Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-07-14 / 56. szám
liV. évfolyam 5ö. szám §3Kombal Gyalu, 1023. jolios 14 Előfizetési árak: helyben Negyedévre vagy 400 K vidéken Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKÁT, TÁRSADALMI ÉS KfefiAZPÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inlézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szánt ára 25 korona A kapzsisítg-versciíy. Irta : Pethő János, nyug. kir. tanfelügyelő. Ha valaki 9 évvel ezelőtt ezt mondta volna: Eljön még az az idő, hegy egy nadrággomb annyiba fog kerülni, mint most az egész ruha, egy gyufaszál annyiba, mint most egy pár csirke, egy ablaktábla annyiba, mint most egy ház, egy tojás annyiba, mint most egy éves sertés vagy borjú, egy fej saláta vagy uborka annyiba, mint most egy ló s hogy egy és kétkoronások ösz- szetépve úgy fognak az utcán heverni, mint most élettakaritáskor a szalma és nem akad koldus, aki felszedné s összeragasztaná; azt menten a bolondokházába csukták volna, vagy ha el hitte volna is valaki, az rögtön öngyilkos lett volna. És mégis, ami a barbár középkorban is képtelenség lett volna, az a müveit 20-ik században élő valóság, még pedig az egyesek részére még most is tejjel-mézzel folyó Kánánban, a szép Csonka-Magyarcrszágon. Szó sincs róla, hogy ezen képtelen állapotoknak első sorban Trianon az oka, de merem állítani, hogy nem egészen és nem mindenben. Az utolsó zürichi jegyzés szerint 100 magyar korona mór csak 6 és fél békebeli fillérnek felel meg s ugyanekkor egy bulgár leváért már 103 koronát fizetnek, pedig Bulgária hosz- szabb ideig harcolt mint mi s Trianon ép úgy sújtotta, mint minket, de úgy látszik, ott gyakorlatban is kérésziül viszik azt az elvet, hogy békeidőben vezérnek egy kir. herceg is megfelel, de háborúban csak a legképzettebb tiszt, — már pedig most a diplomácia vezérkar. Most olvasom, hogy az Amerikából hozatott fagyasztott hús félannyiba kerül, mint a Budapesten levágott marha húsa. Itt a bibi! Eddig az olcsóbb dolgok behozatala tilos volt, lám, ilyen puskaporral mintha már a háború előtt is lőttek volna ?! Mikor nálunk egy hízott sertés 100 korona volt, ugyanakkor ugyanolyan szerb disznót 6—10 koronáért lehetett kapni, de a magyar kormány a szerb disznót nem engedte be, nehogy leszorítsa az itteni árakat s itt kezdődött a szerbmagyar ellenségeskedés. A magyar korona 1921 tavaszán, vagyis a háború, a forradalmak, a kommunizmus és oláh megszállás után egy évvel 2 85 frank volt, tehát a mostaninak 41-szerese, vagyis mint ma az oláh lei. Azóta semmi olyan „vis maior“ az országban nem történt, amely az ország gazdasági helyzetét megrendítette volna s hogy meg nem tarthattuk volna a korona 2 85 frankos kurzusát s hogy két év leforgása alatt mégis 007 frankra esett a 100 magyar korona, ennek az én laikus eszem szerint három tényező az oka, t i.: a magyar diplomácia gyengesége, továbbá a börze és a termelő osztály kapzsisága. A korona romlását a siberek sajtója a két királypucsnak, a numerus claususnak, a nemzetgyűlés apró-cseprő csetepatéinak, infláció, defláció s mindenféle maflációnak tulajdonították, csak ott nem kereslek a bajt, ahol kellett volna, vagyis nem a láz okozóját keresték, hanem a lázmérő összetörésében vélték a bajt orvosolni. Ugyan kérem, az angoloknak mennyi bajuk volt az írekkel, ezért az angol font már 36686 korona. Amerikában mennyi baj volt, mennyi munkást eresztettek szélnek, azért a dollár 7954 korona. Prágában a nemzetgyűlésen úgy verekedtek, mint minálunk az utolsó lebu- jokban, azért a szokol már 238 korona, két évvel ezelőtt csak 3 korona volt. Athénba visszajött az elkergetett király, azért a drachmának nem ártott. Bulgáriában a napokban valóságos Felelős szerkesztő: DOBIT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton forradalom volt, azért a leva vígan megy felfelé Más a baj minálunk. Tudja mirdenki, hogy minálunk értékmérő a búza, ha drága a búza, drága a napszám s drágul minden. A búza békebeli normális ára 12 korona volt, ha 14—20 korona volt, akkor már jajgatott mindenki a nagy drágaság miatt, tehát csak 12 koronát vehetünk alapul. Október—december hónapokban a magyar korona 22—23 centimes között váltakozott, a búza ára legfeljebb 454-szerese lehetett a 12-nek, vagyis 5448 korona, azonban a börze és a magyar termelő már sokait a a 23 kurzust, ő már csak 10 centimbe vette a magyar koronát s a búzát 12 ezer koronáért adta. Látja ezt Zürich, azt mondja, hja ti jobban tudjátok mennyit ér a ti pénzetek „volenti non fit iniuria“, gyerünk csak, le a magyar koronával ! így aztán lecsúszott a magyar korona 17-ig, majd 12-ig, a búza azonban 7—10 ezer korona helyett már 16 és 24 ezer korona volt. Zürich csodálkozott, a magyar korona újból esett 10-ig, ez lett volna ezerszeres drágaság, vagyis 12 ezer koronás búza, de a termelő már 28 ezerért sem adta. Most végre 7 centimig esett a magyar korona, ez már 1428 szoros drágaság lenne, vagyis az ellenséges zürichi börze szerint a magyar búzáért legfeljebb 17136 koronát lehetne kérni, de nem adják 40000 koronán alul, vagyis a magyar termelő a magyar koronát már 3 és fél centimbe veszi 7 helyett. Hiába, a magyar korona rontásában az ellenséges zürichi börze sehogysem tudja utolérni a magyar börzét és a magyar termelőt ! Hogy a magyar börze és a magyar termelő ilyen őrült hajszával rontják a magyar koronát, eszembe jut egy verseny két urlovas között. Nagy dij volt kitűzve azon lóra, amelyik máso diknak fut be. Ez ugye nehéz dilemma volt, mert a két urlovas közül egyik sem akart megmozdulni, egyik sem akart első lenni, mert az első nem nyer. Végre az egyiknek eszébe jutott, hogy cseréljék ki lovaikat s akkor hajrá! oly őrülten és veszettül hajszolták a lovakat, hogy még ilyet nem látott a világ, egyik sem kímélte a lovat, mert nem a magáén ült. Nekem ugy- tetszik, hogy a magyar börze és a magyar termelő szintén cseréltek lovat, azért nem kímélik a magyar koronát, mert az ország összeroppanásán milliókat harácsolnak. Ha az ország bajba kerül s mindenki szenved, a szenvedés valahogy elviselhetővé válik, de hogy a társadalom egyik másik osztályát a jóléttől es a vérbőségtől a guta kerülgeti, a többségét pedig az éhtifusz fenyegeti, az már igazán tarthatatlan állapot. Ha az ország valami „vismajor“, pld. földrengés, árvíz stb. folytán nyomorba jut, az egész világ siet segítségére, de minálunk csak a bőséget és jólétet lehet látni, mert a nyomorgó tisztviselő, munkás és napszámos elbújik a nyomorával ; nagyon, de nagyon csalatkoznak azok, akik abban bizakodnak, hogy a jóvátételi bizottság holmi palikat fog ide küldeni; akik ide jönnek, mindjárt meg fogják látni a temérdek vagyonokat. Szeretnék ugyan rossz próféta lenni s Isten óvja szeretett hazánkat a szerencsétlenségtől, de könnyen megeshetik, hogy külföldi kölcsön helyett olyan hadisarcot vetnek ki ránk, hogy csakúgy 2ugni fog s akkor talán a gazdagok is meg fogják érteni ; mert a latin is mondja, hogy „in caudo venenum“ (farkában van a méreg). Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! A HÉT POLITIKAI ESEMÉNYEL ITTHON. A nemzetgyűlés még mindig a költségvetési felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot tárgyalja szerda óta nyolcórás üléseken. Szónok még van bőven és alig lehet még előrelátni a vita végét. Pedig igen sok fontos és sürgős javaslat vár elintézésre. A köztisztviselők létszám- apasztásáról szóló javaslat már a bizottságok előtt van és néhány nap múlva a nemzetgyűlés plénuma is tárgyalhatná. Ugyancsak nagyjelen- tőségüek és a gazdasági életet is egészségesebbé tenni alkalmasak azok a javaslatok, amelyeket Nagy Emil igazságügyi miniszter terjesztett a Ház elé. Ezek között van egy kétszakaszos javaslat, amely megengedi, hogy a telekkönyvbe nemcsak számszerűleg meghatározott pénzösz- szegre, hanem terményeknek bizonyos időpontban levő értékére is bejegyezhető a jelzálogjog. A másik javaslat kártérítésre kötelezi azt az adóst, aki tartozását azért nem fizeti meg, hogy hitele zőjének pénzét használhassa és jövedelmeztet- hesse. Az indemnitás vitájának befejezése után ezekből a javaslatokból hamarosan törvény lehet. A nemzetgyűlés indemnitási vitájában szerdán felszólalt Walkó Lajos kereskedelmi miniszter is, akinek a beszédéből megtudtuk, hogy az 1923 év első öt hónapjának behozatali többlete 80 millió aranykoronát (tehát legalább is ugyanennyi milliárd papirkoronát) tett ki, 30 millió aranykoronával többet, mint az 1922. év első hat hónapjában. Azt mondja azonban a miniszter, hogy a többlet majdnem egészében szénre, fára és nyerspamutra esik, ami azt jelenti, hogy nem elfogyasztásra, hanem feldolgozásra szánt árukból hoztunk be többet, tehát nem igényeink növekedtek és nem improduktív külföldi árukra költöttünk az idén 30 millió aranykoronával többet, hanem iparunk vett nagyobb lendületet és a fokozottabb termeléshez szükséges nagyobb meny- nyiségü anyagokra költöttük ezt a többletet. — Széntermelésünk az idei év első hat hónapjában már a békebeli széntermelést is felülmúlta. Abban foglalta össze véleményét gazdasági helyzetünkről a miniszter, hogy annak további rosz- szabbodását megakadályozhatjuk, ha valameny- nyien összefogunk. KÜLFÖLDÖN. A nemzetek szövetségének tanácsa a múlt csütörtökön, julius 5 én ült össze Genfben és tanácskozásának egyetlen tárgya a magyar állampolgároknak maradt erdélyi birtokosok földjeinek kisajátítása miatt emelt panaszunk volt. A román kormány ugyanis olyan rendelkezést vett fel a maga földbirtokrendezési törvényébe, amely szerint minden magyar honosnak maradt erdélyi birtokosnak földje kisajátítható, aki 1918 decemberétől 1920 márciusáig nem tartózkodott a Romániának jutott területen. Ez természetesen megfosztaná birtokaiktól mindazon magyarokat, akik a megszállás elől a mai Csonka-Magyarországra menekültek. A magyar kormány ezen intézkedés miatt panaszt tett a nemzetek szövetségénél, amely már áprilisban is foglalkozott a kérdéssel. Magyarország álláspontját akkor is, most is Apponyi védelmezte. Ezen álláspont szerint a román kormány ezzel a törvénnyel egyszerűen konfiskálja a magyar állampolgároknak Románia területén levő magánjavait, ami egyenesen a békeszerződésbe és a nemzetközi jog évszázados szabályaiba ütközik. Ezzel szemben Románia arra utal, hogy a birtokrendezés és kisajátítás az ország beLő ügye, amelybe más országok nem avatkozhatnak. A népszövetség tanácsa a tavasz - szal közvetlen tárgyalásra utasította a két országot, e tárgyalások Brüsszelben végbe is mentek, Barackot és epret Weisz Mór és Társa minden mennyiségben vásárolunk központi szeszfőzdéje. Lapunk mai száma 4 oldal.
