Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-07-19 / 57. szám
LSV. évfolyam 57. szám Szombat Cry ni a, lf>22. jnlins 15 Előfizetési trak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKA I, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 3 korona. Felelés szerkesztő: DOBAT FEHE1DC Megjelenik szerdán és szombaton. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! Valamikor tejjel—mézzel folyó Kánaánnak hívták Nagy- Magyarországot és valóban az is volt. Nemcsak étel—ital termett itt bőségesen, hanem minden egyéb is, amire a kulturembernek szüksége lehet. »Hegyeiben annyi kincs van, mennyit nem látsz álmaidban«, mondja a halhatatlan költő, ügy szólván semmiért sem szorultunk volna a külföldre, ha idejében megtanuljuk feldolgozni is a nyersanyagjainkat. Maga a földművelés és állattenyésztés is olyan sok munkát adott országunk nem épen túlságosan fáradozni kész lakosságának, hogy olyan nagymérvű emberfelesleg, mely kiterjedtebb ipari fejlődést lehetővé tett volna, a legújabb időkig nem igen volt hazánkban. De nemcsak a munkás, hanem a vállalkozó szellem is hiányzott. A magyar nagybirtokos eladta nyersterményeit a külföldre, de nem jutott soha eszébe, hogy itthon összeállva ipari vállalatokat létesítsen nyersanyagjaink feldolgozására. Yajjon kit lehet okolni azért, hogy a külföld olcsóbban és [jobban tudta feldolgozni a mi nyersanyagjainkat és itthon meg alig egy-két eikkben akadt úttörő, aki egy-két ipari vállalat létesítésével megkezdje a külföldi ipari termékek kiszorítását. A helyzet tehát ezekben a »boldog« időkben az volt, hogy a lakosság nagy többsége fényesen, tisztességesen vagy legalább is igényeihez mérten megélt a földnek mező- gazdasági jövedelméből, elég tekintélyes része pedig bőven költhetett mindarra i«, amit a külföldről kellett beszerezni. Hosszú, hosszú évtizedeken át többet termeltünk, többet kerestünk, mint amennyit költöttünk. Megszoktuk ebben az időben, nagyon megszoktuk, hogy könnyedén, egykedvűen megvásároljuk a külföldtől mindazt a sok csecse-becsét, limlomot, amit szemünk-szánk megkívánt, amit termelt az élelmes külföld, hogy azon a mi gabonánkat, a mi élelmiszereinket megszerezhesse magának. Olvasatlanul, számlálatlanul adtuk pénzünket, vagyonúnkat a külföldnek, a legtöbbször nem is tudtuk, hogy a külföldet tápláljuk vele. Ma ez az állapot gyökeresen megváltozott. Nemcsak azt veszítettük el, ami feleslegünk volt, hanem a magunknak szükségesek tetemes részét is elvették tőlünk. Ma úgy állunk, hogy nemcsak egy fillér feleslegeset nem adhatunk ki külföldre, hanem még létünk fenntartása végett is behoznunk kell nem egy dolgot a külföldről. Ma nem könnyedén költeni tudó gazdagok, hanem alamizsnára szoruló koldusok vagyunk. Nemcsak egy fillért érő dolgot nem lehet tehát vásárolnunk a külföldön, de még az itthon produkált dolgok egy részének élvezetéről is le kellene mondanunk. Mégis mit látunk ezzel szemben? Nemcsak hogy azok a társadalmi osztályok, melyek a múltban megszokták, hogy könnyedén megvegyék a külföldtől, amit az kínál, nem tudtak éppenséggel felhagyni ezzel a szokásukkal, hanem a háborús vagyoneltolódások és egyes társadalmi osztályok feltűnő megva- gyonosodása még szélesebb rétegeket, még nagyobb tömegeket hódított meg ennek a könnyelmű szokásnak és ma talán, ha lehet, még könnyedébbeD, még meggondolatlanabbul szórjuk értékeinket a külföldre, tulnyomólag olyasmiért, amit nagyon könnyen nélkülözhetnénk. Közgazdasági tudósaink és knruzslóinkj akik igen csekély kivétellel mind érdekelve vannak a mai gazdasági helyzet fennmaradásában, beszélhetnek és Írhatnak akármit súlyos gazdasági bajainknak, pénzünk elér- ' téktelenedésének okairól, csak egyetlenegy oka van minden bajunknak, az, hogy többet költünk, többet adunk ki külföldre, mint amennyit keresünk, mint amennyit termelünk. Ezen pedig nem segíthet senki más, csak mi magunk. Mondjunk le mindenről, vonjunk meg magunktól mindent, amiért külföldre kellene pénzt adnunk és akkor egy csapásra nemcsak megjavul gazdasági helyzetünk, de irigyelt országa lehetünk a világnak. Ha azonban igy folytatjuk ezt az esztelen költekezést, vagyonunk szórását, jövő nemzedékeink beláthatatlan messzeségig való megterhelését, akkor a teljes és tökéletes koldusság fog elkövetkezni reánk és a helyzet sokkal sivárabb nélkülözésre fog kényszeríteni kivétel nélkül mindenkit ebben az országban, mint aminőt most még önként vállalnunk kellene. Az tij lakásrendelet. i. A minisztériumnak julius 15-én életbelépő 5555—1922. sz. rerdelete a lakásügy rendezéséről hangoztatja, bogy a forgalom és a rendelkezés szabadságát csak a lakások számának szaporításával együtt lehet visszaállítani. Ehhez képest a szabad rendelkezési jog még mindig igen szűk térre szorítkozik. Szabad rendelkezési jogot ad a rendelet a 2000 lélekszámot meg nem haladó lakosságú községekben mindennemű épületekre, továbbá szabadon rendelkezik mindenki mindenütt a tulajdonában levő mindazon uj épületekkel és épületrészekkel, melyekre a lakhatási engedélyt 1921. évi április 10-e után adták meg. A szabad rendelkezési jogot kérelemre a lakásügyi hatóság állapítja meg. Szabad bérbeadási jog illeti meg a bérbeadót a megüresedett üzleti helyiségekre. Ennek a szabad bérbeadási jognak megállapítását as évi bérösszeg 10\nak lefizetése melleit kérni kell a lakásügyi hatóságtól es ha a helyiség lakásra nem alkalmas, a szabad bérbeadási jogot meg is kell állapítani. Az ilyen helyiséget njabb megüre- sedís esetén bejelenteni nem kell, az lakásigazolvány nélkül is bérbeadható. Lakásra esak az tarthat igényt, akinek lakásszüksége van és belybenlakásra jogosult. Lakásszükségben van az, aki hajléktalan, lakásnak nem tekinthető vagy életviszonyainak meg nem felelő lakásban lakik, avagy lakását hatósági határozat folytán elhagyni kénytelen. A szabad rendelkezés alá nem eső épületekben üresen álló vagy megüresedő lakásokat és egyéb helyiségeket a lakásügyi hatósághoz be kell jelenteni. A most üresen állókat julius 15-től számítandó 8 nap alatt, a később megüresedőbet pedig a felmondás elfogadásától számított 8 nap alatt kell bejelenteni. Az üres vagy megüresedő lakásokra a tulajdonost kijelölési jog illeti meg. A megürese- désről történő bejelentésben kijelölheti a tulajdonos önmagát, fel- vagy lemenő ágbeli rokonát, vagy testvérét, ha ezek lakásszükségben vannak és a lakás jogos igényeiket meg nem haladja. Ez esetben a lakásigazolványt a kijelölt egyén részére ki kell adni. Más igényjogosait személyt is kijelölhet a tulajdonos, az ilyen részére a lakásigazolványt csak akkor köteles a hatóság kiadni, ha más sürgősebb igény, különösen közhivatalnok elhelyezése, azt nem gátolja. Mindezen esetekben a hatóság a kijelöléstől számított 8 nap alatt köteles határozni. Valamely lakás bérlője jogosult azt, akinek lakása egyrészét albérletbe kívánja adni, kijelölni; a kijelölt egyén részére a lakásigazolványt, hu a háztulajdonosnak, akit meg kell hallgatni, az albérlő személye ellen kifogása nincs, ki kell állítani. A bérlő a bérleti szerződést csak a háztulajdonos beleegyezésével, a lakásügyi hatóság engedélyével és csakis igényjogosult részére ruházhatja át. A háztulajdonos beleegyezése néikül is meg kell engedni az átruházást, ha mindkét fél (uj és régi bérlő) közszolgálati alkalmazott, vagy ha egymásnak közeli rokonai. A lakáscserét engedélyezni kell, ha mindkét cserélő igényjogosult és az érdekelt háztulajdonosok mindenike hozzájárni a cseréhez. Lakást és máB helyiséget lakásigazolváDy néikül elfoglalni sem a saját házban, sem másnak a házában nem szabad. A iakásiga- zolvány kiadásáért dij fizetendő, mely kétszobás lakásnál 800 K, háromszobásnál 400 K, négyszobásnál 1000 K, ötszobásnál 1500 K, hatszobásnál 6000 K, az üzleti helyiségnél pedig az évi bér 10%-a. Közszolgálati alkalmazottak a négy- szobásnai nem nagyobb lakások után dijat nem fizetnek. Az eddig ismertetett rendelkezések nem terjednek ki a tizezer lélekszámot meg nem haladó lakosságú községekre, a népjóléti miniszter azonban indokolt esetben ilyen községre is kiterjesztheti hatályukat. A lakásra igényjogosultak elhelyezésére igénybe veheti a hatóság az üres vagy megüresedő olyan lakásokat, melyekre a háztulajdonos kijelölési jogát nem gyakorolta, vagy azt a hatóság nem akceptálta. Igénybe veheti a háztartás céljára épült olyan lakásokat, melyeket iroda, raktár, üzlet, tánciskola, mulatóhely stb. céljára használnak, ha a lakásban levő iroda, üzlet stb. más olyan helyiségben is elhelyezhető, ahol eddigi működését birtokosa érdekeinek veszélyeztetése nélkül folytathatja. Igénybe veheti az olyan lakásokat, melyekbe hatósági engedély nélkül 1921. május 21-ike óta költöztek. Igénybe lehet venni annak lakását, akit az illető községből kiutasítottak vagy az ország területéről kitiltottak, aki ellen bűnügyben nyomozó levelet bocsátottak ki, akit két évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre ítéltek, az olyan lakásokat, melyekkel a rendelkező üzérkedik (lelépési, átengedés! dijat stb. igényel). Igénybe lehet végül venni annak a lakását, aki ugyanabban a községben vagy környékén két vagy több különálló lakást bérel vagy használ anélkül, hogv egynél több lakásra indokolt szüksége volna. Ezek közül a lakások közül azt kell igénybe venni, melyet az illető fél a saját megítélése szerint legkönnyebben nélkülözhet. Ezen a jogcímen nem lehet azonban igénybe venni két szobánál nem több helyiséget magában foglaló olyan lakást, amelyet tanyai gazdaságban földműveléssel foglalkozó egyén a közeli városban vagy községben saját házában tart avégből, hogy ott családjával időnként megszállhasson. Ha az ilyen lakás akkora, hogy annak egy részét igénybe lehet venni, akkor sem lehet igénybe venni a lakáshoz tartozó gazdasági épületeket. (Folyt, köv.) Pusztítsd el fogazatod bacillusaltl Használd Brázay Halogén készítményeit: a Halogén fogkrémet, a szájvizet és fogport. Mindenütt kapható 1 lupánk mai száma 4 oldaL
