Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-12-30 / 104. szám
2, Békés 1922. december 30 borút — amint a diktátum állítja — ez alatt a Magyarország alatt csak Nagymagyarországot lehet érteni, a háborút is Nagymagyarország viselte nemcsak az Álföld, hanem Felső Magyar- ország is, Erdély meg a Tiszántúl is, a Bácska és a Bánát is és Nyugat-Magyarország is. Felelőssé is tehát csak Nagymagyarország tehető, azaz Csonka-Magyarország és az úgynevezett utódállamok — Csehország. Románia, Szerbia, Ausztria — együttesen és pedig egyharmadrész- ben Csonka-Magyarország és kétharmadrészben az utódállamok A jóvátételi összegnek ezt az egyharmadrészét szívesen magunkra is vállalnók compensatiós alapon. T. i. olyanformán, hogy jóvátételi számlánk javára irassék mindaz, amit elvettek tőlünk. Tehát irassék számlánk javára országunk kétharmadrésze és irassék javunkra, amit a románok elraboltak tőlünk. Már az első tétel is teljesen, sőt túlontúl ellensúlyoz minden jóvátételi követelést Mert hiszen kétszerannyit vettek el tőlünk mint amennyit meghagytak. Nem tartozunk tehát egy árva fillérrel sem. A trianoni békeparancs is dadog egyetmást a beszámításról. A 191 cikk akkép rendelkezik, hogy Magyarország jóvátételi számlájának javára kell írni azon magyar állami javaknak az értékét, melyeket az utódállamok „megszereztek“, már minthogy tőlünk elvettek. A trianoni parancs csak az elvett állami magántu ajdont számítja be javunkra. Igen ám, csakhogy ez hamis álláspont. Mert nemcsak az állami magánjavakat vették el tőlünk, hanem az állami köztulajdont is, és pedig nem kevesebbet, mint országútiknak a kétharmadrészét. A 191. cikkben is csak meztelen erőszak nyilvánul meg, amely a jog mezében akarna mutatkozni, mert beszámításról beszél, igen ám, de csak az állami magántulajdon beszámításáról, ami más szavakkal az állami köztulajdon elrablásának a codificatióját jelenti. De tegyünk félre minden jogi és erkölcsi szempontot. Mónijuk, hogy nincs jog, nincs erkölcs, csak erőszak van. Akkor sem lehet jóvátételt venni rajtunk, mert nem tudunk jóvátételt fizetni. Ezt az országot egymásután többször végig fosztották, végig rabolták. Gazdasági vi szonyaink teljesen lezüllöttek Lezüllött állapotunkban mégis összeszedtük minden erőnket és nagy energiával hozzáfogtunk az újjáépítés gigászi munkájához. Rettenetes adókkal talpra akarjuk állítani államháztartásunkat, rendezni akarjuk valutánkat, megkezdeni a rendszeres gazdasági életet, helyreállítani kultúránkat. Ha bókén hagynak, konszolidálódhatunk és magvává válhatunk Középeurópa reorganizációjának. Ha azonban a kezdet kezdetén újból elgáncsolnak bennünket és ami keveset erőnk megfeszítésével össze tudunk hordani, reparatio címén elharácsolják előlünk, akkor menthetetlenek vagyunk és reménytelenül összeroppanunk. De összeomlásunkban magunkkal rántjuk azokat is, akik vakok voltak és nem látták meg, hogy engesztelhetetlen gyűlöletük szakadék szélére kergette őket s ha utolsó percben a józanság észre nem téríti, a mélységbe zuhannak ! De van még más lehetőség is. Az, hogy a vérig zaklatott nemzet szembe fordul üldözőivel és a trianoni békét oda kergeti, ahol a sévresi béke nyugszik A magyar nemzet békés feltámadás után áhítozik. Vigyázzanak azok, akik est a békés feltámadást mindenkép lehetetlenné akarják tenni. Mert van a feltámadásnak más módja is Tehát: ne játszanak a tűzzel ! Búcsú az esztendőtől. • Az emberiség életének rokkáján ismét lepergett egy esztendő. Isten tudja hányadik azóta, hogy az ember megjelent itt e főidőn, de majdnem pontosan tudjak, hogy az 1922-ik azóta, hogy az ember a legnagyobb kincsnek, az örökkévaló Isten megismerésének birtokába jutott. Es úgy látszik, hogy ez az 1922 esztendő kevés volt ahhoz, hogy az ember világosan felismerje a maga hivatását a földön és felemelkedjék annak a feladatnak a magaslatára, amelyet a Teremtő eléje szabott. Még most is, vagy talán most ismét, ott keresi javát és boldogságát, ahol ciak pusztulását és boldogtalanságát lelheti fel. Ezek a boldogtalan esztendők, melyeknek nem tadom hányadikától hncsuzank most, mindenkinek szeme elé tárták, hogy az emberiség, népek és nemzetek, nem azon az utón járnak, amely a valódi földi jólét és boldogság felé visz. Vessen számot magával minden nép, amely belehajszolta vagy belehajszol- tatta magát a fegyverek öldöklő harcába; vessen számot, akár legyőzötten, akár győztesen került ki belőle, szebb, jobb, boldogabb jövő előtt látja-e magát most, mint tíz esztendővel ezelőtt. Vessen számot magával minden nemzet, mely a veszteség felett érzett eszeveszett elkeseredésben feldúlta saját otthonát, eldobta múltját, biztosabbnak, erősebbnek érzi-e most magit a nemzeteknek soha mag nem szűnő versenyében ? Nincs még béke Európában, ezt kiáltotta világgá nemrég egy olasz államférfi és ezt érzi is valóban Európa minden rendű és rangú lakója. Nem hozta meg az igazi békét az 1922-ik esztendő és aligha hozza meg az 1923 ik. Hogy is hozhatta volna meg, mikor Európa győztes nemzetei ugyanazon az utón akarnak tovább haladói, amely a katasztrófához, a világégéshez vezetett. A gyengébbek kihasználásának, ső: teljes főldra- tiprásának utján. Az emberiség szolidirhásának teljes megtagadása utján. Megfeledkezve arról, hogy tartós jót egyik nemzet számára sem eredményezhet az, ami valamelyikre nézve káros, hogy abból, ami egyikre nézve rossz, több vagy kevesebb rossz mindenikre háramlik. Az 1922. esztendőből azzal a szomorú megállapítással kell elbúcsúznunk, hogy nem hozta meg a világ sorsát intéző férfiak számára a jobb belátást, az emberi érdekközösség teljes átértásét és átérzését, vagy, ha úgy tetszik, nem hozta meg azokat a férfiakat, akik nem csupán csak nemzetek, vagy pláne, csak tánsadalmi osztályok érdekeit, hanem az egész emberiség egyetemes javát képesek és készek szolgálni. Addig pedig, amig a nagy nemzetek vezetőférfiű nem éreznek magákban hivatást arra, hogy ne csak saját nemzetüknek különleges és más nemzetekéivel sokszor szembenálló érdekeit képviseljék és védelmezzék, hanem az egész emberiségnek legyenek gondviselői és védelmezői, addig megértés, túlzott igényekből való engedékenység, egyszóval igazi béke nem lehet. Ahhoz azonban, hogy ilyen férfiak támadjanak, olyan világnézetnek kell ismét uralkodóvá lennie, amely megbecsüli, sőt fejleszti az értékes és jó emberi tulajdonságokat akkor is, ha azok valamely fajnak sajátosságaihoz kapcsolódnak, de elsősorban mégis csak embereket, egyenlőképpen az Isten képére és hasonlatosságára teremtett embereket ismer és nem ismer el semmi jogcímet arra, hogy egyik ember a másikat, egyik nép a másikat a maga akaratának, önkényének alávesse. A tizenkilenc évszázados keresztény világnézet erősebb térfoglalását vártuk az 1922-ik esztendőtől, de nem tudom, hogy nem inkább eltávolodtunk-e ennek a világnézetnek a diadalától. A XVIII. század szahidgondolkodása, a XIX. század túlzott nacionalizmusa annyira megrontotta az emberi szellemet, hogy az elvi- harzott szörnyű katasztrófa után elmúlt egynéhány esztendő még nem volt elegendő arra, hogy az emberiség lelkét az igazi keresztény világszemlélet befogadására alkalmassá tegye. Ez az elmúlt esztendőnek szomorú tapasztalata. De a keresztény világnézet nem ismer kétségbeesést, nem ismer csüggedást, hanem erős reménnyel várja az 1923-tól azt, amit nem hozott meg az 1922. 1922 decemberi és 1923 januári Útmutató megérkezett Dobay János könyvárushoz. Dr. MEGYESY ÁGOSTON ügyvédi irodáját Gyulán, Árpád-utca 20. szám alatt megnyitotta. Házvezetőnőnek vagy szakácsnőnek ajánlkozik helyben vagy Békéscsabára magános uő. Cím : Román utca 17 1804 1—x Az uj kereseti adérdl. A hivatalos lap karácsonyi száma az általános kereseti adóról szóló törvény végrehajtási utasítását tartalmazza, mely szerint njév napjától fogva mindenki kereseti adót fog fizetni. A rendelet megállapítja, hogy az általános kereseti adó tárgya az adózó által kereset vagy jövedelem szerzése céljából rendszeresen, vagy alkalmilag folytatott bárminemű, személyes tevékenységből, avagy foglalkozásból származó jövedelem. Éspedig : elsősorban az ipari és kereskedelmi ténykedésből, üzletből eredő jövedelem. A föld- birtokosnak az őstermelésből származó jövedelme nem esik a kereseti adó alá. Másodszor: Minden szellemi foglalkozásból származó jövedelem, amelyet valaki önállóan és nem valamely munkaadóval szemben fennálló szolgálati viszonyból kifolyóan folytat. Harmadszor: Minden jővedelem, amely az ország területén bárki által folytatott bárminő egyéb haszonhajtó foglalkozásból ered. Negyedszer • Minden penzió, szanatórium, infcer- oátus, magánintézet, nyilvános szórakozóhely, színház, az állathizlalás és a ssolgálati vagy munkabérviszonyból szár manó minden jövedelem. Az adó alapja általában az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem, melyet a nyers bevételből az annak megszerzésére fordította költségek és kiadások levonása után, mint tiszta haszonmaradványt eredményül kapunk. A szolgálati és munbabérviszonyból származó jövedelem, bármilyen címen is legyen az kiutalva, adóköteles. A kereseti adó kivetése százalélos adókulcs alapján történik. Ezen adókulcs a szolgálati viszonyból eredő jövedelemnél igy van megállapítva: Havi 5000—8000 koronáig terjedő fizetésnél 20 korona 8000—10.000 koronáig 50 korona, 10—12.000 koronáig 80 korona, 12—14.000 koronáig 120 korona, 14—16.000 koronáig 180 korona, 16—18.000 koronáig 240 korona, 18—20.000 koronáig 320 korona, 20—24.000 koronáig 400 korona és igy tovább folyton emelkedő fokozatok szerint. A munkaadó a munkabérviszonyból származó jövedelem utáni adót az ilietménykifizetésakor tartozik levonni és a levonás idejét követő hónap 15. napjáig az illetékes adópénztárba illetményjegyzék kíséretében beszolgáltatni. Az adóalap pontos megállapitása végett minden adózó bevételeiről és kiadásairól pontos könyveket köteles vezetni és ezeket a pénzügyi hatóságoknak rendelkezésére bocsájtaui, éspedig nemcsak az iparosok és kereskedők, hanem a haszonbérlők, gyógyszerészek, orvosok, ügyvédek mérnökök, fogorvosok, állatorvosok, ügynökök stb. Minden munkaadó tartozik alkalmazottairól nyilvántartást vezetni, amelyet egybefoglalni lehet a munkásbiztositó pénztár részére vezetett nyilvántartással. Aki háztartásához házicselédet, inast, titkárt, nevelőnőt, kocsist stb. fogad fel, ezt legkésőbb 8 nap alatt be kell jelenteni az elöljáróságnál éspedig az alkalmazott nevét, személyi viazonyait és havi fizetését. Ezen bejelentés a már helyben levőkot illetőleg 1923. január 31-ig eszközlendő. A végrehajtási rendelet és az ennek alapját képező 1922. évi XXIII. törvénycikk,! mely a régi kereseti adóról szóló törvény helyébe lépett, 1923. január 1-vel lép életbe. A kereseti adóról szóló nj törvény különösen az ipari és kereskedelmi életre nézve lényeges eltéréseket tartalmaz a régi törvénnyel szemben, azért igen fontos és szükséges, hogy az ipari és kereskedelmi szervezetek a tőrvényt és a vonatkozó végrehajtási utasítást főbb rendelkezéseiben tagjaikkal megismertessék, megmagyarázzák, őket különösen a könyvek vezetése, valamint az adóalap helyes megállapitása, bevallása körüli teendőkre nézve tájékoztassák, ami az ipjrtestületek- nek lesz elsőrendő feladata.
