az aggályosabbak azonban remegve mondogatják, nem, nem, még nem elég 1 Úgy érzem, mintha 3od Péter elnémult harangjának kötele volna a kezemben s húznom kellene, de nincs erőm hozzá, Testvéreim! az Istenre kérlek benneteket segítsetek fölrázni ezt a mi elaltatott betegünket uj, szentebb, neme­sebb ébredésre! (Markcz.) _________Békés_______________________ A. néma torony. i. Már másfél százada állt a torony büszkén — Miként a pásztor áll, nyáján széttekintvén — Figyelve nézett el a dús határ felett S elsőnek köszöntő a vándor felleget. A torony lakója szép szavú naggharang Minden áldott napon — gittg-galang, ging-galang — Hívogatta buzgón a jámbor híveket, Hogy Istent imádni misére jöjjetek Hajnalban imára zengett Üranggalát S áhítat kísérte messze csengő szavát, Ha meg este szólott megnyugtató hangja Elcsitult a szivek keserve, bánata. S azután ha olykor meghalt egy jó hívó, Síró panaszával sírig kisérte ö S a másvilág felé esengve kiáltott: Ne lásson e lélek örökös halált ott. Ha pedig felzugott az égi háború — Amikor sok ember remegve leborul — Ércszavával ö a fellegekbe rontott Villámokat tört és viharfelhőt bontott. Őrizte híveit, úgy mint egy jó atya, Velük örült, vagy sírt s szivükben élt szava. Jámbor is volt a nép, míg hallotta hangját Szerette Istenét, hitét és hazáját. f De jaj! egyszerre csak váratlan, kegyetlen Véres vihar tört ki s dúlt eszeveszetten, Ágyubömbölésbe, nagy csaták zajába A nagyharangot is vitték nemsokára. II: Néma lett a torony, kitépték a nyelvét Áll elárvult, öreg, megrokkant koldusként Szégyenkezve busul, siránkozik folyvást Szellőszárnyán küldi panaszos sóhaját. Ám senki se szánja, hiába esd, kérlel, Hogy még utoljára, most ne feledjék el, ügy meghálálná, ha ellátnák haranggal: Ünnepet köszöntve szivviditú hanggal. Nagymisére hívna zengő szent fohásszal S mindig imádkoznék buzgó imádsággal Jótevőiért, az érte áldozókért, Csak el ne feledjék, egyszer megsegítsék. . . Évre évek telnek . . Már nem várhat tovább Végső kísérletre határozza magát Holdvilágos, néma, enyhe éjszakákon Elindul s végigjár a magyar portákon S amíg minden alszik s gond alanul pihen, A gazda álmában* megjelen csendesen : „Ébredj ember /“ — súgja jövőt jósló szavát — „ Aki Istennek ad, Isten csak annak ád /“ Fölemelték a bor értékhatárát A fényüzési forgalmi adó alá nem eső belföldi bor értékhatá­rát a pénzügyminiszter kimért boroknál literen­ként 1500, palackboroknál (a palack árát is be­számítva 1900 koronában állapította meg. Ez a rendelkezés szeptember 1-től kezdve érvényes. Holtnaknyllvánitások. Hajdú Lajos gyulavári főldmives, aki 1876-ban született, Kovács Julianna férje a 9. honv. gy. ezredből 1916. október 9-ón a román harctéren eltűnt. — B. Kan István gyulavári főldmives, 1887-ben született, Dandé Erzsébet férje, a 101. gy. ezredből 1915 szep­tember 27-én az orosz harctéren eltűnt. — Yigh József gyulavári földmiveB, aki 1890-ben született, Püspöki Julianna férje, a 37. gy. ezredből 1915. junius 2-án az orosz harctéren eltűnt. — Holt- naknyilvánitásunk iránt az eljárás a gynlai kir. járásbíróságnál megindítva. A gőzkazánok megpróbálásáért és meg­vizsgálásáét járó kinostári illetékek és eljárási dijakat a m. kir. kereskedelmi miniszter a gépek lóerő fokozatához mérten felemelte. Részletek a Budapesti Közlöny augusztus 25. számában. 3 Bajtársi dlsztáboroiás. Városunk azon egye­temi ifjai, akik a megélhetés nehézsége miatt itthon kénytelenek dolgozva tanulni, szombaton este a Polgári-körben bajtársi disztáborozást tar­tottak. A lélekemelőén lefolyt disztábort Bányai Imre békési törzsfő vezette, majd a választásban Blahó Dezső joghallgató lett a helyi törzsfő. Mikor ifjaink erre a nemzet érdekében oly nagy jelentőségű egyesülésre határozták magákat, hogy itt a vidéken megteremtsék a 'magyar egységet, ápolják a szeretetet s a reményt, mely a nagy ideál, a Nagymagyarország felé vezet, csak azt mondjak: Fmk 1 Bennetek a nemzet öntudata, erőtök a jövő! Gyűjtés a harangokra. A belvárosi anya­templom harangjaira a gyűjtés nagy buzgalommal megindult és folyamatban van. Az njabbi ado­mányok sorozatát lapnuk szombati számában közöljük. A csabai épltömnnkások sztrájkja, mely egy héttel ezelőtt kezdődött, változatlanul tovább tart. A vállalkozók megajánlották a kőművesek által kért óránkint 2 kg. bnza órabért, de a mun­kaidőnek napi 8 óráról 9 órára való felemelásét kívánták. Minthogy a munkások ragaszkodtak a napi 8 órához, a megyezés nem sikerült. Színészek népünnepélye. A gynlai népünne­pélyek sorozatában rekord sikert ért el Ciáky Antal színtársulata által vasárnap a Göndöei nép­kertben rendezett nyári, délutáni kerti ünnepség. Az ilyen ünnepségek rendezéséhez elsősorban oly bohém kvalitások és gondtalan jókedv szükséges, amilyen csak a szinészvér tulajdonsága. A népies trükköknek temérdek aktiv szereplője és bámnlója akadt, az egyes jelmezes alakok csakhamar intim népszerűségre tettek szert, az esti gazdaifjusági . bálon óriási közönség szorongott, s a derék színé­szek tárcája egy rekesszel dnzzadtabb lett. Szóval a vállalkozásnak fényes sikere volt és jutott, mint egyik imposztor ügyesen beígérte: „kakasra, tyúkra, tojásra, — sóra, fára, paprikára, nem csak haszonra, de kárrau — is. (Mert sok pohár eltört). Hegszünt a Fügende Blätter. A lapkiadó - vállalatok nemcsak Magyarországon küzdenek mérhetetlen nehézségekkel, hogy lapjaikat fenn­tarthassák, hanem ngyanez a helyzet Németor­szágban is. Ott is súlyos ráfizetéssel adják ki a lapokat, de ez sem mehet a végletekig. Szomorú hirt kaptunk most Németországból. A kedves »Fügende B’äiter«, ez a finom csipkelődő élclap, a mely nagyapáinknak kedves olvasmánya volt — megszűnt. Sok-sok évtizeden keresztül forg ott nemcsak a németek, hanem egész Európában a szelíd hámort szeretők kezén ez a lap s most kénytelen a kiadója bezárni a nyomda ajtaját, amelyen keresztül mindig örömet, kacagást hozva repültek ki a »Fügende B.ä.ter« példányainak százezrei. Ez a mai kor sanyaruságának eredménye. S ezt az alkalmat fel kell használnunk arra, hogy olvasóinkat figyelmeztessük: sajtó nélkül nincsen kultnra, kultúra nélkül ninosen boldogulás s boldogulni csak úgy lehet, ha egymás baján se­gítem iparkodunk. Herczeg Ferene képes irodalmi hetilapjának az Uj Idők-nek 35. számában folytatódik Bónyi Adorján: Az égő begy és Seeliger Amerikai pár­baj cimü érdekes regénye. Közli a lap ezenkívül Moly Tamás elbeszélését, Pékár Gyula cikkét, Farkas Imre és Zoltán Vilmos verseit, Mühlbeck Károly elmés fejléceit, számos művészi és időszerű képet és a lap rendkívül népszerű és kedvelt rovatait, a szerkesztői üzeneteket és a szépség- ápolást. Az Uj idők előfizetési áfa negyedévre 3000 korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. Budapest, VI. Andrássy-ut 16. Rosenthal Mariska női divatterme Békés­csaba értesíti a tisztelt közönséget, hogy a nyári szünet után működését megkezdette. A nagyérdemű közönség n. b. rendeléseit kéri. 725 1-3 * Gyulán, a Harucker-tér 4. sz. ház szabadkézből eladd. Cím e lap kiadóhivatalában. 3_* Pénzíárnoknó, aki a könyveléshez ért, felvétetik a Szentháromság gyógyszer­tárban. 040 7-*

Next

/
Oldalképek
Tartalom