Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-04-28 / 34. szám

LT. évfolyam 34. szám

Szombat

«tynla, 1933«. április 38

Előfizetési árak:

Negyedévre helyben 300 K Negyedévre vidéken 400 K

Hirdetési díj előre Fizetendő.

BÉKÉS

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KfefiAZDÁSZATI HETILAP.

»Szerkesztőség, kiadóhivatal

Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők.

Kézirat nem adatik vissza

Egyes szám ára 25 koronaFelelős szerkesztő: DOBAY FERENC

Megjelenik szerdán ős szombaton

Bangha páter CSyulán.

A keresztény nemzeti eszméknek politikai pártprogrammokká átdolgozott kiadásai már szinte hitelüket vesztették és lejárták magukat, mire eljutott hozzánk i,s az egész közvetlenségében maga a tiszta lényeg, a sokat hangoztatott keresztény gondolat igazi tartalma. Bangha páter tegnapi itt tartózkodásának és két nagyszabású beszédének köszönhetjük, hogy tiszta képet nyerhetett mindenki, aki akart, arról, hogy voltaképen mi is a keresztény politikának, a közélet kereszténynyó tételének igazi lényege. A jó és a rossz, az igazság és hamisság, Isten és Béliál örök harcának távlatába állította he azt a küzdelmet is, amely most folyik nemcsak hazánkban, de az egész világon a hit és a hitetlenség, a kereszténység és a modern pogányság, a nemzeti eszme és a nemzetköziség között. Gyula város közönsége bámulatos intuícióval megértette, hogy nem egy felekezet papja, nem egy katolikus szerzetesrend tagja jön falai közé, hanem egyik legelszántabb és legexponáltabb harcosa a keresztény nemzeti gondolatnak, akinek leikéből elsősorban a hazafias érzés ontja az eszméket, gondolatokat és szavakat és csak másodsorban jut nála szóhoz katolikus hite, meggyőződése. A szigorú kritika sokkal inkább mondhatja Bangha pátert elfogult fajmagyarnak, mint elfogult katolikusnak.

Gyula város helyettes polgármestere, tisztviseíókarának és képviselőtestületének tagjai követésre méltó példáját adták annak, miként kell bátran és férfiasán felülemelkedni ezekben a komoly időkben mindenféle elfogultságon és előítéleten és miképen megbecsülni és megtisztelni egy kiváló hazafit akkor is, ha az véletlenül a Jezsuita-rend talárját viseli is. A délután négy órai vonattal Bartoss Ferenc békéscsabai plébános és Kovács Sándor káplán társaságában érkező Bangha páter fogadására megjelent a pályaudvaron dr. Csete József h. polgármester vezetésével a városi tisztviselői kar és a kép- selőtestület számos tagja és dr. Csete jól megtalált, szives szavakkal üdvözölte városunk vendégét, aki meghatottan mondott néhány szóval köszönetét. Bizonyos, hogy a hasonló érett és komoly megfontolásról tanúskodó tények nagyon alkalmasak arra, hogy élét és erejét vegyék minden felesleges és káros felekezeti féltékenykedésnek és városunk minden felekezetű lakossága csak hálát érezhet hivatalos képviselőinek ezen magatartásáért.

Bangha páter a város fogatán hajtatott a plébániára, ahol rövid pihenés ntáu meglátogatta a katolikus iskolában összegyülekezett szivgárdista gyermekeket, akikhez néhány buzdító szót intézett. Eközben a vármegyeház nagytermében nagy közönség gyűlt össze, várva a kiváló vendég odaérkezését. öt óra után néhány perccel báró Apor Vilmos plébános megnyitotta a gyűlést, rövid beszédében kifejtve, hogy a sajtó kérdése az emberiség és a társadalom erkölcsi nevelésének kérdése, azzal tehát a iéleknevelőknek, tehát a papoknak is, joguk és kötelességük foglalkozni. Egy szép szavalat és a leányok

Mária kongregációjának éneke után P. Bangha Béla lépett a pódiumra és a közönség tapsai között kezdte meg beszédét a sajtóról. Nagyhatású szavakkal vázolta azt az óriási hatalmat, amelyet a sajtó az emberek milliónyi véleményének kioktatásában jelent és ebből folyólag megdöbbentően rajzolta azt a rombolást amelyet a rossz sajtó az emberi lelkekben, a társadalom életében vóghezvihet. Kimutatta, hogy a napisajtó, sőt részben a szak- és tudományos sajtó is, a közgazdasági és üzleti világ szolgálatában áll, nem erkölcsi elveket és eszméket, hanem pénzhatalmasságok érdekeit szolgálja. Ismertette a hallgatóság előtt azt a hatalmas munkát, amelyet az anyagi érdekekből független keresztény sajtó megteremtése igényelt és a keresztény sajtó odaadó támogatására hívta fel a közönséget. Minden állítását gazdag, az egész világra kiterjedő, közvetlen tapasztalatok elősorolásával bizonyította és a közönség ámulva'hallgatta azt a rengeteg ismeretet és tapasztalatot, amelyet a tudás minden terén és a világ minden részében felhalmozott és összegyűjtött. A mintegy másfél óráig tartott előadást a közönség percekig, lelkesen tapsolta. A fényesen sikerült kulturünnep a Himnusz eléneklósével ért véget.

*

Este 9 órakor a Békésvármegyei kaszinó helyiségében az Urak Mária kongregációja rendezett Bangha páter tiszteletére teaestélyt, amelynek célja volt, hogy a katolikus fárfiviJágot győzze meg a következetes, komoly és bensőséges hitélet szükségességéről. Mintegy 120-ari gyűltek össze a kaszinó nagytermében, jóval többen, mint ameny- nyire az előzetes jelentkezések alapján számítani lehetett, úgy hogy nagy hirtelenében kellett a vendégek elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodni. A tea felszolgálása után dr. Megyesy Ágoston üdvözölte Bangha pátert, megköszönve eljövetelét és kifejezve a gyulai katolikus férfivilág készségét a hitélet mélyítése iránt. Bangha páter erre nagyszabású beszédet mondott, melyben ismertette a külföld katolikus férfiainak hitéletét, tényekkel, példákkal illuistrálfa azt a komoly, következetes és buzgó katolikus vallásos életet, amelyet különösen a nyugati országok katolikus férfiai gyakorolnak és szí mbeállitotta ezzel a mi katolikus fér- fiaink közönyét, a hit dolgaiban való tudatlanságát és vallásos meggyőződésük nyilvánításában való félénkségét.

Beámutatott azokra az elpusztíthatatlan örök erkölcsi erőkre, amelyeket a katolicizmus képvisel, amelyek nélkül Magyarországot sem lehet ojjáépiteni és amelyeket a haza katolikus férfiéinak kell elsősorban lelkűkben gyarapitaniok. A nagy férfiközönség mindvégig komolyan és áhítattal hallgatta a páter lelkes buzdító szavait. Tizenegy óra tájban búcsút vett a páter az egybegyűltektől és a püspöki helynökségen berendezett szállására tért. A mai napon reggel 6 órakor gyóntatott az anyatemplomban, majd misét mondott, azután háromnegyed 9 órás vonattal átment Békéscsabára.

*

Az Urak Mária Kongregációja ezúton kér elnézést mindazoktól, akik az előkészületekre rendelkezésre állott idő rövidsége miatt a rendezés sietségében nem kaptak meghívást a teaestélyre, habár erre jogosan igényt tarthattak, úgyszintén azoktól, akiket az estélyen a férőhelyek hiánya miatt csak nehezen és kényelmetlenül lehetett elhelyezni. Ha a hasonló bensőséges, épületes összejövetelek nem olyan ritkák, bizonyára sokkal kevesebb nehézségekkel és akaratlan sérelmekkel járna a megrendezésük.

A kereszténység és sí felekezeti kérdés.

Bangha páter itteni szereplése alkalmából közöljük ezt a fejezetet a páternek 1290-ban megjelent „Magyarország újjáépítése és a kereszténység“ című munkájából.

Amidőn azt mondjuk, hogy a kereszténységet kell ezentúl társadalmi és állami életünk alappillérévé megtennünk, újabb kérdés merül fel: mi legyen azonban, ha a kereszténység nem mint egységes, határozott tanrendszer és intézmény, hanem mint részekre omló és felekezetekre tagozódó tényező áll előttünk ?

A kereszténység felekezetekre oszlása mindenesetre nagy baja a kereszténységnek és a keresztény államnak egyaránt. A tényleges helyzet azonban adva van és itt nem segit más, mint bizonyos engedmények tétele s a számolás a tényleges helyzettel. Vegyes hitfelekezetü keresztény államban, aminő a miénk, az államnak minden keresztény egyházat annyi támogatásban kell részesítenie, amennyi erkölcsi értéket és támaszt lel benne a polgárok magasabbrendü megnevelésében és erkölcsi érdekeik gondozásában, amelyeket az államnak a saját kulturális megszilárdulása szempontjából is ^elsőrendűen fontosnak és igy az állam feladatába vágónak kell tekintenie, Természetes azonban, hogy amidőn az állam minden egyházat egyenlő jogvédelemben és támogatásban részesít, leginkább azt az egyházat kell szem előtt tartania, amely az országban a tegrégibb és ezért mint „ősi, eredeti, alkotmányos hitvallású“ (avita, haeredi- tária, constitutionalis religio) külön történelmi jogcímekkel bir és amelyek az ország lakosai között legtöbb hive van. (A Ciémenceau-féle tényleges mai Magyarország lakosságának statisztikája szerint az országnak 662%-a, tehát épen kétharmada katholikus).

Az „ősi hitvallással“ és a bevett keresztény felekezetekkel az államnak természetesen sokkal szorosabb viszonyban kell állania, mint a szintén befogadott nem-keresztény felekezetekkel, mert a kereszténységben nemcsak vallásrendszert, hanem kulturális alapot kell látnunk, amellyel más kulturbázist belső érlék és történelmi jog szempontjából még csak összehasonlítani sem lehet. A hazai zsidóságnak magának sem lehet — s nagy általánosságban azt lehet mondani: nincs is — észrevétele az ellen, hogy a teljes vallásszabadság mellett az állam belső berendezkedésének, törvényei szellemének, közmoráljának, kultúrája s népnevelése irányának már tisztán kulturális (és történetjogi) szempontból is határozottan kereszténynek kell lennie.

A keresztény egyházak egymásközti viszonya mindenesetre egyik legkényesebb s legfontosabb kérdése annak á törekvésnek, mely az ország újjáépítését a keresztény világnézlet és erkölcs alapján szorgalmazza. Mert bizonyos, hogy a kereszténység annál szilárdabb alapjául szolgálhat egy társadalom vagy állam erkölcsi megszilárdításának, mennél egységesebb s határozottabb gondolatrendszerként s intézményként áll az élő valóságok sorában. S bizonyos az is, hogy amíg a kereszténység önmagában is szakadozott és szétágazó, az államnak és hazának ?sem teheti meg mindazokat a szolgálatokat, amelyeket tehetne, ha mindig és mindenben egységesen léphetne fel s nem oszlanék meg nagyon sok részletkérdésben, elannyira, hogy szinte csak az istenhitben s nehány alapvető, legáltalánosabb erkölcsi irányvonalban egységes és határozott. A való élet pedig nem általánosságokból, hanem részletekből áll s azért az állameletnek, ha keresztény alapra akar helyezkedni, erre a konkrét életben csak kétféle utja-módja van ; egyik : hogy csak az istenhit és néhány legáltalánosabb erkölcsi irányvonal dolgában fogadja el Útmutatóul a kereszténységet, egyébként pedig a teljes közöny álláspontjára helyezkedik ; a másik mód : hogy a kereszténységet elsősorban legősibb s az országban már hivei számánál fogva legjelentékenyebb formájában követi és értelmezi, ami azonban nem akadálya annak, hogy a többi formákat is, mint bevett vallásfelekezeteket elismerje,

Lapnak mai tsáaa 4 aldtri