Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-08-18 / 66. szám

LV. évfolyam 66. szám Szombat Gyula, 1923. augusztus 18 Előfizetési árak: helyben Negyedévre vagy 400 K vidéken Hirdetési dij előre fizetendő. T? POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÜ7,fiAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 60 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdáu és szombaton Szent 1st viiia. Vájjon tudja-o még ez a spekulációkba merült mai magyar nemzedék, hogy ki volt Szent István? Tudja-e, hogy mit köszönhet neki ? Aligha. Az a közhely, hogy Szent István bevezette országát és népét a keresz­tény civilizációba, nem mond semmit, nem magyaráz meg semmit. Hiszen az ország most is keresztény, csak ngy visszbaDgzik a csonka haza a keresztény szótól, mégis züllünfe, mégis hanyatlnnk napról-napra erkölcsiekben, anyagiakban. Szent István nem ebbe a ke­reszténységbe vezette nemzetét. Nem ez a kereszténység élt a magyar hazában a nagy­szerű Árpádok háromszázados uralkodása alatt; nem ez a kereszténység teremtette meg Nagy Lajosnak és a Hunyadyaknak dicső korszakát. És mi van azóta ? Tengődós. Szent István koronájának fénye és ereje, egy egykor világ- hatalmas dinasztiának megmaradt hatalma és tekintélye egy ideig valahogy csak összetar­totta az Árpád hódította, Kárpátok koszo- ruzta országot. Amint ezek lehanyatlottak, vége lett mindennek, összeomlott a Szent István kereszténységének hátat fordított or­szág. A földből csak a szorosan vett magyar lakta terület maradt meg, bizonytalan hatá­rokkal, a kereszténységből pedig a frázisok és vezércikkek tömege. Egyéb semmi. Most felírhatjuk nton-utfélen Hiszek egy Isten­ben, hiszek egy hazában, hiszek Magyar- ország feltámadásában, ez a sola fides azonban aligha fogja feltámasztani a régi Magyarországot. Más egyébre van itt szükség. Arra a buzgó, igazi, élő kereszténységre, amelyet Szent István hozott ebbe az országba, amely igazán uralkodóvá lett itt nemcsak a törvé­nyekben és intézményekben, hanem a lelkek­ben is. Keresztény lelkűket kell elsősorban, amely nem ismeri az önzést, nem tör minden eszközzel földi javakra, nem keresi életét, hogy elveszítse, hanem elhagyja életét, hogy megnyerje azt. A kereszténynek nem szabad mások rovására boldogulnia, mert akkor az egyik ember jóléte a másiknak nyomorúsága. Ha pedig a magyar önző és kapzsi, kinek van az a kárára ? Csak a másik magyarnak, így azután sohasem lehet ebben az ország­ban igazi, általános jólét és sohasem lehet megértés és békesség. A kereszténység ezt az önzést, a társadalom minden bajának eme legvégső okát, igyekezett és igyekszik kiir tani az emberből, Szent István ugyancsak ezt igyekizett kiirtani a magyarból. Milyen ered­ménnyel, mutatja az a bámulatos hatalom, amelyre a maroknyi magyarság az Árpádok és közvetlen utódaik alatt emelkedett. Amig Szent István kereszténysége táplálta a ma­gyar lelkeket. Ezt a kereszténységet kell újra megteremtenünk és akkor ismét tudni fog­juk, mi is igazán az a kereszténység amely ké­pes lesz nekünk ismét visszaszerezni az orszá­got, meghozni az igazi békét és egyetértést, amely képes lesz legyőzni az emberben az önzést, a nagyravágyást, a hírvágyat. Az a kereszténység, amely fel tudja velünk ismét vétetni a keresztet és reá tud bírni bennün­ket Krisztus követésére. Az a kereszténység fogja ismét nagygyá és hatalmassá tenni a magyart, amely nem fog ismerni fajokat, nemzetiségeket, csak Krisztus követőit és Belzebub szolgáit. Amazokat keblére öleli, emezeket eltaszitja magától. Az a keresztény­ség fogja nj életre kelteni a magyarságot, amelyben lesz elég erő és meggyőződés fel­négyeltetni a modern pogányságot. Vagyis a Szent István kereszténysége. A HÉT POLITIKAI ESEMÉNYEI, ITTHON. A néhány napi szünetre széjjelment nem­zetgyűlés viharos ülésekkel fejezte be nyári mun­káját. Friedrich István szóbahozta a részvény- vásárlások ügyét, még pedig oly módon, hogy felolvasta 8z igazságügyminiszternek azt a mi­nisztertanácsnak szánt jelentését, amelyet a rész­vényvásárlásokra vonatkozó iratok alapján tett. Az igazságügyminiszter ebben a jelentésben meg­állapítja, hogy a büntető törvényekbe ütköző cselekményeket, nevezetesen megvesztegetést senki sem követett el, de azt is konstatálja, hogy spekulációs papírokkal való jövedelmezésre olya nők is igen sokan törekedtek, akiknél ez felelős politikai és közhivatali állásuknál fogva nem vol­na megengedhető. A miniszter felszólít minden­kit, hogy tartózkodjék a munka nélküli jöve­delemszerzésre való törekvéstől és mindnyájan igyekezzünk a gazdasági életet úgy átalakítani, hogy csak munkával lehessen vagyonhoz és jö­vedelemhez jutni. Az igazságügyminiszter szavai mindenesetre alkalmasak lehettek megnyugtatni a naiv opti­mistákat, akik azt hiszik, hogy egy ilyen komoly intelem mindjárt jobb belátásra térit mindenkit, ámde azok, akik tudják, mennyire nem lehet ilyen eszközökkel az erkölcsöket megváltoztatni, nem találták elegendőnek az igazságügyminiszter kenetes intelmeit. Ezek közé tartozott Fridrich is, aki Nagy Emil ezen nyilatkozata kapcsán ismét alaposan megbolygatta a politikusok spekulációi nak darázsfészkét. Hogy pedig minél nagyobb hatást keltsen beledobta a vitába Rakovszky belügyminiszter nevét, mint a ki szintén kapott részvényeket. A tényállás megvizsgálása után azután kiderült, hogy a belügyminiszter nem kapott, hanem a testvérbátyja vásárolt a részére részvényeket. Erre azután a kormánypárt fordult szembe az ellenzékkel, amelyet azzal vádolt, hogy alaptalan vádakkal akarja a kormányt meg­buktatni és a hatalmat elnyerni. A nemzetgyűlés egyébként a szünet előtti utolsó üléseken az adóvalorizációs javaslatot tárgyalta. Az adónak az aranyértékre való fel­emelése rideg financiális szempontból igazságos­nak látszik ugyan, de majdnem bizonyos, hogy olyan terhet jelent az adózókra, amelyet az or­szág talán megbir ugyan, de csak életmódjának, a magángazdaságok fejlődésének rovására. Cson­tos Imre, ez a tipikus kisgazda képviselő, kifeje­zést is adott a gazda-társadalom aggodalmainak és a javaslatot nem szavazta meg, amiért a párt­vezér-miniszterelnök részéről, mint mondják, megrovásban is részesült. KÜLFÖLDÖN. Angliának Franciaország és Belgium jegy­zékére a múlt szombaton adott válasza a leg­nevezetesebb eseménye a hétnek. Az angol jegy­zék igen bátor és erélyes hangon vágja oda Franciaországnak, hogy a Ruhr-vidék megszál­lása ellenkezik a békeszerződéssel és az angol érdekeket is sérti. Nemzetközi döntőbiróságot javasol a jegyzék abban a kérdésben, jogos-e a Rubr-vidék megszállása. A jóvátétel kérdésében az angol kormány szakértői bizottság össze­hívását kívánja, amely állapítsa meg Németország fizetőképességét. Ez a javaslat ugyan régi, de az egészen uj benne, hogy Anglia az Egyesült Államoknak és Németországnak részvételét is kívánatosnak tartja ebben a bizottságban. Mialatt Európa az angol jegyzék hatása alatt van, Németországban megbukott Quno kancellár kormánya. A kormány bukásának elsősorban belső okai vannak. A kommunisták addig izgat­tak a Cuno kormány ellen, főkép a súlyos gaz­dasági válság, a márka borzasztó értékha­nyatlása miatt, hogy végül is magukkal ragad­ták a mérsékelt szocialistákat is és igy a kor­mány kisebbségbe jutott. Az uj kancellár Strese- mann lett, a többséget alkotó német néppártnak, ugyanannak, amelyhez Cuno kancellár is tarto­zott, igen tekintélyes tagja és egyik vezére. Stresemannt a szocialisták is támogatják. A kor­mányváltozás nem jelent változást Németország külügyi politikájában ; az uj kormány változat­lanul folytatni fogja a passiv ellenállás politiká­ját, sőt talán erélyesebben, mint elődje. Bemu­tatkozásakor többek között azt mondotta az uj kancellár, hogy ha visszakapja Németország a Ruhr és Rajna vidékeit, elő fogja tudni terem­teni a jóvátételt. TAHítW Y. Tanévkezdet a főgimnáziumban. A főgim­náziumban az 1923—24. tanévre szóló pótbeiráeok szeptember hó 1-én és 2-án délelőtt 9—12 óráig lesznek. Szeptember 4-én, kedden reggel 9 óra­kor »Veni Sanete«, a tanév ünnepies megnyitása. 6 án, csütörtökön reggel az előadások megkez­dése. A beírásokat megelőzően augusztus 30-án, csütörtökön reggel 8 órakor kezdődnek a javító vizsgálatok, 3L-én, pénteken reggel pedig a kü­lönbözeti vizsgálatok. Utóbbi vizsgálatokért tár­gyanként 600 K fizetendő. Az I. osztályba lépő nyilvános és msgántanulók számára a szegedi tankerületi főigazgatóság rendelete alapján aug. 28. és 29. napján pótló felvételi vizsgálatot tar­tunk, melyre ang. 27-én, hétfőn délelőtt kell az igazgatóságnál jelentkezni. Ezen felvételi vizsgá­lat nélkül senki az I. osztályba fel nem vehető, Közép- és elemi iskolai A ^ ^ tankönyvek iskolai felszerelések DOBAY JÁNOS könyvárusnál, Gyulán. Lapuk mai utfma 4 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom