Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-01-17 / 5. szám

ILW* évfolyam 5, ax&m Szerda Ctyula» 1923, január I? Előfizetési árak: Negyedévre helyben 200 K Negyedévre vidéken 300 K Hirdetési dij előre fizetendő. MHWKAI, TÁMAMOO ÉS KÖZSAZBÍSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivata Gyulán, Templomtér Dobav János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendő!?. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 7 korosa. íelelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! Baráti tanácsnak nevezték a nagy-antant magyarországi köve­tei a magyar kormányhoz intézett ama figyel­meztetésüket, hogy aktfdályozza meg a béke­szerződés és a trianoni határok ellen a ma­gyar társadalom által állítólag űzött, aggályos propagandát és az e téren lábrakapott túl­kapásokat. Helyes, elfogadjak, hogy .ez valóban baráti tanács, de azt viszont megengedik nekünk, hogy ne önmagunkban lássuk első­sorban azt a jóbarátot, akinek ez a tanács a javát akarja. Bizony, az a barát, akinek a nagy-antant eme lépése szolgálatot tesz, el­sősorban a kis-antant, másodsorban maga a nagy-antant, amit a naivak számára úgy szoktak kifejezni, hogy Európa békéje és csak utolsó sorban vagyunk mi az a barát, akivel szemben talán mégis megnyilatkozik valami jóakarat. Ha valóban úgy állana a dolog, mint ahogyan a trianoni békeszerződés készítői és végrehajtói hirdetik, hogy népok általános kívánságai szerint csináltak a bókeszerzők igazságot az osztrák-magyar monarkia felda­rabolásával, akkor meg lehetne győződve lennünk afelől, hogy minden társadalmi moz­galom, amely ezzel az igazsággal szembehe­lyezkedni akar, csak kárára lehet annak az államnak, amely eltűr ilyen mozgalmat és propagandát és akkor az a figyelmeztetés, amely az ilyeneknek elfojtását kívánja, való­ban tekinthető baráti figyelmeztetésnek. Ámde mikor mindjobban kétségtelenné válik, hogy' nemcsak a trianonit, de az öszszes békeszerződéseket majdnem kizárólag egy or­szágnak, Franciaországnak érdeke hozta ' létre és azok fenntartása ma már egyedül csak ezen országnak, továbbá az újonnan alakult álla­mokban a nem remélt hatalomhoz jutottak­nak, nem pedig népeiknek érdeke, akkor az a társadalmi propaganda, amely erre reá akar mutatni, nem lehet veszedelme azoknak a népeknek, amelyeket uj országokba kény­szerítőitek, hanem csak azoknak, akiknek a természetellenes trianoni és egyéb békék fenntartása saját külön önző érdekük. Ha valóban igazságtalan és a népek, érdekei ellen való kívánságokon épül az a társadalmi mozgalom, amelyet irredentizmus­nak nevezhetünk, akkor nincs mitől félteni- a trianoni békét, a trianoni határokat és nincs szükség riadókra ezeken a határokon túl. Akkor ezzel a társadalmi mozgalommal való­ban csak önmagunknak árthatunk, de ón azt hiszem, akkor senki sem sietett volna olyan nagyon a baráti tanácscsal. Érzi már egész Európa, érzik győzők és legyőzöttek, jutalmazottak és megcsonkítottak, hogy a világtörténelem legnagyobbszabásu béketárgyalásán a népek igazi érdekei ellen csináltak szerződéseket, helyesebben kónysze- ritettek reájuk szabályokat, melyek természe­tesen nem igen lesznek képesek túlélni azt az időpontot, amelyben a népek ezt minde­nütt felismerik és azokat, akiknek rideg, egyoldalú érdekét ezek a szerződések szol­gálják, a hatalomtól- fólretolják. Mindjobban sejthető, hogy ez a felisme­rés közeledik, mind szélesebb rétegekre ter­jed és ez okozza a nagy nyugtalanságot és idegességet odaát és szüli meg a baráti ta­nácsokat. M I Ke Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi megyés- püspök több napra terjedő gyulai időzése után január 15-én Budapestre utazott. Hitközségi gyűlés. A gyulai róm. kath. hit­község egyháztanacsa január 14-én évkezdeti ren­des közgyűlést tartott dr. báró Apor Vilm03 plébános egyházi és dr. Zöldy János világi elnök vezetése alatt. A gyűlés első tárgya elnöknek, mint iskolaigazgatónak jelentése volt a katolikus iskolák tanügyi állapotáról. A katolikus iskolákba 1002 tanuló iratkozott be, akik I—IV. elemi osztályokban 19 tanerő vezetése alatt állanak. Az iskolázás rendes menetű, igazolatlan mulasz­tások csak szórványosan fordultak elő, a megin. tések és bírságolások — ahol arra szükség van — alkalmaztatnak. Tüzelőfahiány miatt a tanítás eddig nem szünetelt. Jelentette elnök, hogy a lábbeli hiánya miatt iskolamulasztó szegény gyer­mekek részére a Szociális Misszió Szövetség 104 gyermek részére osztott ki ajándékul bőrcipőket. A gyűlés legfontosabb tárgya a hitközség költ­ségvetésének tárgyalása volt, melyet a gazdasági szakosztály előzőleg gondosan és a mai igen ne­héz helyzetűek megfelelően előkészített és átdol­gozott. A kiadási tételek természetesen a mai nagy arányokban emelkedtek. Legsúlyosabban terheli a költségszámlát a tűzifa árának rohamos emelkedése, ami az összes költségeknek egy ötöd­részét teszi és a hitközségi adóbevételnek nagy részét felemészti. Beható vitát keltett az alapít­ványi, haszonélvezeti földek buzaadójának a java- dalmazottakra való áthárítása, amit az úrbéri tör­vény és az úrbéri örök* egyezség, továbbá az év­százados gyakorlat jogi érvényének fenntartása mellett, de a hitközség jelen helyzetének mérle­gelésével — mig a földadó ismét a régi alapon lesz kivetve és amíg a kérdés országosan, kormányhatóságilag nem szabályoztalak — a javadalmazottak átmenetileg buzaalapon a hit­község helyett le is fizették. A költségvetés ki­adási tételei az egész vonalon emelkedvén, a szükséglet fedezésére az összes állami egyenes adókra 20%-os egyházi adó lett megszavazva, melybe azonban a buzaalapra helyezett földadó is beszámittatik és igy sikerült a mait évi 40% os adókulcsot 20%-ra redukálni. Rácz Fát plébános jobiienma A sarhadi róm. kaih. egyház lelkésze, Rácz Pál plébános, aki hosszabb ideig volt gyulai józsefvárosi segéd - lelkész és akinek Gyulán is nagyszámú ismerőse és tisztelője él, pappá felszentelésének 25 éves évfordulóját tegnap, január 16-án ünnepelte Sar­kadon. Ez alkalommal Brém Lőrinc püspöki helynök vezetése alatt a környékbeli paptársak személyesen felkeresték az ünnepeltet és résztvet- tek a jubiláns plébános üdvözlésében, melyhez mi is szerencsekivánatainkkal csatlakozunk. Részleges mozgósítás Romániában. A ro­mán kormány néhány nappal ezelőtt részleges mozgósítást rendelt el. Eddig hat korosztályt hívtak be fegyveres szolgálatra. A bukaresti kor­mánynak ezen intézkedését azzal magyarázzák, hogy Besszarábiát orosz támadás fenyegeti. A forgalmi adó átalányozása. Az általános forgalmi adó blokkreudszer szerinti kezelése során tömegesen kérték az érdekeltek az átalányozást. E tekintetben az eljárás az volt, hogy az átalá­nyozás iránti kérelmet a városi adóhivatalnál kellett jegyzőkönyvbe mondani. A pénzügyigazga­tóság rendelete értelmében a kérelmeket közvet­lenül a pónzügyigazgatósághoz kell előterjeszteni s addig is, míg az elintézést nyer, a blokkokat ki kell adni. A gyulai református egyház aj főgondnokát, dr. Cs8te József h. polgármestert dr. Pallmann Péter lelkész múlt vasárnap iktatta be hivatalába. Az egyház részéről történt üdvözlés után dr. Csete József szép szavakban mondott köszönetét a választók bizalmáért. Ugyanezen alkalommal a presbyterium újon választott hat tagja letette az esküt. Az njon megalakult egyházkormányzat nevében dr. Pallmann Péter lelkész méltatta az egyház eddig volt főgondnokának, dr. Kiss Lász­lónak az egyházi ügyek odaadó gondozása terén kifejtett munkásságát és a presbyterium jegyző­könyvileg fejezte ki dr. Kiss László önzetlen fá­radozásáért elismerő köszönetét. Dr. Wieland Sándor halála. Mint lapunk zártakor részvéttel értesülünk, dr Wieland Sán­dor, a szarvasi járás nyugalmazott főszolgabirája, életének 58-ik évében Szarvason rövid betegség után elhunyt. A megboldogult harminc esztendő­nél több időt töltött a vármegye szolgálatában és minden állásában kötélességtudó, buzgó, lelki­ismeretes tisztviselőnek bizonyult. A forradalmi és megszálláskori események őt is annyira meg­viselték, hogy két esztendővel ezelőtt nyugalomba vonult. Legutóbb a szarvasi lakáshivatal elnöke volt. Wieland Dénes gyulai és Wieland Gyula sarkadi gyógyszerészek fivérüket gyászolják az elhunytban. A Katolikus Kör választmánya jannár 17-én, szerdán délután fél 6 órakor ülést tart. Tárgy: beszámoló a bálról és a bázcsere ügye. Knltnszminiszteri rendelet a szabadoktatás érdekében. Gróf Kiebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy vala­mennyi állami iskola köteles helyiségeit az isko­lán kívüli népművelés (szabadoktatás stb.) céljaira átengedni. Egyben hasonló intézkedésekre felkérte az egyházi főhatóságokat is. Iparos nagygyűlés. Az ipartestületben tö­mörült iparosság ciicaftozó nagygyűlést fog tartaoi e hó folyamán az általános kereseti adónál köve­telt kényszer könyvelés ellen, úgyszintén a for­galmi adó ellenőrzésénél követett rendszer ellen. Halálozás. Arnóthfalvy Alfréd nyugalmazott honvédezredes, aki Gyulán is hosszabb ideig volt állomáson — mint értesülünk — Nagyváradon, hová Gyuláról átköltözött, múlt évi december hó 20 áu elhunyt. A Misszió Szövetség népjóléti akeiója. A gyulai Szociális Misszió Ssóvecseg — ólén gróf Alrnásy Dénesné elnöknővel — mint ismeretes, az elmúlt hetekben nagyarányú társadalmi tevékeny­séget folytatott; estélyeket, ünnepélyeket, mese- délutánokat rendezett, hogy ezek jövedelméből a város szegényeit segélyezhesse. A közönség — különösen az úri- és polgári osztály — nagy megértést tanúsított, mert a vezetők minden fá­radozása végig az egész vonalon nagy sikerrel járt. A Misszió a jövedelemből 110 pár cipőt csináltatott s ezeket <iz arra rászoruló szegény iskolásgyermekek között kiosztotta. Az ajándékban — természetesen — a gyermekek felekezeti kü­lönbség nélkül részesültek. A Missziónak esek az okozott nagy sajnálatot, hogy nem birta az összes igénylőket kielégíteni. Ezzel összefüggésben meg kell emlékeznünk, hogy gróf Aimásy Dénesné úrnő 100 métermázsaa tűzifát vett meg és adott át szétosztás végett a Missziónak, mely adomány 90 szegény között a múlt hét fo:yamán lett se­gélyképpen kiosztva. A Katholikus Kör bálja vasárnap este tar­tatott a Polgári Kör összes termeiben. A bálnak nagy közönsége volt. Feltűnően színes és díszes volt a nagyszámú leánysareg öltözéke, ami annál dicséretesebb és csakis úgy érthető meg, hogy az előállítás munkájának tekintélyes részét muguk a leányok házilag végezték. A táncvigalmat többen megtekintették az előkelőségek közül is, köztük Brandt Vilmos főispánunk, Dr. Báró Apor Yilmos és több notabilitásunk. A bál anyagilag nem mondható nagy sikerűnek, mert a rendezéssel mai nap együttjárö nagy költségek a bevétel főrészét felemésztik. lapsak mrI salna 2 óidul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom