Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-07-11 / 55. szám
LT. évfolyam 55. szám Szerda Ctyula, 1933. Julias 11 Előfizetési árak: helyben Negyedévre vagy 400 K vidéken Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZfiAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 15 korona A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1923. Julius hó 9.J Az ülés első tárgya az alispáni jele ntés volt melyből ismertetjük a következőket: A március havi lisztkiutalás 40%-os csökkentésével a közélelmezési miniszter az ellátatlanok julius havi szükségletére 704 mázsa lisztet utalt ki. Ez a mennyiség a csekély tartalékból 63 mázsával pótoltatott és az időközben felmerülhető rendkívüli igények fedezésére csak egy pár mázsa tartatott vissza. Augusztus hónappal az elmnlt gazdasági évre rendszeresített közellátás véget ér, A valószínűleg szeptember 1-től kezdődő újabb ellátási rendszer alapjául szolgáló rendeletet a közélelmezési miniszter már kiadta és ebben az ellátatlanok számát a legszűkebb körre összeszoritotta. A rendelet pontos végrehajtására a hatóságok utasítva lettek. Az olasz sáska az elmnlt hó folyamán a vármegye területén is fellépett, főként a szeghalmi, orosházi és szarvasi járásokban. Nagyobb kárt azonban nem okozott. Da hogyha az elszaporodásnak a viszonyok kedvezni fognak, úgy a jövő esztendőben nagyobb mérvű sáskaveszedelem fellépésére kell elkészülni. Sajnálattal állapítja meg a jelentés, hogy a vármegye területén levő munkások nem kaptak valamennyien aratási szerződést.jFelterjesztés tétetett a főid mive lősügyi kormányhoz ezeknek foglalkoztatása iránt. A földbirtok megváltási eljárás Csorvás, Kétegyháza és Köröslsdány községekben befejezést nyert, Békéssámsonban, Orosházán, Tótkomlóson és Gyulán folyamatban van. Aggodalommal mntat rá a jelentés a vármegyei, városi és községi háztartások egyensúlyának komoly válságára, melynek legfőbb okát az önkormányzati adóalapok megszűntében jelöli meg, miért is számolni kell azzal, hogy a vármegyei pótadó, amely eredetileg 13% volt, rövi- deaen 100% lesz. Feliratot javasol, amelyben a bizottság a válság okainak feltárásával megfelelő orvoslást kérjen. Morvay Mihály bizottsági tag aggodalmát fejezi ki a felett, hogy az ellátatlanok számát a kormány még jobban megszorítja, holott azok nemhogy kevesbednének, de sőt napról-napra szaporodnak. Kétségtelen, hogy a munkaalkalom is kevés s ezt a helyzetet súlyosbítja a folyton fokozódó drágaság. Kifogásolja, hogy a Horthy akció bnzamaradványa nem használható fel az Ínség enyhítésére. Eseken a bajokon segíteni kell és pedig egyrészt közmunkák megindításával, másrészt a községeknek ily címen kölcsönök felvételére, avagy községi pótadók kivetésére felhatalmazás adásával, hogy a hatósági ellátásra kétségtelenül reá szorulók megélhetése biztosítható legyen. Ilyen értelemben feliratot indítványoz, egyben kéri az államépitészeti hivatal főnökét hogy széjjel nézvén az utakon, ha vau reá pénz, azonnal indítsa meg a közmunkát, amellyel a hatóságok is tannjelét adják a munkaalkalmak megteremtésére való törekvésüknek. Bálint Ferenc műszaki tanácsos válaszában bejelenti, hogy havi jelentésében részletesen beszámol arról, hogy milyen munkálatokat végzett a hivatal; ebből kitűnik, hogy az ország többi államépitészeti hivatalaival szembeu egyedül ez a hivatal folytat számbavehető ntépitési munkát. Csak az elmúlt hónapokban 1,400.000 kor.-1 költöttünk ntépitési munkálatokra s jóval tntmentnnk azokon a kereteken, amelyeket a közúti költség- vetés megszabott. A mnlt hó folyamán befejezést nyert a gyula—kétegyháza—eleki th. uthengerelése A gyulavári th. nton a hengerelés julius 25-én Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC kezdődik. Ennek befejeztével a sarkadi-ut körgátig terjedő része fog hengerelteim, azután a gyula— kígyós—apácai-ut 3 km. szakasza. A vésztő—szeghalmi tb. ut földmunkái folyamatban vannak. Feltöltési munkálatok végeztettek a mezőberény—vésztői th. utón is. A vicinális földutak közül helyreállittattak a szarvas— mezőberányi, Orosháza—békéssámsoni, gyula—ott- lakai, az endrődi Hármas-körösi híd feljárói, a füzesgyarmat—karcagi vicinális nton lévő Berettyó fahíd szintén helyre állíttattak stb. Mindezekből látható, hogy az államépitészeti hivatal a rendelkezésére álló anyagi eszközök keretében minden tőle telhetőt megtesz, úgy az utak, hidak javítása és építése, mint a munkaalkalmak nyújtása tekintetében. Elnöklő alispán is reflektál a felszólalásra s maga részéről is unnak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy az ellátatlanok helyzetében beálló nehézségek csakis úgy oszlathatók el, ha a községeknek a megfelelő anyagi eszközök előteremtéséhez mód nynjtatik. Szívesen hozzájárni ahoz, hogy az indítvány értelmében felterjesztés idéztessék, feltétlenül szükségesnek tartja a községeknek állami segélylyel való támogatását. A munkások mnnkanélkül léteiének szerinte az az oka, hogy a munkások nem szívesen mennek munkára, vagy ha igen, oly követeléseket támasztanak, amelyek teljesíthetetlenek. Nézete szerint azonban ezen a helyzeten is minden körülmények között segíteni kell és ő meg is van győződve róla, hogy a kormány találni fog módot arra, hogy olyan mérvű közmunkát indítson, hogy a munkanéikül maradtak — amennyiben dolgozni akarnak — megélhetésük alapját megtalálhassák. A maga részéről már most sincs kifogása az ellen, ha a tényleg önhibájukon kívül munka- nélküi maradottak, lehetőleg közmunkák nyújtásával támogatassanak megélhetési küzdelmükben. Gróf Wenckheim Dénes indítványa érdemel még megemlítést, aki azt indítványozta, kéressék fel a kereskedelmi fcormány, hogy a sarbadi eu- kor- és kendergyári munkásoknak a gyárakba és onnan hazautazásának megkönnyítésére Békéscsaba és Sarkad között szeptember 1-től január hónapig terjedő időkre u. n. mnnkásvonatpárt állítson be, amely indítványt a bizottság magáévá tette. Az árvaszéki elnök jelentésével kapcsolatban njból részletes megbeszélés tárgyát képezte a tisztviselői létszámapasztás kérdése s a megbeszélések során elnöklő alispán rámutatott azokra a veszedelmekre, amelyek a létszámapasztás esetén a közigazgatás ügymenetét és ellátását fenyegetik. Elnöklő alispán indítványára elhatározta a bizottság, hogy felkéri a belügyminisztert, hogy a nyugdíjazás folytán megüresedett két árvaszéki ülnöki állás betöltésére az engedélyt adja meg. A gyulai reformátusok ünnepe. Istentől megszentelt ünnepe volt a reformátusoknak az elmúlt szombaton és vasárnap, az uj harangok ünnepélyes felavatása. Az ünnepség szombaton reggel 7 órakor kezdődött. Ekkor indult a ref. templomtól egy 30 tagú lovas bandériumtól vezetve a hívek serege az uj harangokért a vasútállomáshoz. A menetben rósztvett a cserkészek csapata, az iskolás gyermekek, a leány- egylet tagjai, a nőegylet, az egyháztanács Harsányi Pál esperes és dr. Pallmann Péter lelkész vezetésével. Az állomáson már ott várta a menetet a két felvirágozott harang: a 720 kg.-os, mely Tar Ferenc és neje ajándéka és a 370 kg.-os, mely a többi hívek áldozatkészségét bizonyítja. A koszorúslányok közrefogták a harangokat s a ref. dalárda éneke, Tar Rózika, Szilágyi Juliska szavalata, Nádházi Audrus magyar ruhás legény fogadalma után megindult a menet a harangokkal Megjelenik szerdán és szombaton be a templomhoz. Itt a gyülekezet megható éneke után dr. Pallmann Péter mondott imát, majd a toronyhoz húzott harangokat Harsányi Pál esperes megáldotta, mire felhúzták a két harangot a toronyba, hogy elfoglalják a háborúba elvitt harangoknak üresen maradt helyét. Szombaton délután 8 órára ismét összegyűltek a hívek és kivonultak az állomáshoz dr. Balthazár Dezső püspök és kíséretének fogadására. A püspök fél 4 órai vonattal érkezett dr. Révész Imre egyházkerületi főjegyző és dr. Szentpéteri Kun Béla egyetemi tanár, egyházkerületi tanács- bíró kíséretében gyulai hívei látogatására. Az állomás előtti téren dr. Csete József h. polgármester a város, dr. Pallmann Péter lelki- pásztor az egyház, Marosi Aranka nöegyleti elnök a ref. nők és Balogh Irénke csokor átnyujtásával a leányok nevében üdvözölték a püspököt. A lovas bandérium vezetésével indult el a menet élén a püspököt vivő városi kocsival. Az uj harangok hangjai mellett érkezett a püspök és kisérete a lelkész lakáshoz, a hívek serege pedig betódult a templomba, ahol programmon kívül isteni siszte- letet kellett tartani. Ot órakor volt a vármegyeházán a küldöttségek tisztelgése, kiknek a püspök együttesen válaszolt. Este szükkörü vacsora volt a püspök és kisérete tiszteletére dr. Pallmann Péter lelkipásztor házánál. Vasárnap reggel az uj harangok hivó szavaira siettek a hivek a felvirágozott templomba, melyet zsúfolásig megtöltöttek. Legelébb Harsányi Pál esperes mondott a szív legmélyebb érzéseiből fakadó imádságot, azután feszült figyelem mellett kezdte el a püspök az igehirdetést, (Jakab apostol levele II. v. 14. versét véve beszéde alapjául. Istentisztelet után nyomban kezdődött a dísz- presbiteri gyűlés, melyen a püspök elnökölt. Dr. Pallmann Péter lelkipásztor a gyulai egyház, Hrrsányi Pál esperes a békés-bánáti egyházmegye nevében köszöntötte a főpásztort. Azután dr. Pallmann Péter beszámolt az egyház állapotáról. Előterjesztésére kimondta a presbitérium, hogy Tar Ferenc és neje emlékét jegyzőkönyvében megörökíti, a generális vizitációt végző dr. Révész Imre és dr. Kun Béla beszámoltak a vizsgálat folyamán nyert tapasztalataikról, kijelentvén, hogy ngy az egyház pénztárkezelése, mind az anyakönyvek vezetése a legnagyobb rendben van. Meglepődve látták, hogy az egyházi adó talán az egész magyarországi ref. egyházban Gyulán a legminimálisabb. Ennek tulajdonítják, hogy az egyháznak nagy erőfeszítéssel kell küzdenie a reá nehezedő njabb meg újabb terhekkel. Ajánlatosnak ítélnék az egyházi adóknak megfelelő emelését s különösen a gazdákra kedvező időkben egy nagyobb egyház-fenntartási alap létesítését. Ez előterjesztések után a püspök a hivek lelkére kötvén az egyházuk iránt való állandó áldozatkész szeretetet, a diszpresbiteri gyűlést áldás kívánással bezárta. Délben 1 órakor 200 teritékü közebéd volt az újvárosi kör helyiségeiben, amelyen szebbnél szebb gondolatokban gazdag felköszöntések érték egymást egész a közebéd végéig. Délután 5 órakor templomi hangverseny volt, amelyen közének s az Étkei dalárda éneke után dr. Révész Imre egyh, kér. főjegyző bibliát magyarázott, amelyben rámutatott a háború következtében előállott sok keserves nyomorúságra, hontalanságra a könyörületet, irgalmat állította oda, mint mindenekből egyedüli orvosságát. Bibliamagyarázat után Uiicska Margit urleány magán éneke következett ifj. Szabó Emil orgonakisé- retével, majd a leányegylet zászlóavatása, melyet Harsányi Pál esperes végzett. A zászlóanyai tisztet dr. Pallmann Péterné töltötte be, ki is az esperes áldó szavai után felszalagozott buzakalász koszorút s utána 3 leány egy-egy jelmondat kiBarackot és epret Weisz Mór és Társa minden mennyiségben vásárolunk központi szeszfőzdéje. smi-iq Lapunk mai száma 2 oldal
