Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-06-14 / 47. szám
2 Békés 1922. junius 10. TA Kit!« Y. Az érettségi vizsgálatok a íógimnázinmban Dr. Kaufman György miniszteri biztos szegedi állami főgimnaziami igazgató elnöklete alatt folyó hó 6, 7 és 8-ik napján folytak le. A jelentkezett 24 tanuló között megfelelt jelesen: Sebestyén Péter, Stern Jenő és Űrmössy Károiy (összesen 3) jól érett: Blaur Egon, Erdödi Lajos, Katkó Imre, Martos Pál, Mérey Imre, Nádor Béla, Payer Béla és Sinka László (összesen 8) egyszerűen érett: Alcäer György, Balogh János, Japport József, Körmendi Béla, Misley Eadre, Nizsalovszky József, Schneider József és Uhrin János (összesen 8). Nem felelt meg és szeptemberben javításra utasít- tatott: 3, illetve teljes érettségit tesz egy év múlva: 2 tanuló (összesen: 5). Az elnöklő biztos buzdító záróbeszéde után Ürmössy Károly az érettségizett>,ifjak nevében néhány keresetlen szóval megköszönte a vizsgáztató bizottság jóindula- lát s a tanári kar 8 évi szeretetteljes munkáját. magánvizsgálatok a főgimnáziumban. A A gyulai róm. kát. főgimnáziumban a magán- vizsgálatok írásbeli része junius hó 23-án pénteken délelőtt, szóbeli része pedig Dr. Kaufmann György szegedi áll. főgimn. igazgató elnöklete alatt junius hó 26-án, 27-én és 28-án délelőtt és délután tartatik meg a tanintézet előcsarnokában kifüggesztett sorrend szerint. Feihivatnak a jelentkezett, illetve engedélyt kapott magántanulók, hogy a kitűzött időben Írószerekkel tankönyvekkel jelenjenek meg a tanintézetben. Minden magántanuló a vizsgálatot megelőzőleg 75 K. beirási, 400 K. tan, és tantárgyanként 150 K. vizsgálati dijat, nemkülönben 150 K. elnöki dijat fizet. Akik különbözeti vizsgálatot is kötelesek tenni, azért tárgyanként még külön 60 K. vizsgálati d;jat fizetnek. Köztisztviselők, munkások, ha vagyon- talanságukat és azt igazolják, hogy gyermekük miért magántanuló, a magánvizsgálati díj egyhar- madát fizetik. E tárgya felszerelt kérvények az igazgatónál adandók be. A többi tudnivalót a tanintézet hirdető tábláján olvashatják az érdeklődők. Iskolafejlesztés. A gyulai róm. kath. hitközség egyháztanácsa hétfőn délelőtt fontos tárgyban tartott közgyűlést. A gazdasági szakosztály véleményének meghallgatása után elhatározta bárom rendes tanítói, illetve 2 tanítónői és 1 tanítói állás újon szervezését saját erejéből ugyan, de az állam által kilátásba helyezett államsegély igénybevételével. Az uj állomások közül egy leány- tanitói állás a Józsefvároson, egy férfi és egy nő tanítói pedig a Nagy magyarvároson szerveztetik. A nagymagyarvárosi eddig csonka iskola ezáltal négy osztályúvá fejlesztetik s egyelőre — uj tanterem felépítéséig — délelőtti és délutáni váltakozó beosztással fog már a jövő tanévtől fogva működni. Ezzel meg lesz oldva a belvárosi III. és IV. osztályok jelenlegi túlterhelése. Az uj állomások személy szerinti betöltését illetően a hitközség már állást is foglalt s a két leánytanitói tisztségre Fóris Rozinka és Soltész Rózát átvenni kijelentette. — A férfi tanítói állomást illetően pályázat lesz hirdetve, melynél előnyben részesül az, aki a kántori teendők némát nyelven végzésére és szükség esetén a józsefvárosi kántor helyettesítésére is képes. Az állam által B) lisztára sorozott menekült, vagy beosztott tanítok — amennyiben a feltételeknek megfelelnek — szintén figyelembe vétetnek. Szülői értekezlet a főgimnáziumban Folyó hó 13-án, kedden délután 4 órakor a helybeli főgimnáziumban szülői értekezlet lesz, melyre a tanulók szüleit ez utón is tisztelettel meghívja a tanintézet igazgatósága. Eredeti gráci Pichler kalapok és gyermek szandálok érkeztek NÁDOR divatáruházába Gyulán, a postaépületben. A hírneves „DIADAL“ cipők egyedárusitása. §3i 1-1 Molnár Albert mérnök irodája Gyula, Kossuth-tér 18. sz. 589 37-* HÍREK. Elmúlt már . .. Elmúlt már a mi tavassunk Elmúlt a mi ugarunk, Méla ős&i hervadásnak Alkonyatán járunk. Tél less ebből nemsokára Mely havával befed, Valahol tán ssövik is már Fehér ssemfedőnket. Nótás kedvvel, vig fütty ssőval Valahol gyalulják, Fáradt testünk ssdmára, a Koporsónk desskáját. Vadvirágos temetőbe Vár egy csendes kis súg, Hot felettünk altatódalt Páros vadgerle bug. Amivel a hasug élet Itt adósunk maradt % Mindenért kárpótlást talál Szivünk majd ott, alant. Remete, 1922. junius 1. Kalandra Beláné. A főispán utazása Brandt Vilmos, vármegyénk főispánja, szerdán Bethlen István miniszterelnöknél tisztelgett és jelentést tett a Békésmegyében lefolyt választásokról és egyben fontos vármegyei közügyekről. Csütörtökön hazaérkezett Gyulára a főispán, de pénteken ismét útra kel; először Mezőhegyesre megy, hogy az aratás nélkül maradt gádorosi munkásokat elhelyezze, onnan pedig a földbirtok reformmal kapcsolatos közigazgatási teendők ellenőrzésére Körösladányba utazik. A jövő héten a főispán családja is városunkba költözik. nemzeti életenergia megcsappanásával fizettünk ; ez magyarázza a későbbi koalíciós korszakban pillanatnyilag felvillanyozott energiák gyors ösz- szeroppanását, innen ered áz, hogy a háború után az összes legyőzött nemzetek között a magyar birta el legrosszabbul a legyőzetés következményeit. „Hiába, nem lehet észszerűen egy éveken át lehangoló étrenddel táplált nemzetnél nagy erkölcsi erőkészletet keresni. Ami ebből volt és csodálatos, hogy annyi volt, azt felemésztette a négyéves háború; a vereség idejére nem maradt belőle semmi.“ Aki azt hinné ezekből a lesultó Ítéletekből, hogy Appooyi minden eszközt jónak látott és használatba vett, hogy ezt az uralmat meg- döntse, az félreismeri Apponyit. Olyan eszközökkel sohasem élt, melyek meggyőződése szerint a nemzetnek nagyobb ártalmára lehettek, mint maga a szabadelvű párturalomban rejlő betegség. Ezen elvéből folyólag nemcsak sohasem gondolt Apponyi arra, hogy célja elérése végett a nemzeten kivül álló erőkkel szövetkezzék, hanem ilyen erők törekvéseivel szemben egyenesen védelmébe vette a különben erőteljesen támadott kormányt. Az 1889 iki kemény ellenzéki harcot a véderőjavaslat ellen alkalmul akarták felhasználni az osztrák centralista körök, hogy az általuk sovinisztának tartott Tisza kormányt megbuktassák és a 67-iki kiegyezést még erőteljesebben összbirodalmi irányba terelhessék. Ekkor mondotta Apponyi a képviselőházban ezeket a szavakat: „Bár én a jelen kormány politikai működését nem tartom üdvösnek és minden alkotmányos eszközzel megbuktatására törekszem, magasabbra helyezem e törekvésemnél azt az elvet, hogy a felett, ki vezesse a nemzet kormányát, csupán alkotmányos tényezők határozzanak. És tudva lévén azon erőknek minősége, melyek a miniszterelnök állása ellen működnek, nem tartom megengedhetőnek, hogy ezen erők működése buktassa meg őt.“ Hasonlóképen mindig óvakodott Apponyi attól, hogy olyan reformot sürgessen, melyet a nemzetre előnyösnek nem talált, de a kormánynak azzal kellemetlenséget okozhatott, sőt megbuktatását érhette volna el. 1898 ban az ellenzék erősen követelte az önálló vámterület megvalósítását, inkább csak azért, mert remélte, hogy ezzel a gyűlölt Bánffy-korrnányt meg tudja buktatni. Apponyi ekkor károsnak Ítélte az önálló vámterületnek átmenet nélkül való megvalósítását és nem habozott egy hatalmas beszéddel segítségére menni a kormány hasonló álláspontjának, bár Bánffy kormánya ellen ö is nagy ellenszenvet érzett. Ezzel nemcsak a kormánynak, de — az angol nagykövet gratuláló szavai szerint — a monarkia szilárdságának és ezzel Európának is nagy szolgálatot tett. Következetesen és nagy eréllyel ellenezte Apponyi a nem alkotmányos és nem törvényes eszközök igénybevételét is a kormány megbuktatására A Bánffy-kormány ellen kitört, elkeseredett obstrukciót a leghatározottabban ellenezte, jóllehet mélységesen elitélte a Bánffy-kormány 1896- iki választási eljárását. Pártja előtt erős meggyőződéssel kifejtette, hogy az obstrukcióvai, még ha győzne is, olyan mérgező anyagot oltanának a parlamentbe, melyből az ki nem gyógyul. Hasztalan volt kérése, könyörgése, hogy pártja álljon el az obstrukcióban való részvételtől; egymaga maradt szavazatával. Olyan komoly és előkelő politikusok, mint Károlyi Sándor gróf, Hódossy Imre az obstrukció mellett szavaztak. Még néhány, a közéleti tevékenységre vonatkozó erkölcsi elvet kell megismertetnünk, melyek állandó irányitói voltak Apponyi politikai működésének. Ezek között elsőnek kell kiemelnünk a politikai befolyásnak anyagi előnyök szerzésére felhasználásával szemben való állásfoglalását. „Közgazdasági tevékenység“ névvel jelölték főkép szabadelvű-párti politikusok azt a működési terrénumot, melyen politikai hatalmukat igen előnyösen tudták a maguk javára értékasiteni. „Aki ezen a téren sem szaktudással, sem különös tehetséggel nem rendelkezik, nem is teljesit számbavehető munkát, hanem csak „a nevét adja oda“, amihez az a hallgatag feltevés fűződik, hogy befolyását az illető intézet érdekében érvényesíti, az először is olyasmit bocsát áruba, ami véleményem szerint nem eladó, másodszor pedig annak a gyanúnak teszi ki magát, — és mindegy, hogy alaptalan is a gyanú — hogy politikai eljárását más, mint a közérdek indokai is befolyásolják.“ Apponyi ötvenesztendős politikai pályáján mindig azok közé tartozott,akikrt ilyen gyanúnak árnyéka sem érhetett. A népnél elérhető olcsó sikereket, a demagógiát, illetőleg ez két olvassuk könyvében: „Sohasem éreztem annyira a szó hatalmával összekötött felelősséget, mint akkor, mikor az alacsonyabb műveltségi fokon álló- közönséghez szóltam.“ Egy régi latin elv volt a vezetője ilyenkor: maxima debetur puero reverentia. A gyermeknek tartozunk a legnagyobb tisztelettel. Végigolvasva a tacitusi irállyal megirt emlékiratokat, egy olyan tüneményesen kiváló egyéniség alakja áll előttünk, aki a világ legelső, legnagyobb nemzeteinek is dicsősége és büszkesége lehetett volna. De nemcsak mint jellem áll előttünk mocsoktalanul, hanem arról is kétséget kizáróan meggyőződünk, hogy homlokegyenest ellenkezik az igazsággal az a felfogás, mintha Apponyi egy nemzeterősitő, konszolidációt munkáló, liberális, dinasztiahü politikának lett volna kerékkötője, vagy eredmények elérésére nem képes, a saját útjait járó, meddő kritikusa ; ellenkezőleg, a való igazság az, hogy egy olyan ártalmas és káros, a nemzet erkölcsi erőit lassan felőrlő, dekadens politikának volt következetes ellenlábasa, mellyel szembeszállani elengedhetetlen hazafias kötelesség volt, mely ellen Appo- nyival a nemzet életösztöne küzdött és amely végső eredményében a mai katasztrófa egyik legfőbb okául tekinthető. f ^ q it/7q /t z3 o ° /-#/4 t*> Tr csak JPyram cipőkrémet használ, mórt leofobb és L7"dZCLcty tfö bzuyttliy legtakarékosabb. >
