Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-03-04 / 18. szám

2 Békés 1922. március 4. hangulatából általában nagyon ki lehetett venni, hogy a legtöbb esélye a szolgabirói állásra Val- kovszky Györgynek van. A szavazás eredménye: Valkovszky Györgyre 78, Haan Albertra 44 és Forgách Bélára 22 szavazat esett. MarBChal Fe­renc még a szavazás megkezdése előtt visszavonta pályázatát. Itt említjük meg a dr. Márky János lemon­dásával megüresedett közigazgatási bizottsági helyre dr. Schrill ért Ferenc volt nemzetgyűlési képviselő választatott meg 81 szavazattal a gróf Almásy Alajosra beadott 47 szavazattal szemben. A közgyűlés lefolyásáról, illetve annak fon­tosabb tárgyairól és határozatairól az alábbiakban tudósítunk: Dr. Daimel Sándor elnöklő alispán megnyi­tója során elmondotta, hogy 10 hónap óta végzi a főispáni teendőket, most már azonban nem sokáig, mert biztos tudomása van arról, hogy a főispán kinevezése igen rövid időn belül megtör­ténik. Ennek a kinevezésnek minél gyorsabb meg­történte már csak azért is kívánatos, mert ö, mint a főispáni teendőkkel megbízott alispán, sok olyan kérdésben nem határozhatott, amelyeknek az elintézését pedig a vármegyének igen fontos érdekei megkívánták volna. Azonban dacára ezek­nek az incompatibilis eseteknek, ő mindenkor teljesítette kötelességei^ megvédte úgy az állam, mint vármegyéje érdekeit, amely ellentétes érdekek sokszor ig8n kényes helyzetbe hozták őt. Megem­lékezett Mikler Sándor tanfelügyelő Nyíregyházára történt áthelyezéséről, akinek a vármegye tanügye körül kifejtett érdemeit elismerő szavakkal méltatta. Az alispáni jelentéshez többen szólaltak fel. Krasko Mihály az önhibájukon kívül kereset- nélkül maradt gazdasági munkások liszttel ellátása, dr. Csele Jóasef a munkanélküliség megszünte­tése s a vármegyei közkórházban a betegek hiá­nyos ellátása és Pollák Arnold a békéscsabai földigénylők sürgős földhöz juttatása érdekében szólaltak fel. Az interpellációkra adott kielégítő és meg­nyugtató felvilágosítások után rátértek a válasz­tásokra, amelyekről fentebb referáltunk. Az alispáni jelentésből és az ezzel kapcsolatos felszólalásokból folyólag elhatározta a törvény- hatósági bizottság, hogy a népjóléti és munka­ügyi minisztert feliratilag felkéri, hogy a mun­kások foglalkoztatását — az esetleg folyamatban levő állami építkezéseknél fennforgó munkaalkal­mak kihasználásával is — tegye sürgősen gon­doskodás tárgyává, a közélelmezési minisztert pedig felkéri, hogy a közellátás kielégítő bizto­sítása érdekében a vármegye lisztkontiDgensének megállapításánál az ellátatlanok számában beállott szaporulatot mindenkor vegye figyelembe. K. Schriffert Jóasef indítványt adott be a további lakásrequirálások sürgős megszüntetése érdekében. Indokolásában azt mondja, hogy amíg a kormány a kivételes hatalmat meg nem szünteti, amig lehetséges lesz az, hogy akárhányszor csak irigységből, ellenségeskedésből származó bejelen­tés, vagy besugás alapján bármely polgártól el- requiráihatják esetleg évtizedek óta bírt lakását, mig el nem mondhatjuk, hogy „aa én háaam aa én váram«, addig igazi konszolidáció el sem kép­zelhető. Az állandó választmány behatóan foglalko­zott az indítvánnyal s azt a javaslatot terjesztette a törvényhatósági bizottság elé, bogy miután a lakásrtquirálásokra vonatkozó rendeleteknek min­den átmenet nélküli hatálytalanítása a mai súlyos viszonyok között lehetetlen helyzetet teremtene, de meg elsősorban a már elviselhetetlen drágaság fokozását idézné elő, Írjon fel a törvényhatóság az uj lakások építése érdekében. Ez az egyedüli módja a jelen viszonyok között a lakásínség meg­szüntetésének, minden más megoldás csak átme­neti, hiányos, célszerűtlen kisérletezés. Úgy az indítvány, mint a javaslat felett megindult vitában sokan vettek részt. Végre is szavazásra került a dolog s a törvényhatósági bizottság K. Schriffert József indítványát fogadta el. Almády Géza indítványára a törvényható­sági bizottság Popovics Viktor volt orosházi b. főszolgabírónak azért, mart rajta kívül fekvő okokból, a helyzetnek meg nem változtatható alakulása következtében nem nyerhette el a mél­tán megérdemelt főszolgabírói állást (vagy amint Almády Géza indítványában magát kifejezte, mert tiszteletben tartotta azt a rendeletet, amely a tisztviselőket a korteskedéstől eltiltja, mert jellemszilárdságát és önérzetét megőrizve nem kínálta fel magát senkinek), de meg azért is, mert vármegyéjét mindig, még a legnehezebb időkben is (értsd oláh megszállás) példás svorga- lommal, lelkiismeretességgel és meg nem ingott magyar haaafias éraéssel szolgálta, ezért némi megjntalmazásul részére 10.000 korona jutalmat szavazott meg. Nagyobb, sőt szenvedélyes vitát provokált a vármegye 1922. évi közúti költségvetésének tár­gyalása. Ez a költségvetés — kétségtelen — igen érzékenyen nyal minden egyes adózó polgár zse­bébe — azonban az is kétségtelen, hogy ha meg­akarjuk menteni a háború alatt teljesen tönkre tett utainkat, amelyek a háború előtt az egész országban első helyen állottak, akkor nem szabad visszaraidnank nagyobb áldozatoktól sem. Ezen okoktól vezéreltetve javasolta az állandó választmány, hogy a törvényhatósági bizottság az útadót 20% -ban, a kézi napszám váltságárát 50, egyfogatu igásnapszám váltságárát 250, kétfogatu igásnapszám váltságárát 500 koronában állapítsa meg, mert csak így remélhető, hogy a vármegye közúti programmja az évenkinti előirányzat kere­tein belül megvalósítható s a vármegye utai jó karba helyezhetők lesznek. Különösen a közmunkaváltságár megállapí­tására vonatkozó javaslat ellen voltak szenvedé­lyes kifakadások, részint az összeg nagysága miatt, részint pedig az egyes községek képviseletében felszólalók részéről azért, mert a javaslat a köz­ségeket csupán a kötelező megváltás alá nem eső fele közmunkából, illetve esetleg ennek készpénz­ben történő megváltásából befolyó jövedelemből kívánja részesíteni. A megindult vitában részt vettek Bertóthy István Békéscsaba város polgármestere, Bohusek György békéscsabai m. b. tag, Heilinger Károly, Csizmadia István orosházi m. b. tag, dr. Schriff rt Ferenc, Bertóthy Károly, dr. Cseta József, s hasztalan volt úgy az elnöklő alispánnak, mint Bálint Imro műszaki tanácsosnak minden szakszerű érvelése, a kedélyeket megnyugtatni nem lehetett, mígnem az alispán elrendelvén a szavazást, annak eredményéhez képest az állandó választmány ja­vaslatával szemben az útadót 15% ban, a kézi­napszám váltságárát 30 koronában, egyfogatu igásnapszám váltságárát 150, kétfogatu igásnap­szám váltságárát 300 koronában állapította meg a törvényhatósági bizottság. Itt térünk ki a »Gyula* cimü lap március 3-iki számában „A gaadák a vármegye parla­mentjében'1 cim alatt megjelent cikaenek azon részére, ahol ngy aposztrofálja a közgyűlés lefo­lyását, hogy mivel a gazdák túlnyomó többségben voltak jelen 8 igy mindenben az ő akaratuk ér­vényesült, ezért a legtöbb ügy nem a nagy kö­zönség érdekeinek megfelelöleg nyert elmtéaést. Ezzei szemben megállapítjuk — mint akik szintén figyelemmel kisértük a közgyűlés lefolyását — hogy az ott jelegjevő gazdák magatartása igenis a követelményeknek mindenben megfelelő volt, felszólalásaikban a tárgyilagosság határait nem lépték túl, sőt igen sok esetben az elnöki felvi­lágosítások után indítványaikat visszavonták. Tör­vénytelen határozatok tehát nem hozattak. Az, hogy a közúti költségvetésnél az állandó választ­mány javaslatával ellentétes határozat hozatott, sem törvénytelen ; ehhez a bizottságnak joga volt. Azonban ez. az ügy felebbezós folytán, de hivatal­ból is a miniszter elé kerül, akinek módjában lesz azt a határozatot a vármegye érdekeinek megfelelőien megváltoztatni. Azt mi is sajnálattal állapítjuk meg, hogy a bizottsági tagok nagyrésze a főbb pontok letár- gyalása után eltávozik, de ezen segíteni nem lehet, mert amióta a megye fennáll, ez mindig igy volt, 8 ilyen szervezet mellett továbbra is igy marad. A gyulai mészárosok azon kérelme, hogy a 0*5 kg. húsra nyomatékül csontot tehessenek — elutasittatott. Gyula város képviselőtestülete a határoza­tának azt a nem feiebbezett részét, amely kimondja, hogy dr. Lovich Ödön a város részvényei után a Kötőgyar közgyűlésein szavazati jogot nem gyakorolhat, hanem ezt a jogot 4 tagú bizottságra bizza, továbbá, hogy dr. Lovich Ödön a várost sehol sem képviselheti, érintetlenül hagyja, feleb- bezéssel megtámadottnak azt a részét, amely dr. Lovich Ödöntől a Kötőgyár igazgatóságában kép­viselőtestületi határozattal a mindenkori polgár- mester részére biztosított tagságra való megbí­zást visszavonja s helyette dr. Csete József h. polgármestert küldik ki — a törvényhatósági bizottság nem hagyta jóvá. Gyula városának a bérkocsi viteldijak fel­emelése tárgyában hozott határozata jóváhagyatott. Az alispáni jelentés a választás és közúti költségvetés tárgyalása a közgyűlés délelőttjéü teljesen kitöltötte. A délutáni közgyűlésen a bi­zottsági tagok már csak igen csekély számban voltak jelen s igy a többi tárgy az előadók refe­rálásában gyorsan pergett le. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. H I MM fi. A közigazgatási bizottság legközelebbi havi ülését március 13-án (hétfőn) tartja. Jelölés. A nemzetgyűlés szétosztása óta nap- ról-napra megújulnak a jelölések és mindennap újabb és újabb nevek kerülnek forgalomba. így forgalomba jött néhány lap közlése alapján a Ke­resztény Nemzeti Egyesülés pártjának gyulai je­löltjeként dr. Magyesy Ágoston neve is. Megkér­deztük eziránt lapunk illustris munkatársát, aki kijelentette, hogy semmiféle politikai pártnak nem tagja, sőt nem vailhatja magát az ezidőszérint létező egyik politikai párt hívének sem. Jelölt9- tését illetéktelennek és önkényesnek tartja. Ehhez a magunk részéről csak azt fűzzük hozzá, hogy amint mi Megyesy Ágoston politikai és erkölcsi felfogását ismerjük, a legtávolabb áll tőle, hogy az egyedül illetékes független váiasztópo'gárságoa kivül bármely más tényező által jelöltetni enged­né magát. A Szociális Misszió Társalat Népgondozó Szakosztálya felkéri mindazokat a jólelkü ember­barátokat, kik tndnak és akarnak a nyomorral küzdő embertársaikon segíteni, szives adományai­kat (élelmiszer, ruhaféle, pénz stb.) küldjék be minden csütörtökön délután 4—6 ig a polgári iskola III. b) osztály termébe, vagy C3ak jelent­sék be, mivei tudnának a szegényeken segíteni, hogy a jelentkezőket oda küldhessük, illetve nekik az adományokat átadhassuk. Ismerve a gyulaiak nemesszivüségét, reméljük, hogy sokan lesznek, kik adni fognak. A Polgári Kör február 18-án tartott álarcos báljára utólag Wiszt József felülfizetett 100 ko­ronát, melyet köszönettel nyugtáz a Kör veze­tősége. Pályázat dohánylőzsdéro. A gyulai pénz­ügyigazgatóság pályázatot hirdet egy Újkígyós községben felállítandó kizárólagos dohánykisáru- dára. A pályázati kérvények 5 koronás bélyeggel felszerelve a pénzügyigazgatósághoz március 22-ig adandók be. A Szociális Misszió Társnlat folyó hó 5-én délután 4 órakor tartja rendes havi értekezletét a Békésmegyei Takarékpénztár üléstermében. Kér­jük a tagok és érdeklődők szíves megjelenését. A magyar állami altisztek bálján még felülfizettek: Csűri András 60, dr. Nagy Kálmán, Stiffser Mihály, Szabó Ferenc, dr. Kiss László, Dubányi Gyula, Tóbiás Dénes, Kardos Mojsza, Deák Mihály, Petőfi János 50—50, id. E. Nagy György, Damokos György 40—40, Gombkötő János 20 korona, mely felülfizetésekért hálás kö­szönetét nyilvánítja az elnökség. Az Első Gyulai Kereskedelmi Rt. március 5-éu, azaz vasárnap délelőtt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Békésmegyei Takarékpénztár helyiségében. Farsang a kórházban. A vármegyei köz- kórház igazgatósága kedden este kedélyes mulat­ságot rendezett az elmegyógyitó osztály betegínek szórakoztatására. A karácsonyi jótékony adomá­nyok maradványaiból rendezett uzsonna után ének, szavalat, szabadelőadás, álarcos szereplők mulattatták a betegeket, azután pedig a helybeli iparos-zenekar játéka mellett táncra perdültek a vigabbak. Az estélyen megjelent az igazgatóval élén a kórház orvosi- és tisztviselői kara, közöttük sokan családjukkal. A Kaíolilas Olvasókör legközelebbi felol­vasó estélye vasárnap, folyó hó 5-én délután 5 órakor lesz a Kör nagytermében. Vendégeket is szívesen látnak. A Polgári Körben, régi szokáshoz híven, március 15-én u. n. közvacsora lesz, melyre a résztvenni kívánók a Kör igazgatójánál jelentkez­hetnek. A közvacsorán a tagok női családtagjai és a kör nőtagjai is szívesen láttatnak. Friss portlandeemení kapható 26i t—so Mogyoróssá Sándor kőfaragó és cementára ipartelepén Gyula, Báró Wenckheim Béla-u. .10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom