Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-09-27 / 77. szám
LIT. évfolyam 77. szám Szombat Gyula, 1922. szeptember 23 Klifizetési Arat: Egész évre . . . 360 K Félévre .... 180 K Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 8 korosa. Keresztény tömörülés. A politika utvesztőiben szerte kalandozott és egymástól elszakadozott keresztény politikusok végre reájöttek, hogy vannak a keresztény, nemzeti politikának olyan alapelvei, amelyekből engedni nem lehet, amelyek megvédésére minden nemzeti és nem forradalmi alapon álló politikusnak tömörülnie kell. Ez a felismerés egy biokba tömöritette minden pártból azokat a politikusokat, akik ma is változatlanul és rendíthetetlenül meg vannak győződve, hogy Magyar- országot csak a keresztény, nemzeti eszmék fundamentumain lehet felépíteni. Sok eltévelyedést okozott ez a két szó a három esztendő óta, amióta jelszó gyanánt befutotta az országot. Sokau csak puszta reakciót véltek benne felismerni a forradalmak féktelen kitörései után; mások csak faj védelmi akciót, ismét mások vallási meggyőződések harcát látták benne. Pedig egyiket sem jelenti a keresztény nemzeti gondolat. Az ország sorsának intézésében ez a két szó nem jelent mást, mint a keresztény- államfenntartó erők teljes érvényrejutását. Ezek a keresztény államfenntartó erők: a munka és a becsület. Legyen a munka a nemzet és az .állam életének alapja és az abszolút becsületesség irányítson minden tevékenységet, akár magán, akár köztevékenység legyen az. Mások gyengeségének, köny- nyelmüségének vagy tájékozatlanságának kihasználása ne adhasson senkinek ebben az országban nemcsak kalácsot, de száraz kenyeret se; visszaélés, a kötelességekről való megfeledkezés ne tehesse lehetővé a léha könnyelműségnek boldogulását a komoly, önfeláldozó munkával szemben. A munka eredményeit senkitől se irigyeljük, különösen ne irigyeljék azok, akik életükben termelő munkát talán soha sem végeztek. Minden erőt és minden hatalmat nem a saját jólétünk vagy tekintélyünk gyarapítására, hanem az összesség jólétének növelésére adottaknak tekintsünk. Ne ismerjünk más különbséget állampolgár és állampolgár között, mint csak azt, amelyet a beesület szempontjából tehetünk közöttük. De ebben azután tegyünk igazán különbséget és a becsületességet ne a látszat, ne a külső ismérvek szerint bíráljuk el. Mindenekelőttt pedig ne legyünk önzők, sohase saját egyéni előnyeink lebegjenek szemünk előtt, hanem az a haszon, amelyet kötelességeink teljesítésével másokra, embertársainkra hozhatunk és amely rajtuk keresztül lehet csak reánk nézve is igazán eredményes. Ez a keresztény világnézet lényege és ez egyúttal a nemzetek létének és boldogulásának titka is. A legkeresztényibb politika egyúttal a legnemzetibb politika is. Végül legyünk bizalommal azok iránt, akik országunk sorsának intézését kezükbe vették és akik most tömörülésükkel is jelét adták annak, hogy igenis tudják, milyen utakon kell keresni a magyar nemzet feltáFelelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombatén. madását, Magyarország népének boldogulását. Máról holnapra nem lehet olyan rettenetes bajokat orvosolni, mint amelyek az elmúlt években reánk szakadtak. Az orvoslás módjai pedig, a keresztény nemzeti eszmék alapján is, soktélók. A különböző utakon járó vezérek uagy része egy cél felé halad, ha úgy látszik is, mintha nagyon eltérő utakon mennének. Lehet, hogy egyik-másik eltéved, de a legnagyobb része el fog érni a célhoz, ha nem marad el mellőle a bizalom, vagy nem hord akadályokat útjába a bizalmatlanság. A keresztény nemzeti eszmék harcosainak létrejött tömörülése és együttműködése a legteljesebb bizalmat öntheti belénk és a legszebb reményekkel tölthet el bennünket hazánk jövőjét illetőleg. Az Aisó'feliér-körösi ármeníesitő társulat közérdekű munkálatai. Az Alsó* fehér-körösi ármentesitő, belviz- szabályozó és vizhasznosiíó társalat folyó hó 15-én tartott választmányi ülése agy a társulat kötelékébe tartozó gazdatársadalom szempontjából, mint a földmunkások foglalkoztatása tárgyában igen fontos és mélyreható határozatot hozott. A választmányi ülés, amelyen gróf Széchényi Antal elnöklete alatt megjelentek dr. Jantsovits Imii társulati alelnöb, dr. Ladies László, Ondrua Cyrill, Csomós István, K. Schriffert József választmányi tagok, dr. Eollmann János választmányi tag és társulati jogtanácsos és Becker Adám miniszteri megbízott, Trautlwein Gyula igazgató-főmérnök javaslatát tárgyalta a társulati építési munkálatok megindítása tárgyában. A javaslat megtételére okot a társulat védelmi berendezésének megfontolása és az ennek fejlesztésére kifejtendő munkálatok kivitelének elbírálása szolgáltatott. A társulat védelmi müveinek kiépítése a 900-as évek elején fejeztetett be, s az akkori árvizekhez viszonyítva a legtökéletesebb védelmi berendezést biztosította. S bár ma is megüti azt a mértéket, amellyel az egész világon pártatlanul álló magyar ármentesités bármelyik szervezete rendelkezik, mégis a legutóbbi évek egyre fokozódó árvizveszedelme ellen ma már nem nyújt kellő biztosságot. Az országhatárnak oly szerencsétlen megállapitása, amely a folyók vízgyűjtőit és felső szakjait elvágta alsó folyásuktól, az árviz veszedelmét növelte, mert az idegen kézben levő vízgyűjtőkön a minden képzeletet felülmúló erdőirtások folytán a téli csapadékok tároló területei megszűnnek azok lenni, sőt a kopár begyoldalak rohamosan fogják a hólevet és tavaszi csapadékot lezuditani, s ezzel az árvizek nívóját eddig nem észlelt magasságra emelni. A múlt század utolsó évtizedeiben is katasztrófát jelentett a folyó medréből kitört árviz, pedig akkor az árterület s/4 részét nádas, legelő, kaszáló képezte, ma azonban, amikor az ármentesitő társulatok tökéletes berendezkedése és működése folytán az akkori tavak és nádasok helyébe kultúra lépett, gőzeke szántás és tanyai gazdálkodás folyik a múlt század kaszálóin és legelőin, egy árvizkitörés elképzelhetetlen pusztítást jelentene emberéletben, vagyonban, jószágban. Éppen azért a társulat felelősségének tudatában s azon nagy vagyoni és knltmális érdekekre tekintettel, melyeknek védelme kezeire bízatott, nem folytathat struccpolitikát, hanem a fenyegető veszedelemmel szembe kell néznie. A társulat belvízrendezése is fejlesztendő. Sok oly vizes terület van még, amely lecsapolható, s ez a mai gabonaárak mellett az érdekeltségre hasznos befektetésnek mutatkozik. S végül az llő- vízcsatorna vízellátásával kapcsolkozó közgazda- sági, közegészségügyi, ipari érdekek fontossá teszik azt is, hogy a román kézre jutott nagy- péli vizkivételi zsilip és fehérkörősi duzzasztó problematikus kezelésétől a társulat függetleníteni tudja magát. Ez volt az igazgató-főmérnök előterjesztésének magva s annak elgondolása, hogy a szükséges munkálatokat milyen eszközökkel lehet teljesíteni. Bégen a társulatok amortizációs kölcsönökből dolgoztak. Ma ez lehetetlen. Az állam szomorú pénzügyi viszonyai közt a társulat számottevő állami segélyezésre nem számíthat. Az ártéri érdekeltségnek magának kell fedezetet teremteni a munkálatokra. A társulat a gazdaközönségnek gabonát, mezőgazdasági terményeket biztosit, a produktumból kell a költségeket megszerezni. 8 ez nem lehetetlen, A gabonaárak és a munkabérek közt a békebeli viszonnyal összehasonlítva oly eltolódás van, ami a munkáltatásnak rendkívül kedvező voltát biztosítja. Bégen 1 q búza 20 koronás értékéből végre volt hajtható átlag 30 m3 földmunka. Ma 1 q 8000 koronás búzából végrahajtható 100 m3 földmunka. Azaz ma 3-szor oly olcsó a földmunka, mint volt békében. A belvízrendezés fejlesztésénél figyelembe veendő az, hogyha a társulat újabb belvizlevezető rendszerek építésével 1000 holdon az átlagos 6 q búzatermést megmenti, a mai 8000 koronás búzaárak mellett egy évben 50 millió korona értékű hasznot produkál. 50 milliós befektetéssel, azaz 1000 holdnak egy évi termésével 5—10.000 hold területet tud a társulat a belvizbajok ellen állandóan biztosítani. -----------—------------... ........... Ezen kedvező körülmények megfontolása vezette igazgató-főmérnököt javaslatának megtételére, amelynek pontjai: 1. Az összes védtóltések megerősítése. 2. A román határon árvizlokalizáló töltések építése. 3. TJj szivattyútelep létesítése, az itceéri belvizek levezetése. 4. A sitkai telep kibővítése. 5 Uj szivattyútelep létesítése az Élővizcsa- torna táplálására. 6. A társulati belvizcsatorna-hálózat fejlesztése. Mind e munkálatok kivitelére szükségeltetik a mai 8000 koronás búzaáron alapuló munkáltatás! viszonyok mellett mintegy 140—150 millió korona, azaz gabonaértékben kifejezve 18 000 q bnzs. Ha a társulat a kitűzött programot 6 év alatt megvalósítja, évenként befektetésre kell 3000 q búza. Békében a társulat csakis a fenntartási és Kezelési költségekre évente 8800 q búza értéket fordított. Ma ugyanerre a célra elégséges 600 q, úgy hogy ma befektetésre és fenntartásra csak 3600 q-t kell fordítania a békebeli 8800-al szemben ; azaz a társulat a békebeli megterheltetésé- nek V,c ed részéből nemcsak fenn tudja magát tartani, hanem még 6 év alatt 150 millió koronás oly befektetést is fog eszközölni, amelynek elvont és positiv hasznát az érdekeltség azonnal fogja tapasztalni. Az igy fizetendő társulati ártérjárulék, bár jelentős megterhelést jelent, nem lépi át a gazdaközönség teherbíró képességét. A munkáltatással érdekelt terület nagysága 106.000 hold, azaz holdanként 34 kg. búza átlagos teherviselés jut az érdekelt gazdaközönségre. A positiv érveken alapuló kombinációt a választmány összes jelenvolt tagjai, mint a társulatra elodázhatatlan és előnyös propozieiót teljes egészében elfogadták s a javaslat minden részletének alapos megtárgyalása után addig is, mig a társulat rendes őszi közgyűlése az ügyet le fogja tárgyalni, határozatukkal igazgató főmérnököt felhatalmazták a munkáltatások azonnali megindítására. Szilvát, szilvacefrét minden mennyiségben legmagasabb árban vásárolunk. r!17Q 10—* Weisz Mór és Társa Központi Szeszfőzdéje, Gyulán. Lapuul* mai a zárna 4 oldal.
