Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-11-04 / 88. szám
LIT. évfolyam 88» szám Szerda Ctyula, 1&22. november 1 Előfizetési árah: ggész évre , . . 360 K Félévre . . . . 180 K Hirdetési di] előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, nova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 7 korona. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Mar Ilii sicöt miilMrd. Nem mulaszthatunk el egyetlen alkalmat sem, hogy reá ne mutassunk arra a legnagyobb és legjelentősebb okra, mely pénzünk elértéktelenedését és ebből származó minden nyomorúságunkat elsősorban eredményezi. Ez pedig, mint már számtalanszor irtuk, a kivitelünk és behozatalunk között levő nagymérvű egyenlőtlenség a behozatal javára és a kivitel rovására. A statisztikai hivatal igazgatója most tette közzé az idei julius—szeptember havi külkereskedelmi forgalom eredményét. E szerint ebben a három hóűapban 52 milliárd értékű árut hoztunk be a külföldről és csak 25 milliárd értéküt vittünk ki. Vagyis csupán ebben a bárom hónapban 27 milliárdnyi pénzünket adtuk oda a külföldnek, világosabban szólva 27 milliárd korona olyan adósságot csináltunk, amiért egyelőre nem tudunk adni semmit, hanem amit majd csak a jövőben, esetleg csak egy jövő nemzedék fog tudni visszafizetni. Ha már most mi bárom hónap alatt 52 milliárd értékű bankjegyet adunk a külföldre, amelyből a külföld csak 25 mil- liárdot keres megvételre, mert neki a tőlünk vásárolt áruk kifizetéséhez csak ennyire van szüksége, ellenben a 27 milliárdot tevő többletre odakünu senkinek sincs szüksége, az mint felesleges, senki által sem keresett érték hever ott, akkor nincsen mit csodálkoznunk azon, hogy a külföld olyan kevésre, mondhatnék semmire sem értékeli a magyar papiroskoronát. Ennek a bárom hónapnak adataiból már most kiszámította a statisztikai hivatal tudós igazgatója, — számbavéve a többi időszakok eltérő jellegét — hogy az idei esztendő első kilenc hónapjában 87 milliárd korona értékre tehetjük összes behozatalunkat és 52 milliárdra kivitelünket, vagyis az év első ki lene hónapjában 35, azaz harmincöt milliárd- dal többet vásároltunk, mint amennyit eladni tudtunk. Ehhez nem kell sok magyarázat. De példával megvilágítani még sem árt. A gazda termel magának sok olyan árucikket, legfőképpen élelmicikkeket, amire önmagának és csalánjának szüksége van. Amennyire ezekbél neki és családjának szükséges egy időszakra, az az életfenntartáshoz kell, az vagyonnak, elkölthető jövedelemnek nem számit. Egy bizonyos mennyiség azonban minden termel- vónyből marad és ezek ellenében kell beszereznie mindazt a szükségletét, amit ő nem Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC produkál. Nagyon természetes, hogy ha adósságot nem akar csinálni, nem akarja saját jövendő éveit, vagy örököseit megterhelni, nem vehet több értékű szükségleti cikket másoktól, mint amennyi értékűt ő a maga terményeiből a piacra tud viuni. Ha mégis többet vesz, akkor adóssága lesz, ha hiteleznek neki és akkor valamelyik következő esztendőben kell vagy többet eladnia, vagy kevesebbét vennie, hogy rendbe jöhessen. Nos hát, Magyarország népe kilenc hónap alatt 35 milliárd korona értékű áruval vesz többet, mint amennyit eladni tud. És ez igy megy évek óta. Mit gondolunk, mi lesz ennek a vége? És miként lehet ezen segíteni? Csak úgy, ahogy a gazdának kell segítenie magán, ha adósságot volt kénytelen csinálni. A következő évben vagy többet kell eladnia, vagy kevesebbet vásárolnia. Tehát: többter melés egyfelől, az igények, a szükségletek megszorítása másfelől. Különösen elsőrendű hazafias kötelesség azoknak« az igényeknek megszorítása, ha lehet teljes beszüntetése, amelyeket csak a külföldről hozott árukkal tudunk kielégíteni. Ezt a figyelmeztetést lehet ismételni az unalomig, de a komoly megszivlelésbez, úgy látszik, soha elégszer. Halottak napján. Sírva hajlok sirhalmodra, Beszélgetve hozzád; Lesem, talán égi csodák Feleleted' hozzák. Percek múlnak, de semmi hang, Kinos csend van itten ; Némaságban megkövültén Szomorkodik minden. Izzó agyam látja mégis, Mintha most is élnél; Mintha hozzám hideg ajkkal, Közeledni félnél. Feléd nyittok, átölellek, De boldog pillanat! . . . Feleszmélek s karjaim közt Csak a fejfád marad. Dr. Zöldy János. m I MM Ms Mindenszentek napja. A keresztény katho- likus egyház tanítása szerint a földi életet az isteni és erkölcsi erények tökéletes gyakorlásával eltöltött emberek haláluk után megdicsőülnek. Az egyház úgy az ó, mint az uj szövetségben egészen napjainkig beiktatott ilyen dicsőült szenteket, kiknek nevére és megemlékezésére az évnek egyes napjait szenteli, egyszersmind az uj szülötteket nevükre kereszteli. A mai nap a keresztény világ összes szentjeinek emlékezetére van szentelve, amint azt neve is mutatja. A holnapi Halottak napja ezzel kapcsolatban az összes elhalt hívekről való Megjelenik szerdán és szombaton. megemlékezésnek van rendelve, de nemcsak megemlékezésnek, hanem értük, illetve bűnös és esetleg még nem üdvözült lelkűknek szenvedésekéi szabadulásáért az imádságnak és jócselekedetnek is. A temetőkbe szokásos körmeuetek ma délután mindenütt a régi szokás szerinti módon és időben fognak megtörténni. A modern magyar szép- irodalom legragyogóbb tehetségű mestere, Gárdonyi Géza, hétfőn reggel életének 60 ik évében Egerben meghalt. A magyar litereturának elsőrendű oszlopa dőlt ki vele, aki nemcsak a mai magyar szépirodalomnak kétségkívül legjelesebb munkása volt, hanem elmúlt irodalmi nagyságaink között is számottevő helyet fog elfoglalni a magyar irodalomtőrzánetben. Az irodalomban az igazán szépnek, nemesnek, nemzetinek kedvelői •mélységesen gyászolhatják azt a nagy veszteséget, mely Gárdonyi halálával Magyarországot érte. A nemes nagy magyar lelkek nem tulnépas tábora ismét megfogyatkozott egy kiváló daliával. Kitüntetés Az Országos Iparegyeaület igazgatóság Kertész Gyula gyulai szabóiparos, és szabászati rajztanár polgártársunknak a magyar ipar terén szerzett érdemei elismeréséül az egyesületi bronzérmet ítélte meg. Ennek a kitüntetésnek kihirdetése Budapesten az Országos. Ipar- egyesüiet tanácstermében tartott díszközgyűlésén, október hó 25-én történt meg. Halálozás. Schmidt Gyula gyulai vaskeres- kedő, takarékpénztári igazgató polgártársunk október hó 30 au délután, életének 69. évében elhunyt. Egy törzaökös gyulai nagy család pátriárkába feje szállt vele a airba, aki kiváló erényeinél fogva egyik vezéralakja volt a gyulai iparos és kereskedelmi társaséletnek, példányképe az igazi gzolid kereskedőnek, aki nagy becsületet szerzett nevének és egy emberöltőn at virágzó üzletének. A derék férfiú temetése ma, Bzerdán délután fél 2 órakor lesz a Szentkereazt-temetőben. Halálát szerető gyermekei, unokái, valamint pályatársai és nagyszámú rokonság gyászolja. Béke hamvaira. A 200 éves Szarvas. Bákésvármegyének Szarvas nagyközsége október 22-éa ünnepelte □jón településének és fennállásának 200 éves jubileumát nagyszabású hivatalos és társadalmi mozgalom keretei között. Az ünnepély az összes szarvasi templomokban istentisztelettel kezdődött. Ezek után a Kossuth-téren ünnepi közgyűlés volt. A gyűlést a Hymnus vezette be. A megnyitó beszédet Kita András törvénybiró tartotta, utána ünnepi ódát szavalt Kohut Pál tanító. Az alkalmi beszédben Mendöl Lajos tanár foglalkozott a község 200 éves fennállásának történelmével. A közgyűlés üdvözlő táviratot küldött a kormányzónak és a varmegyei főispánnak, egyben azon óhaj is kifejezésre talált, hogy a nagyközség mihamarabb rendezett tanácsú várossá alakuljon. A záróbeszédet Bartos Pál ref. lelkész mondotta. A községház főbejáratánál emléktáblát lepleztek le. A szép hazafias ünnepélyt a Szózat eléneklósa fejezte be. A 200 éves, szép kalturával dicsekedhető derék városhoz mi is a legszívesebb üdvözletünket küldjük. Gabonaárak a csabai piacon. A kínálat különösen búzában igen élőnk volt és nagyobb tételek kerültek forgalomba alacsonyabb árakon, mert a rossz, esős idő miatt csak kevés vevő jelentkezett. Tengeriben is nagyon megakadt az üzlet. Árak : Búza 10.200, árpa 6500, rozB, 6500, zab 6100, morzsolt tengeri 5400, uj csöveB 3900, köles 7500 K métermázsánkint. A békéscsabai inségadó. Békéscsaba város a közönség által megszavazott inségadónak közel kétharmadrészét, mintegy 8 millió koronát már beszedte. Az összeg a közmunkák végrehajtására és az önhibájukból munkanélküliek ős munka- képtelenek segélyezésére lesz fordítva. Gárdonyi Géza. i«Piok bmí száma 8 oldal.
