Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-06-21 / 49. szám
1922. junius 17. Békés / 3 A mikófalvai passiójáték. Komor napjainkban az emberi lelkek jobbjait ismét elfogott vágyakozás, visszatérni és visszatéríteni a világot Krisztushoz, ez volt a létrehozója a mikófalvai passiójátékoknak is. Kideg, nehezen hivő, anyagias lelkek előtt puszta művészi vagy pláne üzleti vállalkozásnak tűnhetik fel az a színjáték-rendezés, de a világot és a lelkeket mozgató isteni hatalomban hívők érzik és látják, hogy Krisztusnak örökké velünk való, éltető ereje nyilatkozik meg a hevesmegyei falucska vállalkozásában. A kísérlet azonban még kezdetleges, a célt rendezők is, szereplők is még nem látják eléggé tisztán. Mi lehet a célja ezeknek a passiójátékoknak ? Nézetünk szerint semmi más, mint hogy a nézők serege az előadás végén benső meggyőződéssel kiáltson fel a római századossal együtt : valóban, ez ember Isten Pia vala! Ejt a célt kell kitűzni, minden tevékenységet erre irányítani és ba egy esztendőben csak egy megtérő ember mondja is el meggyőződéssel a százados szavait, már üdvös munkát végeztek rendezők és szereplők és nem marad el jutalmuk. A felületes közömbösség korszakát éljük ma. Vakmerő ítéleteket mondanak Krisztusról, evangéliumról, kereszténységről olyan emberek, akik talán soha egy sort sem olvastak az evangéliumból. A tudós atheisták (ha nem paradoxon ez a kitétel) írásaiban több bit, de mindenesetre több tisztelet nyilatkozik meg Krisztusról és az ő tanításairól, mint ezeknek a felületes tökfilkóknak fecsegéseiben. Nos, hát ba ilyen felületes a világ, vegyük elő az élőszó és az ábrázoló művészet erejét is, ha reményünk lehet rá, hogy ezzel a móddal csak egy lelket is megnyerünk Krisztusnak. A keret, a külsőségek mindehhez Mikófalván már készen vannak. A legelső a szabad természet szépsége, mely mindenkor legérthetőbben tud szólam az Istent kereső emberhez. Egerből gyönyörű vidéken kanyarog felfelé vonatunk. Sűrű erdőkkel borított hegyek tömege alatt regényes völgyek mélyén szalad le az Eger vize, felette gondozott országutak és az eger—putnoki vasút pályája visz el. Szarvaskő gyönyörű és nevezetes vidékét elhagyva, Borsodba megy át vonatunk és egy széles völgy közepén állunk meg. Borsodban szállunk le, a Bükk-hegység alján, de pár száz Majd más alkalommal a következő nagy- fontosságú kijelentéseket tette: „Mindinkább előtérbe tódul az a válaszfal, amely a szellemi és anyagi érdekek között fennáll és amelyet mellőzni akarunk, hogy megakadályozzuk a két irány között végzetes ellentétek kifejlődését és elérjük azt a célt, hogy az élet viszonyai közt mindjobban előtérbe lépő anyagi érdekkel szemben egy magasabb irányú, műveltebb társadalom kialakulása által ellensúlyt biztosítsunk. Nem csupán az ismeretek terjesztésének és műveltségnek kérdése ez, hanem a legfontosabb társadalmi, sőt politi kai problémák egyike. Mert csak a szellem irányra lehet alapozva a nemzet egészének müveit sége, csakis ily alap nyújthat biztosítékot a köz erkölcsnek, a humanizmusnak, a va'ódi egyenlő ségi érzésnek, a köz iránti kötelezettség erős tudatának, szóval mindama pilléreknek, ameleykre az egészséges társadalmi és állami élet felépíthető. A tömegek szabad ismeretterjesztés utján való nevelésének nagy politikai fontosságát, valamint az inteligencia vezető szerepre hivatottságát hangsúlyozta mély meggyőződéssel a következőkben. „A politikai jogok gyakorlásának teljes egyenlősége a fejlődési irány, mely hatalmasan ni velláló hatást gyakorol a társadalmi egyenlőségre is. Ez teszi szükségessé, immár elodázhatatlanná, hogy necsak mindenkinek hozzáférhetővé tegyük a tudományok megismerését, hanem minden irányban, minden rétegbe igyekezzünk bevinni a tudományt, a hasznos ismereteket s ezek által lépésnyi ut után Mikófalya község határánál ismét Hsvesbs lépünk át. Már a vonatról látjuk a kis falucska fölött emelkedő hegy lejtőjén a nagyszabású embsri munka alkotásait, többszörösen plamrozott domboldalon egy hatalmas színházi nézőteret; mintha valamelyik óriási színházunk tetejét vitte volna el, falait döntötte volna le valami hatalmas vihar; csak a nézőtér maradt ott és a szinpad építményei. A faluba érve, eltűnik előlünk a látvány, hogy egy házsoron keresztül haladva, frissen készített szerpentin-nton vagy négyszáz uj kőlépcsőn felkapaszkodva odaérjünk a játék színterére, — Mintha a Krisztus korabeli Jeruzsálem falaihoz közelednénk. A falakon kivül, azaz a színfalak mögött, korhű öltözetű alakok, férfiak, nők, gyermekek sürögnek-forognak és büszke kíváncsisággal néznek bennünket, idegeneket. Előzékeny, figyelmes rendezők fogadnak és szinte egyenként vezetnek minden látogatót a helyére. Egyszerre úgy érezzük magunkat, hogy csak mi ülünk az Ur 1922. esztendejében Magyarországon, a Bükk-hegység egyik lejtőjén, négy-öt méterrel alattunk azonban, egy kisded fennsikon, a Krisztus utáni 33. esztendő Jeruzsálemét látjuk. A szent város fóruma áll előttünk, szemben főkapujával, balra a főpap, jóbbra a római helytartó házával. Oly tökéletes az illúziónk, hogy szinte megzavarodunk, mikor nem épen kifogástalan magyar nyelven felhangzik a szereplők palócos kiejtésű beszéde. Felvonulnak sorban a fenséges, isteni tragédia evangéliumi szereplői és csak ekkor jutunk tudatára aunak, hogy nem a világ- história legnagyobb drámájának, hanem egy kis palóez falucska jámbor népe szerény próbálkozásának vagyunk szem és fültanui. Igazán csodálatos színjátszó tehetség, lelkes igyekezet nyilatkozik meg minden szereplő munkáján, de ha arra a célra gondolunk, amiről fentebb beszéltünk, azonnal átlátjuk, hogy minden siker az Ur személye- sitőjének képességein fordul meg. Embereket ábrázolni nem múlhatja felül az emberi képességeket, de Istent megszemélyesíteni, bizonyára felülmúlja. Csak kivételes, tüneményes színjátszó zseni tudná úgy játszani előttüuk Krisztust, az embert, hogy meglássuk benne rögtön az Istent is. Miután pedig az egyszerű embereknek a puszta tekintélyen alapuló hite, felfogása, képzelete az Istenségről oly közel áll a lángésznek a legma- gasabbrendü tudással is megalapozott hitéhez, az általános műveltséget vagy legalább a műveltség iránti érdeklődést és tiszteletet. E nélkül az érdeklődés és tisztelet nélkül sivár marad a néplélek, erkölcsi tartalomban szűkölködik és téves irányokba terelhető a közfelfogás. E nélkül az érdeklődés és tisztelet nélkül sehogy se leszünk képesek biztosítani a zavartalan fejlődésnek azt az előfeltételét, hogy erkölcsi alapon gyakoroltassanak a fizikai személyi feltételekhez kötött jog^k és hogy érvényesüljön az a vezető szerep, amelyet a magasabb műveltségnek, szaktudásnak és erkölcsi erőnek kell gyakorolnia azokra, akik e tulajdonságok fogyatékában szenvednek.“ Lelkének emelkedettségét, valamint a kultúra összeforrasztó erejébe vetett hitét hadd bizonyítsam a következő idézettel : „A dal ereje, a zene varázsa egyformán rezgi át a kunyhók homályát’és a paloták illatos fényárját. Ez a bibliai Jákob létra az, amelyen angyali nyugalommal emelkedünk a magasba s szállunk le a földi valóság körébe. Ne kicsinyeljük, hanem egész valóságában méltányoljuk annak társadalmi és politikai összeforrasztó erejét, különösen mi, akiknek közéletét széthúzó vallási és faji különbözőségek, sokban ellentétes politikai törekvések annyira széttagolják, hogy a mindezeken felülemelkedő közös érzések és érintkezési pontok ápolása nálunk sokkal nagyobb jelentőségű mint más népeknél.“ Folyt. köv. nagyszerű és természetes gondolat, hogy erős hitü, kételyektől ment egyszerű, földműves ember jelenítse meg előttünk Krisztust, az Isten fiát. Úgy játszani Krisztust, hogy nemcsak az embert lássak magunk előtt, hanem egyúttal, sőt elsősorban a világ isteni Megváltóját, Istenét és Megváltóját azoknak is, akik körülötte halált követelnek fejére és azoknak is, akik ott nézzük a színjátékot hivő vagy hitetlen lélekkel, ahhoz első- sorban rendíthetetlen hit, másodsorban apostol- kodási vágy és készség szükséges. Épenséggel nem képzelhetetlen, hogy mindkettő meglegyen egy egyszerű, falusi szántóvető ember egyéniségében. Nem gratulálhatunk a vállalkozásnak, hogy reátaláltak egy ilyen egyéniségre, de abban sem kételkedünk, hogy elő fog kerülni Mikófalván ez az ihletett férfiú. Addig pedig igen sok jámbor hivő fog gyönyörködni a bükki hegyek ölén az Istenember világrengető drámájának látásában és nem fog közülők egy sem megbotránkozni, de aligha fogja egy hitetlen lélek is lelkében megrendülve vagy gondolkozóba ejtve elhagyni a mikófalvai Jeruzsálemet. A fáradtságot azonban senki érdeklődő meg nem bánja. A legteljesebb gondoskodás veszi körül az idegent, az Ígért különvonatokról azonban le kell mondani. Pedig igen csekély áldozat volna az államvasutaktól, legalább Egerből egy külön- vonatot beállítani az előadások napjain. Azzal a benyomással hagyjuk el az alkonyatba boruló mikófalvai völgyet, hogy egy magasztos feladatot teljesíteni hivatott, szép jövővel biztató vállalkozás bölcsejénél voltunk. A vasúti kocsiban együtt utazunk néhány előkelő miniszteri tisztviselővel. Élénk tetszésüket nyilvánítják ama royalista tüntetéssserü rögtönzésen (!), hogy Pilátus szavaira az egyik főpap azt feleli: nekünk nincsen királyunk, hanem csak császárunk, Nos, ha müveit emberek előtt ennyire ismert a biblia legfontosabb részének szövege, akkor igazán meg kell nézni a mikófalvai passiójátékot. m, á. felhívást! A »Békésmegyei Képzőművészeti és Iparművészeti társulat* mindazon tagjai, kik már tagként beléptek s mindazok, kik mint lelkes rnü- vásárlók — müpártolók tagként óhajtják támogatni megyei s igy közvetve hazai művészetünket, felkéretnek, hogy folyó hó 18 án (vasárnap) délelőtt II órakor a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület tanácstermébén tartandó alakuló közgyűlésünkön megjelenni szíveskedjenek. Tárgysorozat: j 1. Alapszabálytervezet bemutatása. 2. Tisztikar megválasztása. 3. Jelentés a társulat eddigi működéséről és alapvagyonának elszámolása. 4. Indítványok. Gyula, 1922, évi junius 12-én, A Békésmegyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat szervező bizottsága. HIKE K. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi megyés püspök egészségi állapotáról a hazai lapokban téves hírek jelentek meg. Ezekkel szemben biztos értesüléseink alapján — amint azt annak idején és első ízben is — közöltük, ismételten megerősítjük, hogy a megyés püspök urnák gyengélkedése nem volt oly komoly természetű, mint egyes lapok írták és az csupán az utazással velejáró ki- sebbfoku kimerülésben nyilvánult, amit igazol az, hogy egészsége azóta már teljesen helyre is állott. Hírek. Horthy Miklós kormányzónk a katonai csapatok megszemlélése végett Szent Péter és Pál napján Békéscsabára érkezik. A látogatás tisztán katonai jellegű lesz és mert Gyulán katonaság eddig nincs, a kormányzó öfőmóltósága ezúttal nem fog Gyulára is ellátogatni. A békéscsabai fogadás ünnepélyes keretekben fog megtörténni.
