Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-08-18 / 66. szám

1923. augusztus 18. Békés 3 Állatok áthajtása a határon- A Budapesti Közlöny augusztus 15. száma a határszéli lakos és birtokosokat, s igy Gyulát és környékét illető­leg is, fontos rendelkezést tartalmaz. A m. kir. főldmivelésügyi miniszter 8316— III. számú ren­deletét közli a kisebb határszéli forgalom rende­zése tárgyában. A rendelet megkönnyíti az eddigi körülményes határátlépést, illetve állatáthajtást azoknak, akik erre szomszédos viszonylatban, innen és túl a határon saját birtokuk használata végett kényszerülve vannak. Rokkantak napja. A világháború legszomorubb károsultjai a hadirokkantuk, hadiárvák és hadiözvegye k A hátramaradottakról gondoskodni az állami ellátás e'égtelensógo miatt a társadalomnak is elsősorban kötelessége. Ennek támogatására rendeztetik holnap, vasárnap Gyulán is egy nagy társadalmi mozgalom, melynek élén vármegyénk nemesszivü urai állanak Rokkant nap! A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetségének Bókósvármegyei Cso­portja“ Gyulán, 1923. évi augusztus hó 19 én vasárnap, a Gyula városában felállítandó hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadiárvá­kat foglalkoztató otthon javára gróf Almásg Dénesné őnagymóltósága fővódnöksóge alatt gyűjtéssel egybekötött Elesett és Rokkant Hősök napját rendez Véri n'ö kök: Gróf Almásy Dénes líróf Blankenstein Pál Húrász István Gróf Mórán János Gróf Széchényi Antal Gróf Wenckkeim Dénes Gróf Wenekheim József Gróf Wenekheim Károly Gróf Wenekheim Ferenc Brém Lőrinc Gróf Diankensteiu Pálné Kárász Istvánná Gróf Mórán Jánosné Gróf Széehényi Antalne Gróf Wenekheim Dénesné Gröf Wenekheim Józsefné Gróf Wenekheim Károlyné Gróf Wenekheim Fenenenó Szirmai L Árpád Díszelnökök: Dr. Brandt Vilmos Dr. Daimcl Sándor Békésvármegye főispánja. Békésvármegye alispánja. Dr. Gsete József Gyula város h. polgármestere. Íz ünnepségek sorrendje : 1. Heggel 8 órakor zenés ébresztő. 2 Reggel 9 órakor zenés kivonulás a vá­rosháza elől a hősök sírjához a Szenthárom­ság temetőbe. Emlékoszlop megkoszorúzása. Az emlókbeszédet Hídvégi Ernő tartja. 3. Délelőtt fél 11 órakor a vármegyeháza előtt tábori mise. Celebrálja Tarcsafalvij Lajos tábori lelkes. A mise tartama alatt az Erkel dalkör egyházi éneket ad elő zenekisérettel. Ünnepi szónoklat. Tartja Nt. dr. Pallmann Péter ref. lelkész. Reggel 8 órától délután 1 óráig gyűjtés a város különböző pontjain felállított urnáknál, ahol adakozást megváltó jelvények 1000 ko­ronáért kaphatók. Délután 2 órakor a Gcadöcs-kertben nagy népünnepély. Körhinta Hajóhinta. Zsákbafutás. Rudmászás. Lóverseny. Lepónyevós Fazóktörés Szerencse - halászat. Amerikai árverés és egyéb szóra­kozások fogják az adakozó közönséget vidám kedvre deríteni. Nyílt színpadi melyben a társulat első­rendű tagjai nagyszabású Cabaret Előadást tartanak. Rendező Hídvégi Ernő. A sátrakban a frissítőket méltányos árért Gyula város áldozatkész hölgyei árusítják. Belépődíj felnőtteknek 309, Gyermekeknek 100 K. Este fél 9 órai kezdettel a színházban dísz­előadásban a Cigánybáró s a Göndöcskerti pavillonban reggel 4 óráig tartó Rokkant bál. Belépődíj 500 korona. A tánomulatság nyil­vános, külön meghívók nem szükségesek. A rendező-bizottság. Közgazdaság. Budapesti árulás értéktőzsde. Budapest, 1923. augusztus 16. és Számottevő kinálat mellett a bnza, rozs, zab ára esett. Hivatalos árfolyamok : Búza — — — Rozs — — — Árpa — — — Zab- - - — Tengeri — — — Korpa — — — 78—y1000 K 49-51000 K 54-56000 K 68-70000 K 72—73000 K 38-40000 K A borona zürichi állása 03 és egynyolead­Az arad—nagyváradi nj vasút, melyet Kis- jenfi—Erdőhegyen át a románok építettek Nagy­szalontáig, már elkészült. Aradtól Nagyváradig naponkint egyszer közlekedik és 4 óra alatt teszi meg a 36 kilométeres utat, tehát szilaj kis vonat, valamint a csiga. Uj csávázószer. Dr. Bodnár János egyetemi tanár, a Mezőgazdasági Bioehemiai Intézet igaz­gatója hosszas kísérletezés után a gabonaüszők elleni védekezésre uj csávázószert fedezett fel. Köztudomású, hogy hazánkban az üszökkároso- dás a mai pénzértékben a 200—300 milliárd ko­ronát is meghaladja s e károsodás ellen gazdáink csak szórványosan és legtöbbször felületesen vé­dekeztek. Ezideig az általánosan használt véde- kezőszer az üszők ellen a rézgálic volt. A réz- gálicoak azonban sok hátrányos tulajdonsága van, amely általános elterjedését megakadályozta, úgy­szintén nem tudtak nagyobb elterjedésre szert tenni a nyugati államokban használt drága és mérges higany csávázószerek, Épen ezért nagy jelentősége van dr. Bodnár felfedezésének, amely szerint oly készítményt hoz forgalomba, amely feltétlenül biztos üszökőlő képessége mellett nem bántja a vetőmag csiraképességét és a gazdák által is könnyen beszerezhető lesz. A Földműve­lésügyi Minisztérium Gyógy- és Ipari Növény- forgalmi Irodájának növényvédelmi osztálya tár­gyalásokat folytat egyik hazai nagy vegyészeti gyárral az uj szernek a gazdák körébe való be­vezetése és elterjesztése iránt s remélhető hogy az uj szer már az idei vető mag csávázáshoz be­szerezhető lesz. IKOÍÉIZET. Faust. Csáky Antal társulata nagy fába vágta a fejszéjét, mikor Faust operát műsorra kitűzte. Opera előadáshoz nem mindig elég a megfelelő jó zene, a kitűnő hanganyag, ehhez a vezéralakok drámai kifejező ereje, mimikái mű­vészete is szükséges, főleg pedig azon kellék, hogy az énekes szókiejtése poentirozott, jól meg­érthető legyen s mondhatjuk, ez a legelső és legfőbb kellék. A szereplők között ezt teljesen Vas Manci, Varga Imre, részben Kalma és B. Sándor Annánál ismerhetjük el. Az operai elő­adásoknak ezenfelül elmaradhatatlan együtthatói a színpadi tömegjelenetek, a gazdagabb diszlete- zés és egyéb technikai szervirozás úgy a szín­változás, mint a megvilágításnál. Mindamellett helyeseljük, ha a vidéki társulatok időnkint napi rendre .hoznak operákat, mert ez a valódi fokmérője a magyar színészet fejlődésének és jó iskola a vidéki elrejtett erők, tehetségek kibontakozására. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Csáky társu­lata jól helytállóit. Vas Manci (Margit) és Varga Imre (Valentin) énekben és kifejezésben kifogás­talan volt Kalma (Mefistofeles) szinészi haladása meglepett. Hangja a közép és magas fekvések­ben teljesen beválik, a mélyebb fekvésekben még nincs inponáló ereje. Bámuljuk azonban vasszor­galmát és kitartását, mellyel a nagy muzsikális szerepet bevette és becsülettel leadta. A zenekar Neumann vezetésében precízen és kellő színe­zéssel játszott. Offenbach. Egyike volt a legjobb előadás­nak, melyet a társulat Gyulán produkált. Ki kell emelnünk Vas Manci pompás énekét és Páger jól bevált játékát. Az egész előadás vidám és gördülékeny volt, amit a jó rendezés és jó zene lényegesen elősegített. A fekete gyémántok. Csütörtök este mint újdonság került szinre Jókai átdolgozott világ­hírű regénye. A darab jó, de aki élvezni akarja, előbb el kell olvasnia a regényt is. így a darab hézagos. Az előadás igen jó rendezés mellett (Hidvégi) színvonalas és sikeres volt. összes fő­szereplői jó felfogással játszottak. Spitzhoset Szilágyi helyett egyik segédszinész játszotta és pedig igen jól játszotta szerepét. A társulat most már csak néhány napig időzik körünkben, ezalatt több újdonságot ad elő, felhívjuk a közfigyelmet Morfium és Bolond Istók előadásokra, úgyszintén a vasárnap esti Cigánybáróra, mely a Hadröá jótékony céljaira lesz rendezve és előre is fényes sikerűnek jelez­hetjük. Heti mfison Szombaton bérletben Morfium. Vasárnap délután a hadirokkantak nagy­szabású népünnepélye és este 8 órakor diszelő - adásul a Cigánybáró, operett. Hétfőn délután Aranymadár, operett és este bérletszünetben Hollandi menyecske, operett Kedden bérletben ? (Betikó búcsúja.) Szerdán bérletszünetben Páger Antal bucsu- felléptével Postás fiú és húga, operett. Csütörtökön bérletben Geizler Lola búcsú- felléptével Babavásár, operett. Pénteken bérletben Szalóky Dezső bucsu- felléptével Kis hörcsög, énekes bohózat. IVim/T-TÉK. E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállai a szerkesztőség. Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen jó férjem, illetve édes apánk elhunytéval nyilvánított részvétükért fogadják hálás köszönetünket. Gyula, 1923. augusztus hó 17-én. m í-i Özy. Bekkor Jánosné és családja Meghívó, Az Első Gynla! Kereskedelmi Részvény­társaság 1923 évi augusztus hó 26 án délelőtt 10 órakor a Bókésmegyei Takarékpénztári Egyesület helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a részvényesek tisztelettel meg­hivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóság javaslata az alaptőke felemelése iránt. 2. Az igazgatóság javaslata az alapsza­bályok 6. §-ának módosítása iránt. Gyula, 1923. augusztus hó 10-én. 6S1 l—l Dr. Ladies László s. k. elnök. Figyelmeztetés Az alapszabályok 9. §-a értelmében a közgyűlésen csakis olyan iga­zolt részvénytulajdonos gyakorolhatja szava­zati jogait, aki 1923 augusztus hó 23-ig rósz vényeit, illetőleg ideiglenes elismervónyeit akár vállalatunknál, akár a Bókésmegyei Ta­karékpénztári Egyesületnél letétbe helyezi. A sitkai dűlőben több nádlás eladó. Érdeklődők forduljanak Miskucza György- nóhez. 670 3—& Szeptember l-vel női divatter­met nyitok Gyulán, Kossuth Lajos- utca 10. szám alatt. — Tisztelettel Uhrin Mária. 682 i—2 Egy teljesen felszerelt dupla boltajtó s egy pékkemeneóhez való vasszerelék ön­kéntes árverésen augusztus 19-én délután 2 órakor Zöldág utca 24. szám alatt (régi Mo - nori ház) eladatnak. 694 1—i Értesítés, Gyula városában házhelyhez juttatott azon egyének, akik őnagymóltósága gróf Almásy Dénes ur tulajdonát képező ingatlan­ból nyertek kielégítést, felhivatnak és órtesit- tetnek, hogy úgy a vételár, mint a lejárt ha­szonbér fizetéseket — és pedig a tényleges fizetés időpontjában érvényes búza egyen- értókben — dr. Tury Ferenc ügyvédnél Gyu­lán, Erdélyi Sándor-ut 10. szám alatt a dél­utáni órákban, 3—5 óra között joghatályosa» teljesíthetik. 686 í-i Uradalmi titkári hivatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom