Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-07-29 / 60. szám
LIT. évfolyam 60. sxám. Szerda Gyula, 1923. Julias 29. Előfizetési árafe: Egész évre . . . 280 K Félévre . . . , 140 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI; TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 3 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Hatvan millió. Olvastuk a napokban az újságokban, hogy Fülöp Jozsué szászkóburg gothai herceg feljelentést tett a budapesti rendőrségen, hogy gazdatisztjei az idén hatvan millióval kevesebbet számoltak át neki birtoka jövedelméből, mint ő várta. A rendőrség vizsgálatot indított és a gyanú nem bizonyult alaptalannak. Már most méltóztassanak ezt megérteni. A hü sáfárok vagy hatvan csekély milliócs“ kát a maguk zsebébe akartak csúsztatni a Fülöp Jozsué ur zsebe helyett. Tessék elgondolni, hány száz milliós lehet az az elszámolás, melyből hatvan milliót szépen, a felfedeztetés veszélye nélkül el lohet lopui. Mekkora vagyon, milyen gyönyörű földbirtok lehet az, melynek jövedelméből a hűséges sáfárok hatvan milliót szép csendesen zsebre akarnak vágni. És ez a vagyon, ez a birtok itt vau Magyarországon, magyar kéz műveli, magyar munkái hullatja reá a verítékét, magyar embert kellene táplálnia, a mi nyomorúságunkat kellene enyhítenie,. Ellenben a világnak Isten tudja melyik sarkában ól egy főméitóságu nr, akinek ősei nem tudom minő módon szereztek érdemeket arra, hogy ilyen hatalmas vagyonnal ajándékozzák meg őket, mondom, ül valahol ez a bibliai nevű ur jólétben, bőségben, kényelemben, mit sem érez abból a nyomorúságból, amelyet mi itthon érezülik és mi miatt már az ellenségeinknek is fő a fejük, és ilyenkor, a gazdasági óv vége felé felkerekedik, eljön Magyarországra, előveszi és megszámoltatja sáfárjait, bepakolja bőröndjeibe a sok száz milliót, még szitkozódik is egyet, hogy mennyi »verfluchte« bankópapirost nyomnak a markába, azután felül ismét az expressre és viszi a mi soksok értékünket kifelé, hogy egy esztendeig megint ne gondoljon se a birtokára, se az országra, se a népére, mely neki azt a gondtalan jólétet előteremtette. És Fülöp Jozsué ur nem egyedül utazik az expressen. Van egynéhány száz társa, akik hasonló módon felpakkolva mennek haza tőlünk ilyenkor aratás idején. Kát minek keressük mi a mi nyomorúságunk okát Trianonban, vagy Zürichben, vagy ón nem tudom hol? Hát nem itt van a mi minden nyomorúságunk legfőbb oka. Lehetünk mi még oly szorgalmas méhek, ha nem magunknak gyűjtjük a mézet, lehetünk még oly nyugalmas birkák, ha nem magunknak hordjuk a gyapjút, izzadhatunk az össze- roskadásig, ha sohasem magunknak aratunk, nyomorult koldusok maradunk a világ végezetéig. A tudósok ezrei összedughatják és akár össze is törhetik a fejüket, jólét, gazdasági fejlődés, de még csak enyhülés is a nyomorúságban addig itt nem lehet, mig a Fülöp Jozsué urak és társaik kiviszik, vagy holmi felesleges ringy rongyokért kiküldik ebből az országból a magyar nép véres verejtékével keletkezett száz és ezer milliókat. Juíiiis £9. Embermilliók szerencsétlenségének kezdőnapja temérdek nyomornak, szenvedésnek évfordulója a mai nap. Fekete gyászbetüs nap. 1914. julius 26-án, Szent Anna napján jő* meg annak hire, hogy Szerbia visszautasította az Osztrák- Magyar-Monarchia elégtételt követelő jegyzékét. Erre megtörtént a hadüzenet, szétrepült előbb a részleges mozgósítási parancs, melyet pár nap nini tán az általános mozgósítási parancs követett. Aki azt hiszi, hogy a világháborút Ferencz Ferdinánd trónörökös szarajevói meggyilkolása idézte fel, az csalódik. Mert a háború csirája régebbi keletű, a szarajevói gyilkosság arra csak alkalom volt. A világháború tulajdonképpeni oka Angol és Franciaországnak féítékenykedése Németország világuralmi törekvései és gazdasági terjeszkedésével szemben, miután az angol és francia ipart, ezen államok világkereskedelmét Németország már túlszárnyalta. A német szorgalom és takarékosság, a német ipari és kereskedelmi szolidság azt eredményezte, hogy a világpiacokon a német gép, a német cérna, festékek, műszerek és általában minden ipari cikk, amit emberi munka produkálhat, lényegesen olcsóbb és jobb,' vagy legalább is hasonló jó volt, mint az angol vagy amerikai áru. Anglia észrevette, hogy 6, aki eddig az egész világot busásan adóztatta és az egész világot uralta, kezd alul maradni, msrt a német orsócérna és festett pamut Angliában olcsóbb volt pár fillérrel és hozzá jobb is mint a Bajátkészitményü angol áru. Anglia feltalálta a gőzgépet, varrógépet, cséplőgépet, sok gazdasági gépet 8 ezek árusításával adófizetőjévé tette a világ összes népeit. Rettenetes gazdagságra tett szert. De most fajrokona és vetélytársa, a német ezen a téren már túlnőni kezdett felette. Azt pedig, hogy a németek gyarmatokat szereztek Afrikában, sőt épen Ázsiában is, — hogy a né met hajók a világ minden kikötőjében befészkelték magukat és befurakodtak árucikkeikkel az angolok mellé, ezt a versenyt Anglia nem bírta megemészteni. Már 15—20 óv óta minden figyelmes ember látta, hogyan érik az összeütközés csirája. Németország ezt idején észrevéve, barátokat szerzett. így jött létre az úgynevezett hármasszövetség : Németország, Osztrák-Magyar- és Olaszország egyesülése, vagyis a középeurópai szövetség, mellyel szemben az angol, francia és orosz egyesülés. úgynevezett antant állott. A folytatást és a kifejlést ismerjük. A világháborút már majdnem megnyertük, mikor Amerika váratlan belépése összes sikereinket rombadöntötie. Most ott állunk, ahol 100 óv előtt a napóleoni világháborúk után voltunk. Koldussá lett akkor is egész Európa. Koldusok vagyunk ma is. A történelem időnként megismétlődik. A pénzügyi lezüliés, a jóvátételek, a szörnyű drágaság, a papírpénz elértéktelenedése nem uj dolog, éz éppen így ment végba akkor is és bizony 1815-tőJ 1824. évig tartott, tehát 9 évig, mig mindenféle próbálkozás után a helyzet nyugvópontra jutott és a valódi áldásos béke ismét visszatért, A lezajlott világháború nagy tanulságokat rejt történelmében és az emberiség azokat bizonyára okulására, hasznára fogja fordítani. De aki azt hinné, hogy a világháborúknak ezzel egy- szer8mind6nkorra vége lett, az nagyon téved, mert minden háború nemcsak politikai-hatalmi, hanem végelemzésben gazdasági és kenyórkórdés is, és mig emberek élnek a földön, külön faj, nyelv, természet, földrajzi fekvése éghajlatok kü- lönféleségeivel, addig minden érdekösszeütközés- nól az ultima rátió, vagyis a végső eszköz az ököl, a fegyver lesz és az emberiséget népszövetségi békeközpontokkal szabályozni, fékentartani a világtörténet bizonysága szerint lehetetlen. A ma élő nemzedékek a háborútól óvakodni fognak, de a következők azt mégis hasonló bátorsággal és bizakodással újra kezdik. Napoleon is országokat darabolt szét, Magyarország a török hódoltság alatt 145 évig volt három részre osztva és idegen megszállás alatt, Lengyelország teljesen meg volt semmisítve, Ukrajna eltörölve és Íme újra feléledtek és virágzottak. A mostani világháború legnagyobb vesztesei mi vagyunk és pedig nem az eladósodás miatt, hanem a területi megcsonkítás miatt. Ezt pedig nem a háború, hanem a forradalmi köztársaság és a bolsevizmns okozta. A megcsonkítás az oka és eredője minden bajunknak. Ezt ne feledjük! Itt élnünk kell, vagy halni fogunk, ha régi határainkat visszaszerezni késlekedünk. M I re. Megyegyttlés. Békésvármegye törvényhatósága ma délelőtt Brandt Vilmos főispán elnöklete alatt tartja közgyűlését. Kinevezések. A Budapesti Közlöny hivatalos lap hosszú sorozatban közli a pénzügyi tárca keretében történt kinevezéseket, ezek között Gyulát illetőleg a következők foglaltatnak: Cseresnyés Ödön és dr. Nagy Dezső segédtitfeárok pénzügyi titkárrá, Halmos Janos számvizsgáló számvevőségi tanácsossá, Krasznyánszky István számtiszt számellenőrré, Nagy Gyula pénzügyőri biztos pénzügyőri főbiztossá, Sobrifferí Mária pedig kezelőnővé lettek kinevezve. Házasság Dr. Nizsalowszky Endre Mihály törvényszéki titkár julius 21-én vezstte oltárhoz Kun Gabriella urleányt, Gyulán az anyatemplomban. Nemes eéln adomány. A Gyulavidéki Takarékpénztár R-T. 3000 K, azaz Háromezer korona pénzbeli segélyt utalt ki a gyógypedagógiai, iskola butorakciójára. Amidőn ismételten hálás köszönetét mond, egyben nyilvánosan is nyugtázza a gyógypedagógiai iskola vezetősége az adomány átvételét. Felhívás a gazdaközönséghez. Gyula város hatósága az ellátatlanok érdekében felhívással fordul a város gazdaközönságéhez, hogy a termelők ajánljanak fel folyó évi búzatermésükből termőterületeik arányában megfelelő mennyiségű búzát az ellátatlanok téli ellátásának biztosítására a városnak megvételre kedvezményes áron. Ezen búza az 1916—17. élelmezési évben volt szokás szerint, havi részletekben osztatnék ki — készpénz ellenében — az arra jogosultaknak. A felhívás külön hirdetményen olvasható, A felajánlások Matt Mátyás raktárkezelőnél a városháza nagytermében eszközölhetők. A város kérése igen helyes és megszívlelendő. Magunk részéről is melegen pártoljuk és kérjük a gazdaközönséget, hogy eladásra kerülő búzájából egy részt az ellátatlanok érdekében a városnak felajánlani, illetve eladni szíveskedjék. Az ellátatlan lakosságnak fontos érdeke, hogy a kereskedelembe kerülő gyulai búzamennyiség arányos része helyben maradjon és hozzáférhető legyen. Hogy ezt a város hatósági szervezetével helyesen tudja lebonyolítani, azt a háborús években bebizonyította. A kolera réme fenyeget. A háborús nyomor egyik rendes kísérője a kolera Beszarábiában, Ukrajnában és Romániában fellépett. Bukarestben jarványszerüleg pusztít. A belügyminiszter szigorú felelősség mellett felhívja a hatóságokat a megelőző óvintézkedések megtételére. A házhelyek ára. Orosházán a földtulajdonosok éB az igénylők között a kiküldött bíróság közbejöttével a házhelyek árát illetőleg tanácskozás folyt. Ennek eredményeként a házhelyeknek szánt földek örökárát négyszögölenként 3 kg. búzában állapították meg, melyet 10 éven belül okvetlen ki kell fizetni. A késedelmi kamat évenként és négyszögölenként 12 dgr. búza. Az ottani községi tulajdont képezett házhelyek vételára nem búza, hanem négyszögölenként 93 K 06 fillér, melynek kifizetéséig négyszögölenkét szintén 12 dgr. búza a késedelmi kamat. Rég elfeledte az idegen árut, aki Brázay kölni vízzel feleslegessé tesz minden más illatszert! illatosítja mosdóvizét. — Kitűnő diszkrét illata Lapnak mai szánta 2 oldal.
