Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-08-23 / 67. szám

LIT. évfolyam 67. szám. Szombat Gyula, 1922. augusztus 19. Előfizetési árak: Egész évre . . . 360 K Félévre .... 180 K Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 8 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A tisztviselők. Egy körülbelül minden három hónapban visszatérő tárgya a kormány és a törvényho­zás gondoskodásának az állam hivatalnokai­nak anyagi helyzete. Mint sysiphus köve, úgy áll ez a kérdés az országos kérdések hatalmas sziklahegyeinek oldalán és szünte­len fáradozással görgetik kormányok és tör­vényhozók ezt a követ fel a végleges meg­oldás hegytetejére, de örökösen sikertelenül, a kó nemcsak soha nem jut fel a tetőre, de talán mindig inkább lefelé gurul. A probléma nem olyan jelentéktelen, mint talán sokan gondolnák. Nem egyesek­nek, nem családok existentiájának problémája, hanem az állami, a nemzeti lót problémája, az államszervek kifogástalan működésének kérdése. Mi lesz, ha egyszer csak az állam nem fog kapni meghízható, hozzáférhetetlen, minden erejüket az államnak szentelő hiva­talnokokat? Mert hát kaphat-e ilyeneket, mi­kor a tisztviselők igen nagy zömének havi fizetése nem éri el egy mázsa búzának a mai árát. Kaphatott volna-e az állam a boldog békevilágban havi 9—10 forintért dolgozó alkalmazottat a legközönségesebb munkára is? Ma ekkora értékért dolgozik a közhiva­talnokok nagy tömege és nincsen egynéhány száznál több olyan magasrangu hivatalnoka az államnak, akinek havi illetménye eléri a két mázsa búza árát. Pedig hát nagyon jól tudjuk, hogy igen sok elsőrendű szükségleti cikk ára a búzáénál sokkal nagyobb arány­ban drágult. Mi lehet ennek a kétségbevonhatatlan és immár több esztendős ténynek a következ­ménye. Csak kettő. Vagy az erkölcsi züllés, vagy a vagyoni romlás. A tágabb lelkiismeret segít magán. Aszerint, aminő tág. Sajnos, nem volt ez taposatlan ut a békében sem. De a háború óta alaposan kitaposták. Az aggályosabb lelkiismeretű rész — és hála Istennek, ez a nagyobbik — inkább áldoza­tokat hoz hivatásáért a mindig várt jobb jövő reményében. Megválik vagyonától, használati tárgyaitól és ha ez nem volt vagy már nincs, akkor megterheli azt az örökös reménynyel epedve várt jobb jövőt. Mindkét csoport vé­szes lejtőn csúszik lefelé és nemcsak magát, de az államot, a nemzetet viszi, sodorja le magával a mélységbe. Olyan mélységbe, mely veszedelmesebb száz Trianonnál. Az erkölcsi bukás fertőjébe és a szolgaság börtönébe. Az áldozatokra kész csapat hamarosan ki fog dőlni és megsemmisül, vagy szintén marta­léka lesz a lelkiismerettel való megalkuvás ördögének. Akkor pedig meghúzhatják e nem­zet fölött a balálharangot. Ezek előtt a tények előtt pedig nem szabad szemet hunyni. Olyan rettenetes bo­szorkányok ezek, amelyek igenis léteznek és nem válnak nem létezőkké, ha nem beszélünk róluk. De ne csak beszéljünk, hanem tegyen is sürgősen kormány és nemzetgyűlés, segít­sen gyökeresen a végzetes bajon, amely nem a tisztviselők baja, hanem elsősorban az államé, a magyar nemzeté. A mikófalvai passió-játékok. — Gyulaiak társaskirándulása — Báró Apor Vilmos, a római hath. egyház közszeretetnek örverdő plébánosa hétfőn, 14 én egy 42 tagból álló zarándokcsoportot vezetett az Eger melletti Mikófalva községbe, ahol tudvale­vőleg egyszerű földmivesehből alakult társulat mutatja be ErisztuB Urunk kínszenvedésének és megfeszittetésének színjátékét. A mikófalvai passió-játékok iránt országszerte oly nagy az érdeklődés, hogy az ünnepnapi elő­adásokra 5—6000 idegen szokott ősszeseregleni. A gyulaiak hétfőn este érkeztek Egerbe, ahol Kiss Jenő kir. tanfelügyelő szives előzékenységgel szál­lásolta el a híveket; másnap szakszerű vezetéssel mutatta be a régi történelmi város egyházi, kul­turális és históriai nevezetességeit. A szent gyó­nás és áldozás elvégzése után megtekintették a kirándulók az érseki székesegyházat, a fereDcren- diek és minoriták templomát, a lycenm mngyüj- teményét, a város műemlékeit és főbb épületeit. Azután a várba vonultak föl, ahol a Bükk- és a Mátra-hegység panorámájában, az alattuk elterülő város remek fekvésében gyönyörködtek. De még nagyobb csodálattal szemlélték dél után a mikófalvai vicinális vasnt mellékén fekvő gyönyörű hegyvidék pompás látnivalóit: a két alagutat, az Eger patak vadregényes völgyszoru- latait, Szarvaskő várromjának szédítő sziklabércét, a bél—apátfalva! cementgyár sodronypályájának szállító csilléit és ezer meg ezer természeti szép séget. Mikor a mikófalvai tágas völgykatlanban megállapodott a vonat, megindult a többezer főre rugó zarándokcsapat a falu fölött pár száz mé­ternyire, a hegyoldalba belevágott amfiteátrum felé, a passió*játékok felséges fekvésű színpadjához. A hegyoldalba vágott lépcsőzetes ülőhelyeken elhelyezkedő többezer főnyi néző figyelme csak­hamar az alattuk elterülő szabad színtérre irá­nyult, mely szinpad Jeruzsálem főterét, Kajafás főpapnak 8 Pontius Pilátusnak palotáit, a mellette emelkedő két km domboldal pedig az Olajfák he­gyét és a Golgothát ábrázó ta. Az ügyesen elrej­tett katonai zenekar kísérete mellett folyt le a megható színjáték: Üdvözítőnk bevonulása, az utolsó vacsora, elárultatasa, kínvallatása, elitéltetése és megfeszittetése. A három óra hosszáig tartó isteni színjáté­kot dicsérendő igyekezettel, sok helyütt drámái lendülettel adták elő a festői ruházatba öltözött szereplők; a történelmi korhüséggel készült dísz­letek s jelenetezések nagyban elősegítették a tel­jes sikert. Meghatottan, mély áhítatba merülve, felejt­hetetlen tanulságok és látványosságok emlékével gazdagon tértek vissza az esteli vonattal a zarán­dokok, kiknek gyulai csoportját ismét szeretett és előzékeny vezetőjük, báró Apor és agilis mun­katársa, Névery Béla szórakoztatta'útközben és kalauzolta a fővárosban is, hol külön egy napot töltöttek. TAurüetir. Felvételi vizsgálat a főgimnáztnmbaii. A főgimnázium I. osztályába lépő tanulúk a tanügyi kormány rendelete értelmében felvételi vizsgálatra kötelesek állapi. E vizsgálatra jelentkezni leg­később augusztus bó 26 ig lehet a gimnáziumi igazgatói irodában délelőttönként 11—12 óra között. Benyújtandó a születési anyakönyvi kivo­nat, az elemi iskolai értesítő könyvecske, lefize­tendő 40 K. vizsgálati dij. Köztmztvmelők gyerme­kei 20 K. fizetnek. A vizsgálat Írásbeli része augusztus hó 28-án, szóbeli része 29-én lesz. A vizsgálat tárgya : szővegirás diktálás után, elem­zés, rövid olvasmány tartalmának elmondása, négy számolási alapművelet egész számokkal 1000-ig, az egyszeregy biztos tudása, fejszámolás. A gimn. igazgató-ága. Tanítói pályázat. A gyulai r. kath. hitköz­ség a nagymagjarvárosi iskolánál újon szervezett és betöltendő egy rendes férfi tanítói állomásra pályázatot hirdetett. A javadalom és kötelességek szabályszerűek. A pályázatban csak B) listára sorozott tanítók vehetnek részt. Előnyben része­sül, aki a kántori teendőket német nyelven vé­gezni képes. Kérvények br. Apor Vilmos plébá­nos, elnök cimére Gyulára küldendők. Az állo­más szeptember 1-éD elfoglalandó. — Ugyancsak pályázat van hirdetve környékünkbe Kígyóson 1 uradalmi tanítói és 1 tanítónői, Békésen pedig (Boszerdő) 1 tanítói állomásra. M 1 K. Szent István király napján. A magyar nem­zet évezredes történelmében Szent István első királyunk pmléke hófehér márvátyoszlop, mely a régmúlt idők ködös homályából visszaragyog és fényével visszasugározza nemzetünk régi dicsősé­gét. Szent István 979. évben Esztergomban szü­letett. Atyja Géza fejedelem még pogány, anyja Sarolta, már keresztény volt. Szent Istvánt bár születéstől fogva keresztény nevelésben részesült, mégis csak 15 éveB korában keresztelte meg Adalbert prágai püspök. A keresztség előtt Vojk vagy Vájk volt a neve. A 996 évben nőül vette Gzella bajor hercegnőt, fej ideiemmé lett, az 1000. évben pedig királlyá koronáztatta magát. Szent István buzgó terjesztője lett a keresztény vallásnak, maga is prédikált és keresztelt. Népé­nek vezérférfiait megnyerte a keresztény vallásnak, ezzel alapját vetette meg a polgárosodásnak és lehetővé tette, hogy a magyar nemzet Earópa közepén elfoglalt országát megtarthassa, ő alapí­totta a ma is meglévő magyar püspökségeket és azok kormányzását az esztergomi érsekre, mint primásra bízta. Mindezekért a pápa ötét és királyi utódait apostoli címmel ruházta fel. István osz­totta fel az országot vármegyékre s ezek élére ő rendelte a főispánokat. A nádori méltóságot is ő alapította. Az 1016 évben országgyűlést tartott, melynek végzései ma is meg vannak az ország törvénykönyvében. Meghalt 1038. évben, Nigy- boldogasBZOny napján és Székesfehérvárott lön el­temetve. Halála után 45 évvel a szentek sorába iktattatott. Ez alkalommal kőkoporsója felbontat­ván, jobb kezefeje poriadástól mentesen épnek találtatott. Ezt azóta a nemzet legszentebb erek­lyéjeként tiszteljük és emléknapján Budán körme­netben körülhordozzák. A szent Jobbot IY. Béla a tatárjárás idején Dalmáciába vitte, századokon át ott őrizték, honnan csak Mária Terézia uralko­dása alatt hozatott vissza s azóta őriztetik a budai várkápolnában. Igazságügyi kinevezések. Az igazságügy­miniszter dr. Zöldy Miklós gyulai törvényszéki jegyzőt titkárrá, Varga Koritár Pál békéscsabai és Szuchy Ferenc békési járásbirósági irodafőtisz­teket irodaigazgatókká, Kovács Béla gvuiai járás­birósági iródatisztet irodafőtisztté, Sebestyén Sán­dor orosházi, Radvánszky Iván szarváéi és Wein- mann Károly békési járásbirósági, Theodorovits Sándor és Radios András gyulai törvényszéki, Bálint Mihály gyulai ügyészségi irodasegédíiszte- ket irodatisztebké, Mészáros Sándor gyulai törvény­széki dijnokot irodasegédtisztté, Tamás Zoltán szarvasi és Horváth Pál békéscsabai járásbirósági dijnokokat kezelőkké nevezte ki. Berlhóty István ünneplése. Békéscsaba vá­ros közönségé dr. B*«nhOiy István polgára stert 50. életévének betöltése alkalmából csütörtökön szeretetteljesen üdvözölte. A városi tisztikar ez alkalomból kifolyólag 30 ezer koronát gyűjtött és tett le B-rthóty nevére alapítványul, melynek ka­mataiból egy városi tisztviselő, vagy sor szerint egyéb tisztviselők és más szegény csabai polgárok gimnáziumba járó tanulói fognak jutalmaztatni. Pusztítsd el fogazatod, bacillusaít! Használd JBrázay Halogén készítményeit: a Halogén fogkrémet, a szájvizet és fogport. Mindenütt kapható! tapsuk mai száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom