Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-08-15 / 65. szám

2 Békés 1928 augusztus 15 OLTÁSÓINK FIGYELMÉBE! Lapunk példányárát a mai számtól kezdődűleg a változott viszonyoknak megfelelőiem követ­kezőképen módosítottuk: Kétoldaios szám ára 30 korona, Négyoldalos ára 60 korona. Yidéki előfizetőink előfizetési dijai szeptem­ber 15-ig — a hírlapok szétküldésére ezen határnapig engedélyezett portóbed vezmény- miatt — változatlanul maradnak. Harangokat! Felhívás Gyula város kathoilkasalhaz! Mindegyre több és több helyen szólalnak meg újra a háborúban elnémult harangok, egyre több toronyból hangzanak fel ismét a régen nem hallott harangok. Gyulán csak a katolikus anya- templom harangja árva még mindig. Vájjon miért ? Szegények a katolikusok, vagy olyan kevesen vannak ? Talán mindkettő. Szegények ők, de nem épen anyagiakban és kevesen is vannak. Már t. i. a katholikusok. Különben bizonyára nem maradtak volna utolsóknak. De nem, mégis más az ok. Szerények ők és alázatosak az evangélium szellemében. „Aki közületek első akar lenni, legyen ez utolsó.* Nos hát, amint illik elsősé­gükhöz, legyenek utolsók. De most már minél hamarabb, mert különben ország-világ előtt nyil­vánvaló lesz, hogy nem szerénységük és aláza­tosságuk okán lettek utolsókká. Ez pedig nagy megszégyenülés volna. Epen most olvasom az újságokban, hogy szereztek maguknak a toronyiak (Torony köz­ség, Vasvármegyében) uj harangokat. Földjük nem igen van, búzát, más á’landó értékű javat nem igen adhattak, hát elhatározták, hogy a község nagybérlőjénél két napig a harangok ja­vára dolgoznak. Meg is cselekedték, A község apraja-nagyja beállt egy hatvanholdas búzatáblába, két nap alatt levágták és részkeresményüket a harangok beszerzésére adták. Derék, boldog em­berek. Micsoda büszkeséggel fogja hallani annak a harangnak szavát minden egyes ember, aki ott izzadt abban a búzatáblában. Mennyire szé­gyenkezve pedig az, aki talán nem ment el dol­gozni, bár mehetett volna. Hát a gyulai katoliku • sok mit akarnak hallani a haranguktól ? Áldozat- készségük hirdetését e, vagy késlekedésükét ? A legrövidebb idő alatt be kell szerezni az anyatemplom harangjait. Még az ősszel szólal­janak meg, dicsérjék az Urat, aki nem feledkezett meg népéről. Adakozzék mindenki tehetsége szerint, de minél hamarább. Az adományok a plébánia hivatalba juttatandók, de szerkesztősé­günk is elfogadja azokat. m i m m k. Nagyboldogasszony napja. A katholikas egy­ház és különösen a magyar katholikusok egyik legrégibb és legnép3Z9iübb Mária ünnepe, mely­ről a magyar történelemben feljegyzés van. Az Ázsiából ide vándorolt és keresztény katholikas hitre tért magyarság első szent királyáról van megírva, hogy ezen a napon ajánlotta fel nemze­tét, koronáját és országát Mária oltalmába. A magyar nép ekkor még — mint az európai akkor élő nemzetek mind — természetesen katholikusok voltak, király és nemzet egy hitvalláson. Es ebben volt Szent Istvánnak és az Árpádoknak nagy or­szágkormányzati előnyük, mely 1526 ig a magyar nemzetet egységessé, erőssé tette. A magyar nép mindenkor ragaszkodott Máriához, zászlói, pénzei képét viselték, hitet, reményt ksltva a zászló iránt, mely alatt a hazáért meg is kell halni és bizo­dalmát a pénz iránt, mely vagyonnak, munkának értékmérő csereeszköze. Ez a nap egyébiránt Mária mennybemenetelének hagyományos emléknapja. Nagyszabása népünnepély. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák segélyezésére augusz­tus 19 én a Göndöes-népkertben rendezendő nép­ünnepélyre nagyban folynak az előkészületek s a szórakoztató délutánnak tájékoztató műsorát la­punk jövő számában közöljük és a falragaszokon is közölve lesz. A. világ és én. Megvetésem és utálatomnak Hitvány tárgya, ember a neved ! A terméssel söpredéke vagy te. S nem király a termésset felett. A teremtés legutolsó napján Alkotott as isten tégedet. Elfáradt már ekkor a munkában, 8 igy jelessé nem teremthetett. Sserettelek téged egykor, s ssivem Veled hű ss övét séget köte, Megvetésem és utálatom lett E ssövetség kettős gyermeke; Jól ismerlek, te nem érdemelsz mást, Nem, nnnt megvetést s utálatot . . . Ssolgassarnok! vagy nyalod mis talpát, Avagy talpad mással nyalatod S ast kissed tán, te nyomorult pára? Mint te, én is olyan rab vagyok t Ast hissed, hogy én dicséretedre Vagy gyalázatodra hallgatok ? Ast hissed, hogy tettben és írásban Engem aggódásnak férge rág, Én ssoronyva kérdezem magamban : Mit fog erre szólni a világ ? Hidd, ha jónak látod: ámde tudd meg : Én nem függök tőled semmiben, A mily utat választott magának Lelkem, rajta egyenest megyen. És ha tetszik engem fölemelned, Ám emelj föl, mint bálványodat ; Ha fölültetss fejed tetejére, Majd kirúgom ssolgafogadat! A radnai bncsn Most, hogy román meg­szállás miatt nem mehetünk Ridnára, sokkal ked­vesebb nekünk Ridna és a radnai búcsúkhoz fű­ződő kedves emlékeink, mint akkor volt, amikor szabadon odamehettünk. A legtöbb gyulai ember megfordult életében legalább egyszer Riduán és igy sokakat érdekelni fog azon hir, hogy a leégett templom és zárda még ma is födetlen. Fényképe lapunk szerkosztőségéban megtekinthető. A búcsúk azonban újból megtartatnak és agy a mai napon, mint Kisasszony napján sok ezerre menő közönség fog ott együtt lenni és ájtatos- kodni. Úgy értesülünk, hogy amióta Rtdaa is idegen megszállás alá került és kivált amióta temploma leégett, a búcsúra járók száma három­szor annyi, mint volt s ezek titkon azért is imád­koznak, még pedig magyar, német, román és szerb egyformán, hogy bár mielőbb ismét magyar uralom alá kerülhetnének 1 Adja Isten, hogy mi­előbb úgy legyen ! Sóhitel. Békésmegje törvényhatósága elha­tározta, hogy a só árának tetemes felemelése miatt a vármegye közönségének sószükségletét csak kölcsön utján előteremtett pénzből lehet bizto­sítani. Ezen óéiból 30 milliót vesz igénybe a Pénzintézeti Központtól. A pénzkölcsön ügye n8m fontos, de a só, az feltétlenül fontos, nélkülöz­hetetlenebb m-*g a cukornál is és csak akkor tud­nánk m»g, amikor nincs, hogy a só milyen drága kincs. Uj tanítói állások szervezése A vallás- és közoktatásügyi miniszter Békásszentandráson a ró in. kath. fiúiskolánál a IV-ik, a rom. kath. leányiskolánál a IY-ik, Körösladányban a róm. kath. elemi iskolánál a IY-ik és Orosházán a gyopárhalmi róm. kath. elemi iskolánál a Il-ik tanítói állás szervezését engedélyezte. Halálozás. Befeker János gépész és laka­tosmester augusztus 12-én hirtelen és várat­lanul elhunyt Halálát szivszélhüdés okozta. Előző nap szombaton délután rendes szokás szerint még leszámolt munkásaival, kifizette azokat és beosz­totta jövő heti teendőiket. A munkabeosztásba azonban beleszólott egy felsőbb hatalom, a halál, mely éjjel orozva lepte meg és pár p^rc alatt ki­ragadta az életerős 39 éves ifja férfit a munká­sok sorából. Halálát neje és gyermekei kiterjedt rokonsággal gyászolják. Temetése augusztus 13-án délután volt szaktársai és nagy közönség rész­vételében. Nemesített buzamag. A Mr gyár Magtenyász- tési Részvénytársaság, mint a Hitvani Novény- nemesitőnek egyedárnsitója, eredeti hatvani neme­sített őszi buzamagra hirdet vételt, melynek ára a tőzsdei 78 kgr. búzán felül 40 százalékos felár­ral számittatik. A társaság nemesített rozsra is kiterjesztette üzletkörét. A nemesitett őszi búza terméshozama holdankint 12—15 métái mázsa át- lagbau van bebizonynlva. Nincs elég pályázó. A békéscsabai m. kir. földmives iskolánál 1923—24. tanévre megüresedő 4 ingyenes helyre a meghirdetett pályázat dacára csak 1 kérvény adatott b9. Mintán a kérvényező vagyoni állapota miatt ingyenességre nem volt ajánlható, a pályázati hirdetés meddőnek tekint­hető. Sijatságos tünet, hogy amikor országunk főleg mezőgazdasági jellegű, a gazdálkodó nép nem tolong azon nyitott csarnokba, hol fiainak a mezőg. zdaság okszerű ismereteit, vagyonának sokszorosítását közvetítik, esetleg biztos kereset­pályára képesítik. Ha pedig azt hiszik a magyar gazdák, hogy ők tanulás nélkül is eleget tudnak, akkor nagyon megcsalják önmagukat és fiaikat. Tüzkárosnltak segélykérvénye. Gádoros köz­ségben augusztus 4-án tűzvész dühöngött, mely­nek 8 hajléktalan, részben ruhátlan ás élelem nélküli áldozata maradt. A szerencsétlenek házu­kat saját erejükből felépíteni képtelenek, mert bár mindnyájan szorgalmas, józanáletü fóldmives- napszámosok, leégett házakon kívül más vagyonuk nem volt. Kérelemmel fordulnak a jószívű embe­rekhez, hogy adományaikkal segítsék őket. Ado­mányokat elfogad és közvetit lapunk szerkesztő­sége, de küldhetők ezek egyenesen Gádoros köz­ség elöljárósága címére is. Pályázati hirdetmény. Tótkomlós községben megüresedett segédjegyzői állásra aagnsztas 30-ig az orosházi főszolgabirósághoz beadandó kérvé­nyezési határidővel Békásvármegye Hivatalos Lapja pályázatot közöl. Gőzüzemű gazdasági vasat Sarkadtól kiin­dulva Dobozon at Békésig vezető, eddig lóerőre berendezett keskenyvágányu gazdasági vasutat az érdekelt birtokosok gőzüzeművé akarják átalakí­tani. E tárgyban a közigazgatási előleges bejárás augusztus 17-én történik, Bébésvármegye 1920 évi népszámlálási adatai. Békésmegye hivatalos lapja most tette közzé az 1920, évi népszámlálás adatait s azt a következőkben ismertetjük: A vármegye területe 3670 km.* Lakosainak száma 3L1.109 (1910-ben volt 298.710) Népsűrűség négyzetkilométerenként 8480. A lakosság közül 151 323 férfi, 159.786 nő. Ezer férfire esett 1056 nő (1910-ben 991.) A la­kosságból 60 évesnél öregebb egyén volt 24 911. Nőtlen és hajadon 161 169. Elvált 1455. Anyanyelv szerint magyar 247.261 (1910-ben volt 219.261), német 4934 (19L0 ben volt 6048), tót 52386 (1910-ben volt 66740), oláh 6029 (1910-ben volt 6000.) Az összes lakosságból magyarul beszélni tnd 2é8 493. Vallás szerint róm. kath. 84.137, ref. 101.714, ág. h. ev. 107.015, gór. kel. 8169, izr. 7171, unitárius 720 egyén. A vármegyében van lakóház 57787, minden házra esik tehát csak­nem 6 lélekszám, ami élesen megvilágítja vár­megyénkben a lakásínséget. A népszámlálás egyéb adatait időnkint részletesen közöljük. gyakornokot azonnali belépésre keres a KKeisner malom. «751-1 Halácsi-ut 15. számú tüzifatelep eladó. Értekezni lehet Benkő János cementárugyárában vagy a mészüzletben. «761-* Iskolakönyvek kaphatók Dobay könyvárusnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom