Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-03-11 / 20. szám
LIV. évfolyam 30* szám. Szombat Gyula, 1922. március 11 Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASUTI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. A képviselő. A sokoldalú, széles látókörnél nem kevésbbó fontos követelmény a képviselőnél azoknak az erkölcsi erőknek összesóge, amiket röviden egy szóval fejezhetünk ki: függetlenség. — A minden irányú hosszas tapasztalat, mely elfogulatlanul tud vizsgálni minden társadalmi jelenséget, amely bele tudja magát élni mindenféle kivánság reális okaiba, már magában is bizonyos függetlenséget fejleszt ki hosszabb idő múltán az emberben. A tapasztalatok idővel csökkentik minden emberben az önzés erejét, életkora haladtával mindenki jobban és jobban számot vet a mások igényeivel, a mások jogaival is, mindinkább belátja, hogy merőben önző életet tartósan élni nem lehet, mert mások hasonló önzését váltjuk ki. ügy tetszik, mintha más valamiről beszélnénk most, mint amivel kezdettük. A függetlenséget fejtegettük és észrevétlenül az önzetlenségre tértünk át. Ez azonban csak látszat. Az igazi függetlenség a saját önös érdekeinktől való függetlenséggel kezdődik. Addig senkinek tetteit nem irányíthatja a közjó, embertársai javának parancsa, amig a saját egyéni vágyait le nem győzte, amig áz önzetlenségnek legalább addig a mértékéig el nem jutott, amelyen elismeri, hogy a saját önzésével szemben a mások hasonló önzése épen olyan veszedelmes volna, mint az övé. Amig ' valaki fel nem tudja vetni magában azt a kérdést, mi lenne a társadalommal és következőleg vele magával is, ha mindeuki hasonló ridegséggel követné a saját önös érdekeit, addig a közérdek megértésének magaslatáig felemelkedő önzetlenségről beszélni sem lehet. Itt kezdődik az önzetlenség, a közérdek felismerése, mások érdekeinek elismerése, de még nem itt kezdődik a függetlenség. Az önzetlenségnek erre a fokára lehet csak eljutni az életkor haladtával, a mások érdekeivel történt összeütközésekből szerzett hosszas tapasztalatokkal. Ez a mértékű önzetlenség tulajdonképen mindenkitől megkiván- tatik, attól azonban, aki egy nagy társadalom, egy nemzet összes tagjai sorsának intézésére hivatottnak akarja érezni magát, az önzetlen? ségnek sokkal nagyobb mértékét kívánjuk meg: az önzéstől való teljes függetlenséget, az önzésnek lehetőleg az önmegtagadásig fejlődő mértékét. Hazáért, nemzetért, embertársai javáért dolgozni és küzdeni hivatást érző férfiú elé a legtökéletesebb példát az Ur Jézus szolgáltatta. A keresztény politikának és a keresztény politikusoknak elsősorban ezt a példát kell szemük előtt tartaniok és a keresztény politika alapjává azt az önmegtagadást kell tenniök, melyet Krisztus keresztje jelképez. Krisztus elvetett magától mindent, ami embernek a földi életben becses, értékes, felvette keresztjét és elszenvedte rajta a kinos és gyalázatos halált, nem azért, mert prédikátori heve, reformátori szenvedélye annyira elragadta, hogy már nem volt más választás számára mint a halál, hanem egyenesen kereste ezt a halált, úgyszólván kikényszeritette ellenségeitől, tudva, hogy az emberiség megváltásának müvét csak ezzel teheti teljessé és tökéletessé. Ez az emberi önzetlenségnek az isteninek magaslatáig emelkedő mértéke, amelyet halandó ember ugyan talán soha el nem érhet, de amely felé törekedni minden, az emberiség javáért dolgozni hivatott embernek kötelessége. A függetlenség első alkotó eleme tehát a magunk vágyaitól, a magunk érdekeitől való teljes függetlenitésünk. A közdolgokban, mindnyájunk javát illető kérdésekben saját külön érdekeinktől, kívánságainktól teljesen függetlenül kell határoznunk. Gyönyörű példáját olvashatjuk ennek az egyéni önzetlenségnek Apponyi Albertnek most megjelent emlékirataiban. Az ő édesatyja, Apponyi György gróf volt tudvalevőleg 1848-ban az utolsó kancellár; neki kellett félreállania, mikor a 48-iki minisztériumot kinevezték. Ez alkalommal a Szent István-rend nagykeresztjével akarták kitüntetni és ő ezt a legmagasabb kitüntetést (40 éves korában!) azzal az érveléssel hárította el magától, hogy a 48-iki alkotmány megszilárdulásának első feltétele, hogy a nemzet higyje és tudja, hogy az udvar azt őszintén, hátsó gondolat nélkül elfogadta, a nemzet bizalmát pedig megrendítené, ha a régi rendszer képviselője ilyen magas kitüntetésben részesülne. Egy felemelő, klasszikus példája ez annak, hogy az egyénünket érdeklő ténynek a közre való legkisebb hatását is megfontolás tárgyává kell tennünk. Az egyéni önzés — a maga nyilvánvaló létjogosulatlansága tudatában — nem is igen jelentkezik a maga valódi ábrázatában a fórumon, hanem másféle érdekek palástjába burkolódzva uralkodik, mint aminők a pártérdekek, az osztályérdek. Ezekről máskor szólunk. A választójogi rendelet. A nemzetgyűlés a képzelhető legfontosabb feladatát, egy alkotmányos választójogi törvény megalkotását sem lévén képes teljesíteni, a kormányra hárult a feladat, hogy úgy, amiként a Fridrich-kormány tette 1919. novemberében, rendelettel szabályozza a választói jogosultságot és a választási eljárást. Ezt a rendeletét f. hó 2-iki kelettel 2200—1922. szám alatt adta ki a kormány és annak főbb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük. A rendelet az 1922. évben összeülő nemzetgyűlés tagjainak választásáról szól, amiből önként következik, bogy a kormányzó nem országgyűlést, hanem ismét csak nemzetgyűlést fog összehívni. A további rendelkezésekben nemzetgyűlési képviselők választásáról van szó, tehát a kormány elejtette a Fridrich-féle rendeletben használt nemzetgyűlési tag kifejezést, ami a közhasználatban nem is honosodott meg. Választójoga van minden férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben van lakása és az elemi iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte. Választójoga van minden nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanazon községben lakik és az elemi iskola hatodik osztályát vagy ezzel egyenrangú más iskolai osztályt sikeresen elvégzett. A férfiaknál megkívánt 24, életév betöltése nem követeltetik meg attól, aki egyetemet vagy más főiskolát végzett, valamint attól sem, aki az arany, ezüst, bronz vitézsági érmet, vagy a Ká- roly-csapatkeresztet elnyerte. Nem kívántatik meg a 30 éves életkor azoknál a nőknél, akik egyetemet vagy más főiskolát végeztek. A negyedik elemi osztály is választójogot ad azoknak a nőknek, akiknek legalább 3 élő törvényes gyermekük van; a hősi balált halt gyermek élőnek számit. Ugyanez az iskolázottság elegendő a választójogi jogosultsághoz azoknál a nőknél, akik saját vagyonukból vagy saját keresetűkből önálló háztartást vezetnek. A két évi egybelybenlakás alól fel van mentve mindaz, aki az utolsó két év alatt egy Ízben változtatta ngyan lakhelyét, de azt megelőzőleg két évig ugyanabban a községben lakott. Ez a rendelkezés főként a repatriáltak érdekében van, akik a két évi egyhelybsnlakás feltétlen megkövetelése esetén jobbára elesnének a választói jogtól. Bármely rövid ideig tartó lakás elegendő a közhivatalnokoknál, a lelkészeknél, a középiskolát végzetteknél, ha állandó állásuk van (ez főkép a magánbivatalnokok érdeke), az Országos Szinészegyesület tagjainál, a nyugdíjas köz- vagy magántisztviselőknél. Ezekben a kedvezményben az ezen kategóriákba eső férfi felesége is részesül. Választójoguk nincsen a fegyveres erő és a csendőrség tagjainak, a rendőrség, folyamőrség, vámőrség legénységének, kivéve, ha szabadságolt viszonyban vannak. Választójogát nem gyakorolhatja, aki gondnokság, csőd, erkőlcsrendészeti felügyelet alatt áll, aki közjótékonyságból ól, aki két éven belül O -rt-k-íll-SA m -r*-r*c* 7 szaporodott ebben a hónapban a terpentines JRyram ^ JJLL1J.J-1U GZllVt/J. 117± cipőkrém-fogyasztók száma. Lapnak mai száma 6 oldal.
