Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-08-25 / 68. szám

s Békés 1923. augusstus 25. vagyunk abban, hogy többet nem kell beszélnünk, a még hiányzó milliók rövidesen együtt lesznek és a belvárosi templom harangjai jóval a püspöki helynök által kitűzött idő előtt meglesznek. A most újból megindult gyűjtés jelentősebb ado­mányai : Najmann György 20 q búza, Csőké István 10 p búza, Pfaff és Schneider-cég 5 q búza, Wisit Alajos 1 q búza, Mezey Ilona 6000 K, Pleyer Ernő (egy évi hitközségi jegyzői fizetését) 6000 K, özv. Fábry Mártonné 200 K. Ezenfelül a gaz­dák körében az aláírás folyamatban van. Az ösz- szes ajánlatok eddig buzaértékben mintegy 2 vagont tesznek, azonban a számításba vett 2 uj harang értékéhez 5 vagon búzára van szükség. Nagy adók a valorizálás előtt. Mi lesz a tisztességes adózó közönséggel? Adórendszerünk olyan hisztérikus tüneteket mutat, mint korunk gazdasági és társadalmi élete általában. Folytonos változások kapkodás az egész vonalon. A folytonos módosítások pedig növelik a zűrzavart. Az adózó közönséget ily viszonyok kö­zepette érthető izgalom fogja el, az adóteher lé­nyeges emelkedésén felül mindenhonnan az adó­csalás réme fenyegeti. Kénytelen alaposan foglal­kozni az adótörvényekkel s épen az a bökkenő, hogy a legnagyobb nehézségekkel jár ma még azokkal megközelítőleg is tisztába jönni. Erre pe­dig a mai nehéz időkben minden valamire való kereskedőt, iparost és gazdát létérdeke kényszerít. Az adóteher az elviselhetetlenségig fokozó­dik. A közigazgatás nem enyhit, hanem fokozza az adótörvények érdekességét s a terheket az el­viselhetetlenségig súlyosbítja. Az 1923 évi általános kereseti adó kivetése körül nagy eltérések és aránytalanságok mutat­koznak a gyulai adózó polgárok tényleges jöve­delme és a pénzügyigazgatóság részéről I. fokon megállapított jövedelem között. Egy és ugyan- ason jövedelem forrásból eredő jövedelmet egy és ,ugy anas on évre, egy és ngyanason személynél legalább is 1:10-hez arányított eltéréssel álla­pítja meg ugyanas a pénsügyigasgatóság. Szinte hihetetlennek látszik, de sajnos a gyulai adózókra lesújtóan valóság az a tény, hogy a pénzügyigaz­gatóság egg és ugganason adósó ugyanazon jöve­delem forrásból eredő 1922. éri bruttó jövedelmét a forgalmi adóalapnál 60.000 K-ban a jövedelem- adó alapnál ugyanott jövedelmet tisstán 600.000 K-ban aztán egyszer 100.000 K, ugyanott 600 000 K, aztán 150.000 K ugyanott 600.000 K, aztán 100.000 K ugyanott 1,200 000 K, aztán 200.000 K ugyanott 800.000 K stb. állapítja meg. Most melyik felel meg hát a valóságnak ? Az-e amit a forgalmi adónál az 1922. év végén mint bruttó jövedelmet állapított meg, vagy az-e amit az álta­lános kereseti adó alapjául mint tiszta jövedelmet most állapított meg a pénzügyigazgatóság ? Min­den esetre azt gondoljuk autentikusabbnak, amit a múlt év végén állapított meg, mert ma már 2 hónapra is nagyon nehéz tisztán látva vissza­pillantani a múltra. Ilyen szertelen, következetlen túlzásra vezetnek a mai állapotok az áreltolódá­sok következtében. Ez a szertelen következetlen túlzás egymás­nak ellentmondó I. fokú jövedelem megállapítás azonban, ha így maradna, egy csapásra megsem­misítené a gyulai általános kereseti adó alá tar­tósé kereskedők, iparosok és ssabad pályán mű­ködő értelmiség existenciáját, mert a most meg­állapított általános kereseti adóalap a törvény szerint egyúttal alapját képezi a 30%-os kulcsig emelkedő jövedelemadónak is. Ez egymagában is így elviselhetetlen terhet jelent a legtöbb eset­ben, de ha most még a kiissöbön kopogtató való- risációra gondolunk, hihetetlen helyset állhat elő. A gyulai adófelszólamlási bizottságra soha szebb és magaszt03abb feladat nem várt, mint ma egy ilyen súlyosan eltévesztett fontos kivetés helyre­igazításával, amikor a törvényben biztosított jogát gyakorolva II. fokon a gyulai adózó ^polgárok nagyréssét egy végsetes örvényből fogja kiemelni. A törvény értelmében a felszftlamlási bizott­ság a megfelebbesett tételeket les&állithatja, a meg nem felebbesetteket asonban le nem szállít­hatja, csak felemelheti, ha úgy találja. A felebbezési határidő most már a vége felé közeledik, a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt kell megtörténnie, mely a napokban jár le Aki tehát a kapott fizetési meg­hagyásban megállapított jövedelmet oly túlságos magasnak véli, hogy a 30%-03 jövedelemadót hozzászámítva teherbiróképességét meghaladottnak találja, még megfelebbszheti, mert ha a 30 nap­ból kiesnék is, még 15 napja van az igazolási kérelemnek, mely alaposan megindokolva az elké­sett felebbezéssel együtt adandó be. .A. hazáról Lement a nap. De csillagok Nem jöttének. Sötét as ég Nősei s távolban nincs semmi fény, Csak mécsvilágom s honsserelmem ég. Ssép csillag a honszeretet, Gyönyörűségesen ragyog. Szegény hazám, szegény hazám te, Neked kevés van ilyen csillagod Mécsemnek lángja mint lobog l Mitől lobog ? Mi lengeti ? Éjfélt ütött. Ti lengtek itten Mécsem körül, ti népem ősei! Mintha nap volna mindenik, Oly tündöklők e szellemek, Tündöklők, mert hisz a dicsőség Sugármesébe öltösködtenek. Ne nézz őseidre, óh magyar, Ki most sötétségben vagy itt, Ne nézz ősidre, e napokra . . . Szemeid gyöngék... a napfény meg vakít. T A W ír« Y. Tanévkezdet a főgimnáziumban. A főgim­náziumban az 1923—24, tanévre szóló pótbeirások szeptember hó 1-én év 3-án délelőtt 9—12 óráig lesznek. Szeptember 4-én, kedden reggel 9 óra­kor »Yeni Sanote«, a tanév ünnepies megnyitása. 6 ár, csütörtökön reggel az előadások megkez­dése. A beírásokat megelőzően augusztus 30-án, csütörtökön reggel 8 órakor kezdődnek a javító vizsgálatok, 3l-én, pénteken reggel pedig a kü­lönbözeti vizsgálatok. Utóbbi vizsgálatokért tár­gyanként 600 K fizetendő. Az I. osztályba lépő nyilvános és magántanulók számára a szegedi tankerületi főigazgatóság rendelete alapján aug. 28. és 29. napján pótló felvételi vizsgálatot tar­tunk, melyre aug. 27-én, hétfőn délelőtt kell az igazgatóságnál jelentkezni. Ezen felvételi vizsgá­lat nélkül senki az I. osztályba fel nem vehető, illetve magánvizsgálatra nem bocsátható. Ugyan­csak nem számíthat senki arra, hogy e pótfelvé­teli vizsgálaton kivül külön engedéllyel később teheti azt le. E felvételi vizsgálat dija 360 K, közalkalmazottaknál 180 K. Beirási dij címén minden tanuló 10.000 K, tandíj címén 30.000 K-t fizet. Közalkalmazottak e dijaknak tizedrészét fizetik. Fenntartja azonban az intézet vezetősége magának a jogot, hogy tanévközben a tandijat, amennyiben a szükség megkívánja, felemelje. Azok a tanulók, akik a folyó év szeptember ha­vára magánvizsgálatra jelentkeztek, ezúton érte- sittetnek, hogy a vizsgálat írásbeli része szep­tember 3-án, szóbeli része pedig 5 én lesz. Értesítés. A gyulai állami polgári leány­iskolában a pótbeiratások az 1923—24. tanévre augusztus hó 30 án délelőtt 9—el2-ig tartatnak. A gynlai községi iparostanonciskolában az 1928—24. tanévi beírások szeptember hó 1-től 9-ig éspedig hétköznapokon délután 4—6 óráig, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9-től 11 óráig tartatnak meg a józsefvárosi róm. kath. fiúiskola Xl-ik oszt. tantermében. Iparostanonciskoláha még nem járt tanuló személyesen megjelenni és tanon ©szerződését bemutatni köteles. Beíráskor minden tanuló a felügyelőbizottság megállapítása alapján tanszerekre 4000 koronát, azaz négyezer koronát tartozik az iskola pénztárába befizetni. Bekker Endre igazgató. 1 I B H JSu Hazám dicső nagy ősei, Ti földetrázó viharok ! Ti egykoron a porba omlott Európa homlokán tomboltatok. Oh nagy volt hajdan a magyar, Nagy volt hatalma, birtoka; Magyar tenger vizében hunyt el Észak, kelet s dél hullócsillaga. Csak hogy rég volt, midőn magyar Fejekre termett a babér; A képzelet sebes szárnyú sas, Elfárad mégis, mire oda ér. Oly rég elhervadt a babér A magyaroknak homlokán, Hazám, oly régen voltál te nagy, hogy Nagyságod hire csak mese talán. Már rég nem sírtam, s ime most Pillámon egg kong rengedez, Magyar nép, vajon hajnalodnak Vagy alkonyodnak harmatcsepje ez ? Magyar dicsőséy, mi valói? Hullócsillag ? mely tündökölt, Aztán lehullott a magasból És mindörökre elnyelé a föld. Vagy üstökös vagy, óh magyar Dicsőség ! mely jött s távozók, Hogy századok múltával újra Lássák fényét a népek s rettegjék? Lnkáes György kopenhágai ni ja Yárosnnk nagynevű képviselője a napokban tért vissza Buda­pestre dániai útjáról. A világ összes parlament­jeinek kopenhágai konferenciáján vett részt és megszokott ékesszólásával, nagy tudásával szol­gálta hazánk ügyét. Az elnyomott magyar kisebb­ségek ügyében szólalt fel francia nyelven, amely kérdésben ma ő a legnagyobb tekintély s nagy­hatású beszédét a nagyobb külföldi lapok mind közölték. Kívüle magyar részről még Apponyi és Berzeviczy az általános lefegyverzés kérdésében beszéltek. A konferencia alkalmából az egyik ko­penhágai napilap hoz képviselőnkről egy, a hely­színén készült rajzot, ismertetve személyiségét é9 nemzetközi politikai szereplését. A legnagyobb dán lap, a »Berling8ke Tidende* tudósítója felkereste képviselőnket s a magyar viszonyokat, illetőleg kérdéseket intézett hozzá. Az interviewet, amely­hez tűzött megjegyzéseiben a tudósitó nagy állam- férfiúnak nevezi képviselőnket s amelyben a kis- entente viselkedését velünk szemben az igazság éles színeivel jellemzi Lukács György, a lap tel­jes terjedelmében közli. Mindkét dán lapot érdekességüknél fogva lapunk kiadóhivatalának kirakatában helyeztük el és láthatók. Döntött a római Szentszék. Nagyszombatról jelentik: Még a múlt évben elrendelte a cseh kormány, hogy a nagyszombati érseki helynökség az 1923. évre kiadott egyházi hivatalos naptárból a Szent István király napjának megünneplésére vonatkozó részt hagyja ki. A felvidéki katholikus papság az ügy orvoslása végett Kómához fordult. A római Szentszék döntése szerint Szent István­nak ünnepét az esztergomi főegyházmegyének cseh megszállás alatt levő egész részében az ed­digi évezredes szokáshoz híven, ezentúl is meg kell ünnepelni. Közép- és elemi iskolai ik • ■ _ ^ tanköny vek iskolai felszerelések DOBAY JÁNOS könyvárusnál, Gyulán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom