Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-04-05 / 27. szám
L1V. évfolyam 27* szám. Szerda Gyula, 1922* április 5. Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóliivata 1: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Meghalt a királyunk. Bevégeztetett. Nagy-Magyarország utolsó koronás királya örökre lehunyta szemeit. Itt hagyta csonkán, árván Szent István birodalmát. A Kálvária utján végiggyötört, a Golgotán tehetetlenné feszitett nemzetünk testéből immár elszállt a lélek is, az a halhatatlan lélek, melyet több mint ezer esztendővel ezelőtt lehelt beléje egy szent király, aki Krisztus helytartójához folyamodott hatalma koronájáért és a kereszténység feje, aki az Ur nevében koronát adott Krisztushoz tért őseinknek. Felismerjük e veszteségben magyar hazánk végzetét. A halálharang kondulását véljük hallani egy ezeréves állam fölött, egy nagyszerű nemzetet látunk eltűnni a történelem színpadáról. Eltűnni és lesülyedni a néptörzsek életének színvonalára, melyek csak léteznek a természetben, de nem élnek a történelemben. A melyeket megtűr ideig-óráig a véletlen, de amelyeket máról-holnapra eltörölhetnek, elseperhetnek a hatalmasabbak. Magyar állam és magyar nemzet csak ugyanaz létezhet, amely ezer éven át létezett, ez pedig csak Szent István koronája és annak törvényes viselője által létezhetik. Mint a csecsemőnek anyjához, nekünk úgy kell ragaszkodnunk nemzeti ős állami létünk forrásához, Szent István koronájához és annak törvényes viselőjéhez. És mit miveltünk! Budaörs, Tihany, Funchal, Sajónál, Mohácsnál, Világosnál ezerszerte gyászosabb nevek lesznek a magyar történelemben, ha lesz még, aki magyar történelmet írjon és lesz, aki megkönnyezze e neveket. Most azt a nemzetgyilkos munkát, amelyet bősz ellenség, a mi segítségünkkel is, kezdett és könyörtelenül folytatott, betetőzte a Halál. Elragadta azt is, aki már csak egymaga jelentette húsz millió ember testvéri összetartozását, akinek személye egyedül volt csak egyenes folytatása egy ezeréves történelemnek. Mitől várjuk most sorsunk változását, nemzetünk feltámadását ? Az erkölcsi összetartó erők leghatalma- sabbika kidőlt és melyik ép és sértetlen ezen erők közül ? Akiknek szemében erőt és hatalmat csak az arany és a szurony jelent, azok várhatják, hogy mikor lesz ezekből több nekünk, mint ellenségeinknek. Mi érezzük, mi tudjuk, hogy erkölcsi erők nélkül és ezek között a szent korona eszméjének sértetlen fentartása nélkül, soha sem fogjuk anyagi erőinket sem visszaszerezni. Vétkeztünk, súlyosan vétkeztünk ezen erkölcsi erők megbecsülése ellen és most ez a kegyetlen halál irgalmatlanul érezteti velünk bűneink következményeit. Az elköltözött legelső magyar ember nem fog többé visszajönni, hogy számon kérje, miként sáfárkodtunk a nemzet legszentebb javaival, ínig őt a vak erőszak távol tartotta. Ne reszkessen senki. Csak a történelem és a magyarok igazságos Istene fog bennünket felelősségre vonni és feloldozást csak akkor fogunk nyerni, ha többé meg nem feledkezünk arról, hogy a legtökéletesebb magyar nemzeti erény: a szent koronához való törhetetlen ragaszkodás. Meghalt koronás királyunk. Imádkozzunk és tartsunk bünbánatot, hogy vele együtt ne halt légyen meg Nagy-Magyarország is. A magyar kormány hivatalos lapja a > Budapesti Közlöny« április hó 1. rendkívüli száma közli: HIVATALOS. Ő császári és apostoli királyi Felsége IV. Károly ma, 1922. évi április hó 1-én Funchalban, az Urban csendesen elszenderült. Q Felsége IV. Károly király temetése április 4-én (kedden) ment végbe. Miből él Károly király családja ? A magyar kormány Károly király családjának rangjához méltó megélhetését már a múltban is tőle telhetőleg biztosítani óhajtotta és az ingatlanok fönntartásához szükséges forgótőke levonása után fennmaradó összeget, mintegy öt millió koronát bocsátott Károly király rendelkezésére, mely összeg a király családja részére a jövőre is valószínűleg biztosítható lesz. A Habsburgok családi . vagyonának csak egy igen kis része maradt Csonkamagyaror* szágon, a mintegy negyvenezer holdat kitevő ráczkevei uradalom. Ezenkívül a budapesti bérpalota és a tokaji hegyen levő szöllőnek nagyobb borkészlete. — A király még életében megbízást adott ugyan ezen javaknak értékesítésére, de a magyar kormány azon kikötést tette, hogy a Magyarországon levő vagyon állaga meg nem csonkítható s innen csapán a jövedelem utalható ki. A magyar kormány ezen megszorítással megakadályozni kívánta, hogy több százmilliós vagyon az országból a külföldre szivárogjon, mert ez súlyosan érintené az országnak anélkül is súlyos gazdasági helyzetét, másrészt az eladás esetén az utódállamok is jogot formálhattak volna az eladási árnak megfelelő részére, mint az a bécsi gobelinek értékesítése során előállott. A magyar kor- manynak ezen óvatos magatartása most, a király halálával kétszeresen igazoltnak és helyes- nek látszott, mert ámbár a királynénak van saját vagyona is, de az mind, jelenleg hozzá- férhetetlen területen fekszik és azok hozadéka kétséges. Valószínű azonban, hogy a király hátrahagyott családjáról megfelelően gondoskodva lesz. IV. Károly utolsó percéi« , Király az utolsó percig eszméletén volt. Halálos ágya körül Zita királyné és Ottó királyfi állották. A király holttestét hazaszállításig bebalzsamozzák. Zita királyné azt kívánta, hogy az orvosok vérátömlesztést végezzenek, hogy férjét megmentsék. Az orvosok azonban a királynénak ezt a kívánságát nem teljesítették. Az özvegy és a gyermekek iránt mindenütt nagy rokonszenv nyilvánul meg.
