Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-04-01 / 26. szám

LIV. évfolyam 26. szám Szombat <*ynla, 1922. április 1 Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 3 korona. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feitámadásában. Ámen. JErély és Igazság. Kérlelhetetlen erélvre bizonyára nagy szükség van a kormányzásban. Az önzésnek olyan mértékű elfajulását, amely napjainkban tombol, bizonyára csak kíméletlen eréllyel lehet elfojtani, Egymás kölcsönös jogai és szabadságai respektálására sem igen lehet erély és szigor nélkül az embereket kény­szeríteni. Az erély, a szigor azonban egymagábau sem kormányzati elv nem lehet, sem nem szabad a kérlelhetetlen erélyt mulékony vitat­ható nézetek és elvek szolgálatába állítani. Ezt csak ideig-óráig lehet megtenni és így is igen könnyen megbosszulhatja magát. Az igy kifejtett energia szinte elkerülhetetlen törvényszerűséggel szüli meg a maga reak­cióját és az ide-oda hullámzó erők rendszerint csak rombolni tudnak, de alkotni igen ritkán képesek. A meggyőződés mellett szilárdan kitartani, az ellenkező véleményekkel bátran szembeszállni mindenesetre erény, sőt a sikeres kormányzás előfeltétele. De meggyő­ződésünket másokra erőszakolni, az ellenkező nézetet olyan eszközökkel elnyomni, melyeket az ellenfél nem vehet igénybe, nemcsak lova- giatlan, de a közre káros és veszedelmes, eszmék erőtlenségére vall és a kormányzás sikerét is veszedelmezteti. Minden kétségen felül áll ugyanis, hogy minél erőteljesebb és egészségesebb valamely eszme, mennél jobban áthatja a lelket, annál kevesebb energiára van szükség, hogy megvalósítsuk, diadalát biztosítsuk, viszont mennél gyengébb a talaja, mennél erőtlenebb a gyökere, annál több erőkifejtésre van szükség, hogy életre erő­szakoljuk. Az ilyen eszmék azonban mindig csak torzszülöttek maradnak, életük csak ideig-óráig való tengődés, a reájuk pazarolt energia pedig kárbaveszett erőpazarlás. Az erélyt megtenni a kormányzat szellemévé mindig azt a gyanút kelti kormányzottakban, hogy valódi óhajtásaikkal ellenkező eszméket akarnak megvalósítani. Kétségtelen, hogy az úgynevezett jogrend fentartásához is energiára van szükség. Szeren­csétlen helyzetünkben azonban felmerül az a döntő kérdés, hogy mely jogrend fentartására akarjuk az erélyt igénybe venni. Mely Felelős szerkesztő: DOBAY FEBE.YC jogrendet kívánjuk kérlelhetetlen eréllyel megszilárditaui ? Azt-e amelynek nevében az őszszel visszahozták koronás királyun­kat az országba, avagy azt-e, amelynek nevé­ben ágyukat vonattunk fel ellene és az ellen­ségnek adtuk ki. Azt a jogrendet-e, melyet Trianonban készítettek számunkra és amelyet a kis-ántántnak nevezett hétfejii sárkány őriz, avagy azt-e, amelyet ősi nagy királyaink és legnagyobb államférfiaink a keresztény szabad­ságra, türelemre és szeretetre alapítottak. Mert a hatalomnak és az erőnek jogosultsága, de egybeu sikere is attól függ, hogy minő célok elérésére, miuő eszmék szolgálatában vesszük igénybe. A világtörténelem nagy vál­ságait, az emberiség legkeservesebb megpró báltatásait, ezek között a mostanit is, az okozta, hogy a hatalmat és az erőt nem helyes célok szolgálatába állították. S mi az eredmény ? Olyan általános nyomora a nép­nek, amiiiő talán a népvándorlás kora óta nem pusztította a világot. Egyetlenegy eszme van, melynek érde­kében jogosult, sőt kell is a hatalmat gyako­rolni, az erélyt kérlelhetetlenül alkalmazni és ez az igazság, még pedig a keresztény igazságosság. Ez az az erény, melyről azt mondjuk, hogy az államok fentartó alapzata. Ez az igazságosság nem tesz más különbsé­get emberek és emberek között, mint amit cselekedeteik tesznek és nem itél meg embe­reket fajuk, nyelvük, szokásaik, hagyomá­nyaik, meggyőződéseik, nézeteik, hanem csu­pán cselekedeteik szerint. Ez az igazságosság igen ritkán szorul reá az erélyre, ha pedig reászorul, siker és megnyugvás támad a nyomában. Ellenben minden olyan erély, mely nem ennek az igazságosságnak szolgá­latában működik, vagy pláne ellentétbe jut vele, csak reakciót szül, ellentétes erőket kelt életre és a bomlást viszi bele a társa­dalomba. Komoly szavak. A Szent István-Társulat 67. évi közgyűlésén Csernoch János biboros-hereegprimás nagyszabású megnyitó beszédet mondott, mely, tartalma sze­rint, nemcsak a katolikusokhoz, nanem felekezeti különbség nélkül, az ország minden polgárá­hoz szól. Ezért szükségesnek tartjuk a beszéd jelentő­sebb részeit itt szóról-szóra közölni. * Magyarországon a proletárdiktatúra után a keresztény magyarok lelkes elszántsággal szövet­ségre léptek az ország keresztény és nemzeti ha­gyományainak védelmére és a keresztény és nem­zeti alap további kiépítésére. Megjelenik szerdán és szombaton­Ezt a közös keresztény alapot nem szabad- ügy felfogni, hogy a katolikus vagy protestáns leveti teljes vallási meggyőződését, vagy legalább kikapcsolja azt a politikai és szociális működés közben; és nem szabad úgy elgondolni, hogy a különböző keresztény felekezetek hívei az együtt­működés alapjául oly eszmekört fogadnak el, amely sem nem katolikus, sem nem protestáns, hanem a kereszténység általános elveinek foglalata minden felekezeti színezés nélkül. Ilyen általános kereezténység elvont fogalom, de nem valóság. Éppen olyan elvont fogalom, mint pl. a virág, amely valóságban csak mint rózsa, szeaíü, tulipán, stb. létezik. A közös keresztény alap nem más, mint oly programmpontok sorozata, amelyeket a katoliku­sok és protestánsok közösen mint követelménye­ket felállítanak és vallanak. A politika?, az °mber, a keresztény, a kato­likus egy és ugyanaz a személy és meg nem osztható. Minden vonatkozása az egységes lelki­ismeretben találkozik s ott békésen kell meg­térnie. A politika összhangba hozhatja politikai céljait és kötelességeit' valláserköicsi céljaival és kötelességeivé ha politikai tevékenységében val­lásával szemben bizonyos negativ és pozitív köte­lességekre is figyelemmel van. Hivő ember előtt nem lehet kétséges, hogy az állam polgárainak ideiglenes boldogulásánál még fontosabb cél azok örök javának megmentése a hogy az egyház erkölcsi erejének mmél haté­konyabb megnyilvánulása az államnak javára van, amiért is az állam saját érdekében cselekszik, amikor az egyházat megsegíti. Keresztény emberek között a mondott téte­lek körül aiig lehet nézeteltérés. Akik tagadják azt az igazságot, hogy a politikus vallásos meg­győződésétől el nem tekinthet, azok nem hivő keresztények s egyoldalulag csak a keresztények­től kívánják a kereszténység kikapcsolását a poli­tikából. Ők maguk nem kapcsolják ki a saját dogmáikat. A keresztény politikusok koalícióját sem katolikus, sem protestáns szempontból kifogásolni nem lehet, sőt szerencsétlen hazánk szomorú vi­szonyai között ezt a koalíciót őszintén óhajtanunk és előmozdítanunk kell. A koalíció fogalma nem követeli, hogy a különböző keresztény egyházak hívei a politikában, illetve a közéleti tevékenység­ben teljesen elkeveredjenek, önállóan ne szervez­kedjenek és vallásos meggyőződésüket nivellálják. A katolikusok éljenek a katolikus egyház gondolat körében, r, protestánsok a protestáns egyházak szellemében, de tartsanak össze, akár közös poli­tikai pártban, gazdasági vagy társadalmi szerve­zetben, akár külön politikai pártokban, vagy egyéb organizációkban vannak. Értsék meg, hogy a kereszténység ereje az egyes egyházak működé­sében jelentkezik. Ne vegyük tehát rossz néven és ne féltsük mindjárt a keresztény egységes fron­tot, ha a katolikusok önállóan szervezkednek és dolgoznak ott, ahol azt szükségesnek vagy jónak látják. Ugyanez a szabadság természetesen a többi egyházaknak is kijár. Az önálló szervezkedés job­ban kizárja a súrlódások veszedelmét, mint a kö­zős szervezetek. — A világháborút követő nagy összeomlás idején a destruktiv erők elérkezettnek vélték végső győzelmük idejét. Rettenetes mohó­sággal megkezdették a saját elveik érvényesítését, amelyek az állami rend, a nemzeti és faji öntu­dat mellett különösen a kereszténység ellen irá­nyultak. A heves támadás hazánk egészséges népé­nél szinte csodálatosan erős visszhatást idézett elő. S a visszhatás elején a nép ösztönszerűen megérezte az összes magyar keresztények össze­tartásának szükségességét Szent István dupla maláta Q/^T) különlegességek főlerakata Udvari és Tavaszi í\ Weisz Mór és Társánál, Gyulán. 464 2—* * Lapuink ma! száma 6 oldat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom