Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-11-19 / 93. szám

MII. éTfoIyara 93. szám Szombat Clyala, 1931. november 19 Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Ccyoztél, Kossuth! Magyar államfórfiunak emlékét jobban még nem alázták meg, mint Kossuth Lajosét azok, akik ezeket a szavakat Íratták a minap a sírjára tett koszorú szalagjára. Eszméknek értékét jobban még nem sülyesztették le, mint a Kossuth Lajos képviselte független­ségi eszme értékét ezek a sirkoszoruzók. Gondoljuk csak el! Magyarország terü­lete Kossuth Lajos korában és még három esztendővel ezelőtt is, ,324 ezer négyszög­kilométer volt, ma 92 ezer négyszögkilométer, lakosainak ,száma 70 esztendővel ezelőtt is 14 miliő volt, nemrégiben pedig több mint 20 millió, ma alig tesz ki 8 milliót és ma van kedvé és bátorsága egy csapat embernek diadalmasan felkiáltani: győztél, Kossuth Lajos. Ha a magyar függetlenségi eszme el­keseredett, született ellenségei, az elmúlt századok, a negyvene» és ötvenes évek oszt­rák kamarillája kiáltana igy fel mostan, rettenetes megaláztatásunk és megcsonkitta- tásunk láttára, azt értenők. Ha ezek azt akarnák velünk elhitetni, hogy mai helyze­tünkbe a viszonyokkal nem számoló, csak érzelmekből táplálkozó, elkeseredett kuruc- kodás sodort bennünket, úgy az ő szájukban volna helyén ez a felkiáltás. Ezek a szavak nem jelentenek egyebet, mint azt, hogy el­érhetjük és elérhettük függetlenségünket, ha összeszorulunk mai határaink közé, a leg­termékenyebb részeitől megfosztott Alföldre, a természetes határaitól megfosztott Dunán­túlra, ha lemondunk az időki folyamán be­vándorolt idegen nemzetiségek felett való rendelkezésről, ha odaadjuk hegyeink érceit és vizeit és egy nomád földmivelő és állat- tenyésztő nép módjára a nemzetélet minden attribútumától megfosztva tengődünk addig, mig egy újabb európai vihar ebből a szűk hazánkból is ki nem korbácsol bennünket, hogy akkor végleg széthullva, teljesen meg­semmisüljünk. Ez az a függetlenség, mely rendelkezésünkre áll, ez az a diadala a függetlenségi eszméknek, melyet győzelem­ittas beszédekkel és sirkoszoruzásokkal ünne­pelni kell. A villám fényességével enged bepillan­tást ez az ünneplés a függetlenségi politika lélektanába, a függetlenség mai harcosai­nak gondolatvilágába. Ez a politika nem törődik azzal, hogy ez a nemzet a siralom­házban van, a fődolog csak az, hogy a siralomházat is telekiabálhassa a maga jel­szavaival ; nem törődik azzal, hogy nemze­tének a halálos ítéletét olvassák fel kegyet­len bírák, neki csak az kell, hogy az utolsó szó az övé legyen. Széjjelhullott ez az ország nem akkor, mikor parlamentjében el­hangzott egy lázas, önfeledt szó, hogy ezt a háborút elvesztettük, nem is akkor, mikor négy esztendő csatáinak vitézei elhajigálták fegyvereiket, hanem akkor, amikor agya- lágyult gazok 1918 november 16-án ki­kiáltották a népköztársaságot. Széjjelhullott és most nemzedékek hallatlan erőfeszítése, emberfeletti munkája mellett is az isteni gondviselés csodájára lesz szükség, hogy ismét összekerüljön, hogy ez a közeli és távoli szomszédai önkényének kiszolgáltatott magyar nép ismét az legyen, ami az Árpá­dok, Hagy Lajos, a Hunyadiak és Eerenc József alatt volt: magyar nemzet. De ez mindegy ! Addig is, mig ez Isten segítségével ismét elkövetkezik, addig is: Győztél, Kossuth. i A kormány lemondása. A Bethlen kormány, mint már közöltük beadta lemondását, tehát ismét kormányvál­ság van. A kormányválságokat az utóbbi két év alatt annyira megszoktuk, hogy izgató hatásukat a nagyközönségre nézve teljesen elvesztették. Ez nem is csoda. Az ország lakosságát mindenekelőtt és mindenekfelett a a mindennapi élet, a megélhetés ezer gondja, a drágaság nyomasztó terhe tartja lenyűgözve és mert a többször megújuló kormányok hangzatos programmja, vállalkozása és Ígéretei beváltatlanok maradtak — a gazdasági le- züllés napról-napra mélyebb lett — országunk államisága és önállósága folyton csorbult, — területi integritásunk elérése eltávolo­dott, — az úgynevezett jogrend el nem ére­tett, — egyszóval a folyton hangoztatott konszolidálás semmiféle bizonyosságban nem jelentkezik, az ország népe kezdi bizalmát veszteni a kormányokban és ez oknál fogva a válsághíreket fásult közönnyel. fogadja. Gróf Bethlen István miniszterelnöknek nehéz feladata van most, amikor a válság lebonyolításában fárad és egységes pártot akar létrehozni. A két párt a kereszténypárt és az úgynevezett kisgazdapárt volna. Mind­két pártban vannak igen értékes politikusok, vannak kiváló szakemberek, de mégis úgy látszik, mintha az értékmérő a keresztény párt oldalán lenne súlyosabb. A haza javára és érdekében való munkálkodásban mindkét párt egyetért ugyan és Bethlen éppen erre alapítja az egységes pártalakitás reményét, de volt és van egy nagy szakadék, amelyet a legutóbbi hetekben a királykérdés mégin- kább kimólyitett, az antant trónfosztási erő­szakossága pedig méginkább kiszélesített és ez a szakadék egy lehangoló lelkiállapot, mely a nemzetgyűlés tekintélyes nagy részét elfogja és akcióképességében feszélyezi, ezek Apponyi Albert, Haller István, Huszár Ká­roly, Ernszt Sándor, Túri Béla vezetése .alatt azok a nemzetgyűlési képviselők, akik a trónfosztó javaslattal szemben ellenkező ál­láspontra helyezkedtek és akik a legitimitás és jogfolytonosság kérdésében összetömörül­tek, sőt mindinkább erősödnek. A gazdapárt­nak szintén vannak sérelmei, mindazonáltal rokonszenvvel kisérik Bethlen gróf akcióját. A kormányzó a válság megoldása ügyé­ben kihallgatáson fogadta a miniszterelnökön kfvül Belitska Sándor honvédelmi minisztert, Gaál Gaszton, Kenéz Béla, Bottlik József házelnököket, Prohászka Ottokárt, Apponyi Albert és Teleky Pál grófokat, Ernszt Sán­dor, Rubinok Gyula, Yass József, Hadik János, Huszár Károly, Tomcsányi Vilmos mi­nisztereket, kiktől információkat szerzett ál­láspontjuk és vélekedésük felől. Bethlen gróf megbízott miniszterelnök a kormányzóval és pártokkal való tárgyalások befejezése után kész programmal és kész miniszteri lisztával fog előállani, melyet a pártok elé terjeszt. Ha ezt a pártprogrammot a partok el nem fogadnák, akkor nincs ki­zárva <a nemzetgyűlés, feloszlatása. Felhívás a nemzeti hadseregbe való önkéntes belépésre. A trianoni békeszerződés haderőnk kiegészí­tését önkéntes jelentkezés utján Írja elő. Hogy a szükségessé váló kiegészítés megkönnyittessék, kívá­natos, hogy már most lépjenek be á hadsereg kötelékébe olyanok, akik hajlandók az előirt 12 éves tényleges katonai kötelezettség elvállalására. A honvédelmi miniszter ezért felhívja a férfi­lakosságot a hadseregbe való önkéntes belépésre. Természetesen a legcsekélyebb mértékben sem érinti ez az intézkedés a hadkötelezettségre vonat­kozó törvényeink érvényességét. A rendelet szerint legénységi minőségben teljesítendő 12 évi tényleges szolgálatra vétetnek fal jelentkezők. Legénységi szolgálatra azonban Góliát Maláta és Udvari SOR 1973 1—2 pasztőrözött (kétszer főzött) kapható minden jobb vendégló'ben, csemege- és füszerüzletben. Főraktár csak viszonteladóknak Weisz Mór és Társa, Gyula. Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom