Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-06-16 / 48. szám

LT. évfolyam 48. szóm Szombat Gyula, 1023. juuius 16 Elfflietésl Arak: Negyedévre helyben 300 K Negyedévre vidéken 400 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ ATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobaj János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám Ara 25 korona Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Uj miniszter. Valódi siker gyanánt kell elkönyvelnünk a miniszterelnök javára azt, hogy az igaz­ságügyi tárca vezetésére meg tudta nyerni Nagy Emilt. Férfiút, aki sohasem volt hazai értelemben vett politikus, hogy t. i. a poli­tikából akart volna megélni és ambíciója po­litikai intrikák szövésében és a politikai változások eshetőségeinek ügyes kiszimatolá- sában találta volna kielégülését. Aki nem volt jelszavak gondtalan lelkesülője, sem il­lúziók és ábrándok kergetője, hanem mindig komoly lehetőségeket keresett és megvaló­sítható célokat tűzött maga elé. Az ő vál­lalkozása azt jelenti, hogy lehetőnek tartja a mai politikai helyzetben is a komoly, egész alkotásokat, amelyek a nemzet igazi javát lesznek hivatva szolgálni. Ennek pedig kimondhatatlanul kell örülnünk, mert hiszen néhány év óta sok mindent láttunk, csak olyan alkotásokat nem, amelyek a nemzet igazi, benső megerősödését szolgálták volna. Azonban, post equitem sédét atra cura. Ott ül a sötét gond a lovas mögött. A nem­zet ma is, mint különben mindig, csak ki­váló férfiaiba vetheti minden reményét. Ki­váló fórfiainak önzetlenségébe és alkotni tu­dásába. Ámde a kiváló férfiak működésének olyan kerékkötői vannak a mai demokratikus, parlamentáris alkotmány mellett, amelyek minden reménységeinket meghiúsítani képesek. A nemzet és a maga kiváló egyénei közé olyan tényezők ékelődnek, amelyek szinte egészen értéktelenné tudják tenni a kiváló férfiak törekvéseit és működését. Az első ilyen tényező a párt. Minden nagyszabású, minden gyökeresen reformáló tervet meg­nyirbál először az uralmon levő párt a maga, a pártérdeke szempontjából. Hogy pedig a pártérdek sohasem a nemzet érdeke, azt nem kell bővebben fejtegetni. Nemcsak nem egybevágó a kettő, de igen gyakran homlok- egyenest ellenkeznek egymással. Képzelhető tehát, hogy mi lesz abból a legszebb es leg- üdvösebb tervből is, amelynek először a párt­érdek szűrő csatornáján kell keresztülmennie. Azután jön a másik tényező : a parla­ment. Itt azután nemcsak az uralkodó párt, hanem az összes pártok érdekei szempontjá­ból szűrnek meg egy-egy javaslatot. Mindenik párt annyit tud rajta rontani, amennyi ha­talma, befolyása van. De együttéve sem ké­pesek az egyetemes nemzeti érdeket sem meglátni, sem diadalra juttatni. Ilyen Scyllák és Charibdisek között in­dul el minden nagy tervekkel foglalkozó po­litikusunk. Ezek lesnek Nagy Emil műkö­désére is. Lesz-e neki ereje és ügyessége el­kerülni ezeket a leselkedő veszedelmeket, avagy ezeket a tényezőket lesz képes jobb belátásra téríteni, nem tudhatjuk előre. — Egy elhivatott igazi kiváló politikus minden­esetre mindakettőre képes és Nagy Emilben ilyen férfiút hiszünk üdvözölhetni. A HÉT POLITIKAI ESEMÉNYEI. ITTHON. A nemzetgyűlés apróbb törvényjavaslatokat tárgyalt e héten, minélfogva csak az interpellá­ciók révén lett néhány ülés érdekesebbé és za­josabbá. A megoldásra váró politikai kérdések érnek és a mozgalmak még csak a kulisszák mögött folynak. A pénzügyminiszter benyújtotta e héten a költségvetési felhatalmazási törvény- javaslatot, amelynek letárgyalása meglehetősen sürgős, miután csak junius 30 ig van a kormány­nak az államháztartás vitelére törvényhozási fel­hatalmazása. Minden valószínűség szerint egész napi ülések tartásával fogják siettetni a javaslat letárgyalását. Ugyancsak julius 1-ig gyökeresen és kielégítően kell rendezni a közalkalmazottak illet­ményeinek ügyét, amelynek végleges megoldását az egész ország közvéleménye és a kormányzat nyugalma követeli. A kérdésnek politikai jelen­tősége is könnyen lehet, különösen ha a kor­mány nem ismeri fel helyesen a közalkalmazot­tak hangulatát és kívánságait és túlságosan ki csinyes és szűkmarkú találna lenni. A másik politikai jelentőségű kérdés a föld­reform, amelynél kétségtelenül szembenáll egymás­sal az egységes pártban is két tábor, a radiká­lisabb és gyorsabb földreformnak hívei, akik ve­zérüket nagyatádi Szabó Istvánban vélik látni és a földreform túlzásaival és következményeivel szemben aggodalmaskodók tábora, akiknek né­zeteiben a miniszterelnök is látszik osztozni. Most folyik a kulisszák mögött az ellentétek el­simítása, a szembenálló nézetek kiegyenlítése, a kölcsönös kapacitálás, amelynek valószínűleg meg is lesz az eredménye. Nagyatádi Szabó hig­gadt megfontolása, inkább konzervatív gondol­kodása legalább is eddig még mindig megtalálta a kiegyenlítés útját. Nevezetes jelenség a héten bekövetkezett miniszterváltozás. A régóta gazdátlannak tekint­hető igazságügyminiszteri tárcára a miniszter- elnök — úgy látszik — nagyon nehezen kapott vállalkozót. Nagy Emil vállalkozása olyan irány- változást látszik jelenteni a kormány politikájá­ban, amelyet az ország sorsának komoly figye­lői csak örömmel üdvözölhetnek. Mindenesetre jelenti azt, hogy a kormány nem csupán minisz­tert keresett hanem olyan férfiút, akinek neve és egyénisége határozott programmot jelent. S hogy épen Nagy Emilben találta meg ezt a férfiút, az viszont azt jelenti, hogy a keresztény nemzeti politikának nem hangos, de annál buzgóbb és gyakorlatiasabb érzékű férfiai munkáját akarja igénybevenni és az ország javára értékesiteni. Ezt mindenesetre annak bizonyítékául tekinthet­jük, hogy a kormánynak komoly, a távolabbi jövőt és nemcsak a napi szükségletek kielégíté­sét szolgáló tervei és céljai is vannak. KÜLFÖLDÖN. A hét legnevezetesebb eseménye a bolgár forradalom. Bulgáriában eddig agrár-szocialista uralom volt, alig lévén az országban ipari szo­cializmus. Ennek az uralomnak vezére Sztam- bulijszky, fentartója pedig nem kis mértékben a terror volt. Különösen nemzetellenes iránya tette gyűlöletessé ezt az uralmat a bolgár nép jobbjai előtt, akik meglehetős előnyomatást és üldözést is szenvedtek alatta és akiknek most sikerült gondos és körültekintő előkészítés után felül is kerekedniük és Sztambulijszkyt és kormányát elkergetniük. Az eddigi jelek szerint ez teljesen sikerült is nekik és uralmuk tartósnak is ígér­kezik. Belső ellenállás aligha fogja a most ura­lomra jutott nacionalistákat ismét visszaszorítani, csak a szomszéd Jugoszlávia magatartása lehet veszedelmes az uj uralomra. Jugoszlávia termé­szetesen idegesen nézi a bulgár nacionalisták felülkerekedését és ha erőszakosságokra vagy intrikákra szánja el magát, könnyen nagyobb zavarokat idézhet föl Bulgáriában. Remélhető azonban, hogy ilyesmiktől a győző nagyhatal­mak vissza fogják tartani a jugoszláv államot. Jugoszlávia minden irányban támadó poli­tikát kezdett. Nemcsak Bulgáriával szemben ki­hívó a hangulat, hanem Magyarországgal szem­ben is olyan támadást engedett meg magának a szerb külügyminiszter, Nincsics, amely formá­jában párját ritkítja, tartalmában pedig bizonyí­téka annak az ellenséges és gyanakodó érzület­nek, amellyel Jugoszlávia mostani kormánya még a megcsonkított Magyarországgal szemben is viseltetik. A szerb külügyminiszter nem át- allotta azt mondani a szkupstina ülésén, hogy a Magyarországgal való barátságtalan viszony oka egyedül Magyarország rosszakaratában keresen­dő. Meggyanúsított bennünket azzal, hogy nem törekszünk komolyan a békeszerződések rendel­kezéseinek komoly megvalósítására és hogy nem igyekszünk szomszédainkkal a jó viszonyt hely­reállítani. Magyarországon mindenki tudja, hogy mindebből egy szó sem igaz és épen Jugoszlá­viának van legkevesebb joga a mi esetleges ba­rátságtalan érzelmeink miatt panaszkodni, mert ha azok megvannak is, az okuk az ő gyűlölkö­désükben keresendők. Daruváry külügyminiszter a magyar nemzetgyűlésen Hoyos Miksa gróf képviselő interpellációjára adott válaszában eré­lyes szavakkal utasította vissza Nincsics gyanú­sításait és reámutatott arra, hogy a szerb kül­ügyminiszter kirohanásának csak az a rosszul leplezett célja, hogy Magyarország külföldi köl­csönét meghiúsítsa, vagy legalább is terhesebbé tegye. A franciák által megszállott Ruhrvidék szen­vedései még mindig tartanak. A franciák való­sággal ellenség módjára viselkednek, egyre-más­ra hozzák a halálos ítéleteket az ellenálló mun­kássággal és az üzemek vezetőivel szemben. Az összetűzések a francia katonaság és a német la­kosság között napirenden vannak és ezek a legtöbb esetben emberélet pusztításával járnak. Ezalatt az antant-hatalmak kormányai nyugodtan vizsgál- gatják és fontolgatják a németek legújabb jegy­zékét, amelyet a jóvátétel kérdésében intéztek a hatalmakhoz és készítik válaszaikat, amelyek kö­zül elsőnek a legközelebbi napokban valószínű­leg az angol válasz fog elkészülni. Az angol kormány — mint hírlik — tárgyalás alá kívánja vétetni a német javaslatot és a tárgyalások ide­jére a Ruhr-vidéki ostromállapot megszüntetését kívánná. TAATŰCtlT. Nyilvános tanuló rajzkiálllíás. Az áll. polg. leányiskola tanulóinak több tanévi szorgalmas munkáját egy nagyobb rajzkiállitás keretében mu­tatja be a szaktanár Megtekinthető jun. 14—23-ig (ünnepnap is) minden d. u. 3—6-ig a leányiskola jobboldali folyosóján. A tetszésszerinti belépődíjat kitűnő rajzos tanulók jutalmazására, szegény ta­nulók rajzi felszerelésének f. dezésére és kiállítási költségek megtérítésére fordítjuk. A polgári fiúiskola slőjd (kézimunka) kiál­lítása junius hó 23-án szombaton délután 4 órakor nyílik meg az ipartestület nagy termében. Belépődíj nincs. Önkéntes adományok a cserkész- csapat javára elfogadtatnak. A kiállítás naponta d. e. 9 tői 12 óráig, délután 3—6 óráig lesz nyitva. Szatymazi muskotály es rizling 1 liter 170 korona Hasz és Kovácsnál. Lapunk mai száma 4 oldal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom