Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-07-28 / 60. szám
L¥. évfolyam 60. szám. Szombat Oynla, 1923. Julias SS. Előfizetési árain: helyben Negyedévre vagy 400 K vidéken BÉKÉS Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ ATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szánt ára 25 korona Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Fa) védelem* A keresztény politika, amely négy esztendővel ezelőtt azzal a sok reményre jogosító Ígérettel jutott diadalra, hogy az állami és társadalmi életben a kereszténység alapelveit juttatja érvéuyre, a mi sajátos viszonyaink következtében nemrégiben úgynevezett fajvédő politikává alakultát. Mi légyen az a faj védelem, azt még csak ezután kellene megállapítani. Láttunk olyan fajvédőt, aki a fajvédelem nevében hadat üzent arisztokráciánknak, azoknak is, akik bebizonyithatólag a honfoglaló ősöktől származnak, hadat üzent azon az alapon, hogy ezer év folyamán számtalanszor került családjukba a legkülönfélébb idegen származású házastárs. Ezen az alapon bizony Szent István sem lett volna faj magyar és az Árpád-dinasztia sem volna magyar fajúnak mondható. De nem tudom, hogy az illető ki tudná-e mutatni keveretlen magyar fajieágát. Egy másik fajvédő, aki nem tagadhatta nem magyar származását, azt a tételt állította fel, hogy mindenki fajmagyar ebben az országban, akinek nincsen más faji- sága, mint a magyar. Vagyis, más szóval, szerinte fajmagyar minden idegen származása magyar honos, aki a saját eredeti fajával már nem érez semmi közösséget. Ez igen szép volna, csakhogy nagyon egyéni és nagyon szubjektív dolog. Melyik idegen származású egyénben szűnt meg már teljesen az az érzés, az a természetes vonzalom, amely a saját fajtájabelihez jobban vonzza, kiben szunnyad csak ez az érzés és mikor, minő körülmények között ébred ismét fel és tör elő a maga őserejével, azt bizony megmondani, meghatározni nem lehet. Hogy Klebels- berg Kuno gróf vagy Zsilinszky Endre ezen az alapon fajmagyar, azt készséggel elhisszük nekik, de hogy Szugyiczky András vagy Rúzsa Tógyer is fajmagyar-e ezen az alapon, azt bizony megállapítani nem tudjuk. Védelmeznünk kell- e tehát az utóbbiakat, ha fajvédők akarunk lenni, óvatos gyanakodással kell e viseltetnünk irányukban, avagy teljesen ki kell őket rekesztenünk a faj védelem áldásaiból, ezt eldönteni bizony nem tudjuk. Ez pedig öreg hiba. Mert igy megeshetik a lelkes fajvédőkkel, hogy miután alaposan feltámogattak valakit a fajvédelmükkel és talán nagy nemzeti értékeket is bíztak reája, az illető egyszer csak szépen kijelenti, hogy tévedni tetszett a fajvédő uraknak, ő nem szűnt meg tót, német vagy román lenni és már most odaáll abba a táborba, ahova a származása állítja és ahova természetesen az érdekei vonzzák. Láthatjuk tehát, hogy igen bizonytalan tartalmú kötelességet rónak reánk, ha azt akarják, hogy fajvédőimet folytassunk. Már az egyén is megakad, ha fajvédelmet kívánnak tőle. Mit csináljak azokkal, akiket nem tartok fajtámból valóknak. Ne gyógyítsam meg őket, ha orvos vagyok, ne vállaljam az ügyüket, ha ügyvéd vagyok, ne szolgáltassak nekik igazságot, ha biró vagyok ? Hát még az állam mit csináljon, ha azt kívánják tőle, hogy fajvédelmi politikát folytasson ! ? íme tehát, megint csak egy jelszó, amelynek ismét nincsen semmi tartalma. Jelszó, amelynek segítségével lehet vezércikkeket írni, lehet kortesbeszédeket mondani, lehet szavazókat fogni, de amely nem kötelez mégsem semmire, amely mellett szemet hunyhatunk minden rossznak és üldözhetünk minden jót. Hagyjunk már fel egyszer az efféle semmitmondó jelszavak hangoztatásával. Az igazi fajvédelem a valóságos termelő munka megbecsülése, a tisztességes kenyérkereset lehetősége és minden spekulációs gazdagodási vágynak kérlelhetetlen üldözése és kiirtása ngy önmagunkban, mint másokban. Ha ezt visszük bele a magunk egyéni életébe, a társadalmi és állami életbe egyaránt, akkor folytatunk igazi fajvédő politikát. Akkor majd valóban az ártalmas emberek és ártalmas fajok fognak eltiportatni és a hasznosak, s becsületesek felmagasztaltatni. Amíg ezt nem tesszük, addig minden szavalás csak levegő- hasogatás. A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése. A szegedi kereskedelmi és iparkamara évi jelentése a kerület 1922. évi közgazdasági viszonyairól megjelent. E jelentés beköszöntője a rettenetes drágaságról panaszkodik, arról, hogy az anyagi eszközök teljes elégtelensége hova-tovább a kamarai intézmény csődjéhez fog vezetni. Míg a szegedi kamara 1913 ban 70.000 svájci frankos költségvetéssel dolgozott, az 1922. év végén ez 8000 svájci frankra csökkent s azóta még jobban lefogyott. Minthogy ma fix bevételi tételekkel működni nem lehet, a kamara egyetlen eredményes segítségnek azt látja, hogy ba a kormány a merev kamarai illetékek helyett átmenetileg a kereskedők és iparosok által fizetett forgalmi adóból vagy forgalmi adó alapján állapitana meg bizonyos jövedelmet a kamarák számára. A területi és adminisztratív kérdésekről igy számol be a jelentés. Az ország megcsonkítása következtében Bácsbodrog vármegye helyett, mely legnagyobb részben elveszett, a kamara megkapta Békés és Csanád vármegyéket, továbbá Arad és Torontál vármegyéknek megmaradt részeit. — Eleinte ezeken a területeken a kamarának meglehetősen nagy nehézségekkel kellett megküzdeni. Ma már az újonnan a kamarához kapcsolt területek közigazgatási hatóságai, ipartestületei, kereskedelmi egyesületei, iparosai és kereskedői állandó és egyre erősbödő összeköttetésben állanak a kamarával. A jelentés az általános közgazdasági helyzettel, elsősorban a drágasággal foglalkozik. Megállapítja, hogy az országos, mint a vidéki árvizsgáló bizottságok teljesen felmondták a szolgálatot. A korona romlásával beállott helyzetünk tömör, de értékes megvitatása ügyében a kamara a következőkben összegezi a követendő közgazdasági politika irányelveit. 1. Egész állami háztartásunkban a szélsőségig vitt takarékosság elvének a meghonosítása, 2. A forgalomban levő pénzmennyiség Bzsporitása helyett a pénz cirknlédójának a gyorsítása, hogy a gazdasági életben játszott szerepét be tadja tölteni. 3. Gazdasági életünk salypontjának áthelyezése a mechanikus adóemelésekről, lineáris tarifaemelésekről és újabb emissziókról a produktiv tevékenység előmozdítására. 4. Végezetül minden eszközzel a politikai nyugalom atmoszférájának a megteremtése, a még észlelhető forradalmi hangulatnak a levezetése és a bizalomnak a helyreállítása. A jelentés második része a kamara működését, a harmadik a kerület közgazdasági viszonyait a mait esztendőben ismerteti. Az ipar terén főleg a textilipar fejlődött, úgy hogy a kerületben már 27 gyári jellegű te xtilTálla’at van. Ezzel szemben egykor leghatalmasabb iparágunk, a malomipar stagnál. A kereskedelem terén főleg Békéscsaba és Orosháza lendült neki erősen. A személyi ügyek cimü befejező cikkből megtudjuk, hogy a kamara teljes ülése a közgazdaság terén szerzett érdemek elismeréséül a közélet kiváló féifiai közül Békésmegyéből levelező tagokká választotta dr. Diimel Sándor békésvármegyei alispánt, Dobay Ferenc ipartestületi elnököt és Reianer Artúr gyulai gyufagyárost. H I B El K. Békésvármegye nyári közgyűlése augusztus 4-én délelőtt 9 órakor kezdődik és a gyűlésre eddig 203 ügy van napirendre tftzve. Gróf Merán János eredetileg osztrák állampolgár, körösladányi lakos feleségével, gróf Almásy Hona Máriával és kiskorú leányával, Mária Ilonával magyar állampolgárrá honosíttatott a na. kir, belügyminiszter 96076—1923. II. a. számú honositási okiratával. Csökmő blharmegyel község képviselőtestülete elhatározta, hogy kérni fogja Békésvármegyéhez való csatolását. A községnek az átcsatolási ügy továbbvitelére kiküldött bizottsága Bókósvármegye alispánjához megkeresést intézett ez ügyben kihallgatást kérve. Változás a pénzügyigazgatóságnál. A gyulai kir. pénzögjigazgatOságtól Szerdahelyi Sándor pénzügyi tanácsost Budapestre helyezte át a pénzügyminiszter. Békésvármegye népművelési bizottsága hétfőn dóiutáu dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen Tantó József titkár beszámolt az iskolán kívüli népművelés eredményeiről. A bizottság újból rendezni fog tanfolyamokat, természetesen ha az előadó tanárok előadási diját felemeli, mert az eddigi alacsony díjazás mellett nem fog akadni vállalkozó. Az Erkel Ferene emlékverseny állása az V-ik fordu ó után: Gruber 5, Steiner Lajos 4Va, Jakab, Kulcsár 4, Tóth, Chalupetzky 3V>, Szigeti 2*/*, Bakonyi, Havasi 2, Steiner Endre, Scherer IV», Bakos 1, dr. Horváth, Sipos 0. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre augusztus hó 4-én Gyulán, az ári kaszinó termeiben a szegénysorán egyetemi hallgatók segélyalapja javára zártkörű táncvigalmat rendez. Belépődíj : személyjegy 700 K, családjegy 2000 korona. A jótékonyáéira való tekintettel felülfizetéseket köszönettel fogad a rendezőség. Autó- és motorbenzin kapható Hász és Kovácsnál Lapunk mai száma 4 oldal,
