Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-08-09 / 63. szám
LIT. évfolyam szám Szombat Oyola, ÍOSS. augrnsztas 5. Előfizetési ürxk: Egész évre . . . 280 K Félévre . . . . 140 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiad ólt iratai: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 5 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán ős szombaton A téli kenyér. A kormány a gabona forgalmát ez idén is szabaddá tette. Ez nemcsak a termelők érdekében, hanem az állam, tehát mindnyájunk érdekében történt. Csonka-Magyarország nemzeti jövedelme tulnyomórészben a gabona- termés értékéből áll elő. Mindnyájunknak elsőrendű érdeke, bogy a gabonáért annak teljes értékét kapja meg a termelő és ezzel közvetve az állam és az ország. A gazdasági élet egész rendjét felforgatná, az államháztartás gyökeres rendezését lehetetlenné tenné, ha az állam a legfontosabb cikknek, a gabonának árát meghatározná, holott semmi más cikknél nincs módjában ezt tennie. A gabona árának tehát világpiaci értékéig kell emelkednie. Ezzel a követelménnyel azonban szemben áll az a tény, hogy Csonka-Magyarország lakosságának elég tekintélyes része nem rendelkezik akkora jövedelemmel, illetve keresettel, hogy a gabonát, illetve az abból származó kenyeret annak világpiaci árán megszerezni tudja. A normális békeidőben a legminimálisabb napikereset 10 kilogramm búza értékére rúgott. Ez az érték ma pénzben kifejezve meghaladja a 600 koronát. Ekkora keresettel egyetlen közhivatalnok sem és igen-igen kevés munkás rendelkezik. Nem lehet pedig kétséges, hogy feltétlenül támogatásra szorul az, akinek keresete ezt a minimális összeget sem éri el. Amennyiben az állam akarná nyújtani ezt a támogatást, csak bétféleképen tehetné. Vagy elvenné a termelőktől a segítésre szorulók részére szükséges gabonát, ami feltétlenül a gabona szabad forgalmának megkötésével járna, vagy megvásárolná a szükséges gabonát piaci áron, ami viszont elbirhatatlan megterhelést jelentene az államkincstár számára és a gabona árát is túlzottan felcsigázná. A kormány e két lehetőség közül — a szabad forgalom érinthetetlenségét mindé- nekfelett álló követelménynek tartva — ngy rendelkezett, hogy ez idén átmenetileg még támogatásban fogja részesíteni azokat, akik közvetlenül az államnak teljesítenek vagy teljesítettek szolgálatot, a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és badiárvákat és a nyilvántartott szegényeket. Ezeken a kategóriákon kivül természetesen vannak még sokan olyanok, akik a kenyérnek a búza mai értékéhez mórt árát megfizetni nem tudják. Ezekről az állam, a súlyos állampénzügyi helyzet miatt, gondoskodni nem tud. Az ezekről való gondoskodás a társadalomra és pedig természetszerűleg elsősorban a termelőkre hárul. Ezt a gondoskodást a leghelyesebb, mint azt e hasábokon már érintettük, községenként szervezni. Minden községnek gondoskodnia kell elsősorban a saját ellátatlanjairól és ha ezt a feladatot minden község sikeresen meg tudja oldani, az ország ellátatlan lakosságának kenyérkérdése meg volna oldva. Gyula város termelői, akik tudvalevőleg kivétel nélkül kis- és középbirtobosok, megértették a helyzet komolyságát és az elmúlt vasárnapon értekezletre gyűltek össze a városháza nagytermében. Az -értekezleten nemcsak a termelők, de igen nagy számban jelentek meg azok is, akik igényt vélnek formálni arra, hogy a lisztellátásban az állam vagy a társadalom támogatásában részesüljenek. Az értekezleten K. Sehriffert József elnökölt, aki azt a javaslatot tette az értekezletnek, hogy a gazdák minden holdnyi búzatermésük után ajánljauak fel 5 kilogramm búzát olcsó áron az ellátatlanok részére. A javaslathoz elsőnek Gőg András szólott, aki azt a kijelentést tette, hogy szívesen adják a gazdák ezt az olcsó gabonát, de mindaddig, mig dr. Lovich Ödön a polgármester Gyulán, egy szemet sem adnak. A gyűlésen jelenlevő rendőrtisztviselő ekkor felhívta az elnököt, hogy figyelmeztesse a szónokot, hogy a tárgynál maradjon, mire a szónok abbahagyta felszólalását. Ezután Beleznai István szólalt fel, aki azt a követelést hangoztatta, hogy a nagybirtokosok is adjanak arányosan az ellátatlanok részére. Miután meglehetősen izgatott hangon tette szóvá, hogy minden teher a kisbirtokost nyomja, a rendőrtisztviselő felhívta az elnököt, hogy figyelmeztesse a szónokot, mire Beleznai is abbahagyta beszédét. Az izgatottá váló hangulatot dr. Sehriffert Ferenc felszólalása csillapította le, aki igyekezett a tárgyilagosság felé terelni a vitát. Csordás Istvánnak és Havai Gábornak a tárgyhoz simuló felszólalásai után Pfaff Ferenc állott fel szólásra, aki arra vállalkozott, hogy Góg Andrásnak és Beleznai Istvánnak el nem mondhatott kívánságait fogja tolmácsolni. Pfaff Ferenc azzal kezdte, hogy alaptalan a polgármester által kibocsátott plakát amaz állítása, hogy az idén a gazdák kevesebb munkást foglalkoztattak, mint más években. A városban levő 25 aratógép közül 3 dolgozott és ennek munkája sem járt emberi munkaerő megtakarításával. Az aratás nélkül maradt munkások száma azért nagyobb mint máskor, mert mindazok, akik más években messze főidre elmentek kubik-munkára, most szomorú viszonyaink folytán itthon kényszerültek maradni és itt aratási munkát keresni, továbbá, mert igen sokan olyanok is aratási munkát kerestek és vállaltak, akik azelőtt ilyenre soha nem gondoltak, mint iparosok, hivatalszolgák stb. A gyulai kisgazdák tehát alaptalannak bélyegzik a plakát amaz állítását, hogy kevesebb munkást alkalmaztak, mint más években. Ebben az alaptalan állításban újabb bizalmatlanságra látnak okot a gazdák az ez időszerinti polgármesterrel szemben és Góg András annak a véleményének akart kifejezést adni, hogy a gazdák nem bíznak abban, hogy az ellátási akció a város jelenlegi vezetősége részéről közmegelégedésre fog intéztetni. A gazdák nem akarják kitenni magukat aunak, hogy odaadják a gabonájukat és mégis maradjon egy sereg ember a városban ellátatlanul. Szükségesnek tartja továbbá, hogy necsak a kisgazdák, hanem a nagy uradalmak is szó- littassanak fel az adakozásra, mert a kisgazdák maguk a legjobb akarattal sem tudják összeadni a szükséges gabonát. Indítványozza tehát, hogy az értekezlet keresse meg a képviselőtestületet, hogy a nagy uradalmak, valamint dr. Lukács György, a város nemzetgyűlési képviselője is kéressenek fel, hogy járuljanak hozzá gabonaadományaikkal a város ellátatlan lakosságának kenyeréhez. K. Sehriffert József elnök ezután feltette a kérdést, hogy hozzájárul-e az értekezlet annak kimondásához, hogy minden gazda 5 kgr. buzit adjon minden hold búzatermése után és elfogadja-e az értekezlet Pfaff Ferenc inditváuyát. Az értekezlet kimondotta, hogy az 5 kgr. búzát felajánlja és Pfaff Ferenc inditvénya értelmében megkeresi a - képviselőtestületet. Az elnök hangoztatta, hogy a felajánlott búza beszállításának sürgősen kell megtörténni, mert máris ^sokan vannak kenyér nélkül. Indítványozta, hogy egy bizottság választassák termelőkből és ellátatlanokból a búza beszállításának; kezelésének és szétosztásának ellenőrzésére. A bizottság megválasztása után az értekezlet véget ért. > * A mi nézetünk szerint azt a kérdést, mikóp láttassák el a városnak arra szoruló lakossága olcsóbb gabonával és liszttel, csak a hatóságoknak és a társadalom minden rétegének legteljesebb egyetértésével és együttműködésével, nemkülönben egy energikus és osztatlan közbizalmat élvező egyéniség irányítása mellett lehet megoldani. Mindenek előtt szükséges, hogy pontosan összeírassék a városnak az a lakossága, mely kedvezményesebb ellátást igényelhet. Ennek az összeírásnak alapján egy, a viszonyokkal ismerős, vegyes bizottság állapítsa meg, ki és milyen mértékű kedvezményes ellátást igényelhet. Elvül szolgáljon, hogy a teljesen munkaképtelen szegényeken kivül senki se kapjon ingyen ellátást, hanem mindenki keresetéhez mérten fizessen a gabonáért vagy lisztért. Ilyen módon meg fog állapíttatni egy bizonyos mennyiségű gabonaszüksóglet ée egy minden körülmények között befolyó vételár. Ezt a gabonamennyiséget, valamint az érte bevételezendő vételárat egy termelőkből álló bizottság ossza fel a város termelői között, becsületbeli kötelességévé tétetvén minden termelőnek, hogy a ráeső gaboná"t a ráeső vételárért be fogja szolgáltatni. Amennyiben ez a bizottság azt találná, hogy a beszolgáltatandó gabona az elérhető vételárra tekintettel aránytalanul súlyosan megterhelné a gazdákat, ez esetben kellene nem a város területéhez tartozó, de ide erkölcsi kötelékekkel fűzött termelők segítségéhez folyamodni. Természetesen minden önkéntes felajánlás bárki részéről mindenkor szívesen fogadtatnék. Amennyiben ennek az akciónak sikeres és gyors keresztülvitele valamely egyenetlenség, vagy valakivel szemben a bizalom hiánya miatt nem volna remélhető, akkor egy, a közbizalmat élvező és a helyi viszonyokkal alaposan ismerős kormánybiztos kinevezésére volna szükség. Mindenesetre kivánatos, hogy az összeírás a kormány lisztellátási rendelete szerint szükséges összeírással egységesen történjék és az aszerint megalakítandó közjóléti bizottság mellett se működjék párhuzamosan és mintegy konkurrálva egy másik bizottság. A kérdés minden irányú fontossága nem tűr sem halasztást, sem felesleges érzékeny- kedést. Lapurii mai száma 4 oldal.
