Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-12-24 / 103. szám

2 Békés 1921 december 24 tehermentési, dézsmaváltsági, úrbéri, örökváltsági stb. kötvényekkel, melyek kamatait az egész ország közadóban fizette és fizeti vissza a kötvénytulaj­donosoknak mindaddig, mig a kötvények teljesen ki nem sorsoltatnak és igy, Ivégkép meg nem szűnnek. A földet persze akkor is meg kellett üzen ti; de azon időben Gyulán egy hold legjobb föld ára 30 ezüst forint volt, a legtöbb pedig csak 16 forintba került. A józan fajmagyar nép nem is akarta soha a földet ingyért birtokolni, vagy pláne darabolni, mert jellemével nem egyeztethette össze soha, hogy ellenszolgáltatás nélkül — mások vilá­gos kárával — örök vagyonhoz jusson. A földosztás megoldása most is hasonló módon van tervezve. A dolgot két körülmény hátráltatja. Először az, hogy az igénylők és föld- vásárlók nagy része nem képes a mai vételárat azonnal készpénzben kifizetni, már pedig igazság­talanság lenne ezeket amiatt földhöz nem juttatni. Másrészt nagyon fontos, hogy a reform keresztül­vitele nemzetgazdasági átmeneti zökkenés nélkül történjék. Arról kell tehát gondoskodni, hogy a földhöz juttatás mégis lehetővé váljék. Ez csak előlege» pénzügyi megalapozással érhető el. Az elhirtelenkedés nagy nemzetgazdasági kockázattal és világosan előrs látható kárral járna. Mert a kellő előkészítés nélkül szétosztott nagy tömeg föld (hiszen már eddig fél millió hold kiosztása van előjegyezve), műveletlenül maradna, mint Oroszországban is történt. A volt tulajdonosok ugyanis azt már nem művelték, az uj tulajdono­sok pedig kellő gazdasági eszközök, igavonó álla­tok, vetőmag, hasznosállatok, segéderők stb. hiánya miatt nem lennének képesek megművelni, Mert ötvenezer parcella uj földhöz ugyanannyi kocsi, lovak, eke, borona, tanya, kutak, ólak és még egy sereg egyébféle felszerelés szükséges és­pedig azonnal szükséges. Ezek nélkül a föld hiába van kiosztva, parlagon marad. Ebből senkinek sem lenne haszna, de legkevésbbé a nemzet összessé­gének. Azért a kiosztást csak fokozatosan, a nem­zetgazdasági szempontokra figyelemmel lehet és kell keresztülvinni. Ez pedig eleg erős parancsoló törvény. A gyakorlati részen kívül hátráltatja — de el nem odázza — a kérdést a pénzügyi megoldás nehézsége is. Mai pénzügyi viszonyaink között a financirozá8 lehetetlen, mert biztos értékmérőnk nincs, de nem is állnak rendelkezésre oly tényle­ges megtakarításból származó nagy tőkék, melye­ket a földreform pénzügyi lebonyolítására igénybe lehetne venni és ezzel azokat, akik a főidet adják, kielégíteni. Újabban tehát az a terv merült fel, hogy ha a parcellavevők adósok maradnak a vétel­árral, akkor a föld hozadókának egy részével, éspedig buzajáradókkal fizetnek, vagy törlesztik a vételárat. Ez esetben egy ezen célra alakult pénz­intézet (Magyar Földhitelintézet) a régi tulajdonos­nak a vevő helyett kifizeti a vételárat kötvényben, a vevő pedig bizonyos évek pl. 40 év alatt ráták­ban fizeti vissza tartozását, ami a megvett föld hozadékából fedezhető. A vevő nem a régi tulaj­donosnak lesz adósa, hanem a Földhitelintézetnek. Minthogy azonban a törlesztés nem természetben búza, banem annak készpénzbeli váltságával törté­nik, azért olyan árat kell alapegységül meghatá­rozni, mely minden körülmények között helytálló és teljesíthető. Olyan értékmérő szükséges mely nagyobb áringadozások esetén is megfelel a búza világparitásos árának és amely mellett sem a volt birtokos, most már kötvénytulajdonos, 89m az uj parcella szántó-vető gizdája lényegesen nem káro­sodik. A kötvények vagy zálogleveleknek azonban megszabott kamatozásra kell szólamok. Milyen magas legyen tehát az a fix kamatozás, amit a záloglevél biztosit annak, aki pénzét a föld papír vételébe fekteti, vagyis aki pénzét kölcsönadja a nagy reform keresztülviteléhez ? Ez valószínűleg arany járadék lesz, mert csakis emellett iesz min­den kockázat mindkét részről kikerülhető. A búza értékét ugyanis végeredményben az egész világ buzafogyasztói és a búzatermő vidé­kek egymáshoz való viszonya állapítja meg. Ebben a viszonyban gyors változás egyhamar nem remél­hető. Olyan eltolódás pedig, amilyen a papirvalu- ták között beállott, einem képzelhető. A búza világpiaci ára aranyra átszámítva az utóbbi 7 háborús év alatt alig mutatott olyan kilengést, mely ezen alaptételt megdöntené. A búza világpiaci ára a békében — mond­juk — 20 aranykorona volt. Ma is 20 aranykorona az, ha utána számítunk, mert egy 20 koronás arany ma 2200—2500 papirkoronát ér. Tehát a busának és az aranynak értéke a világpiacon paritásban van ma is, mert mindkettőnek megma­radt az egymást kiegészítő belértéke, csak a papir- bankj8gy értéke szállott alá. Most fordítsuk meg és tegyük fel, hogy öt év múlva a búza világ­piaci ára csak 200 korona lesz. Egészen bizonyos, hogy akkor a .20 koronás arany értéke is csak 200 korona körül fog mozogni, mert a drágaság a búza arányában fog leszállói. Aki tehát most parcellát vesz, bár kifizetni nem tudja, bátran elfogadhatja a haza arany valutát járadék törlesz­tésre, mert kataszteri holdanként évi 2 méter­mázsa búza járadékkal éppen n8m vállal valami félelmetes és teljesíthetetlen kötelezettséget, ami­ről egy kis számítás után bárki meggyőződhetik. Székely Lajos. Hí BE M. Lapnak olyaséinak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánnak. Karácsonyi islentiszíeiotek a róm. hath, templomokban. A kath. templomokban 24-én, szom­batun éjtélkor tartatik a karácsonyi első szent mise. A nappali misék sorrendje ugyanaz karácsony első- es másodümjepéű, mint a többi vasárnapo­kon. Az anyatemplomban karácsony első napján a 10 órai ünnepi nagymisét Brérn Lőrinc püs­pöki helynek mondja; ugyanő tartja a szent­beszédet. Ünnepi Istentisztelet a református templom­ban. A karácsonyi istentisztelet vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik. A prédikációt dr. Pallmann Péter lelkész végzi. Az urvaemra osztásnál Sabes- fcyén Béla vallástanitó-lelkész ágendál. A délutáni istentiszteleten, valamint a másodnapi délelőtti és délutáni istentiszteleten Fogarassy Jenő h. lel­kész prédikál, mint ünnepi legátus. Ó-év napján, december 31-én délután fél 8 órakor lesz az is­tentisztelet két harangozás megelőzésével. Ezen délesti istentiszteletet dr. -Pallmann Péter lel­kész végzi. A gyulai evangélikus egyház f. évi decem­ber hó 25-én délelőtt 9 órakor urvacsoraosztás- sal kapcsolatos karácsonyi istentiszteletet tart az áliami leányiskola helyiségében. A karácsonyi vakáció. A gyulai róm. kath. elemi iskolákban a karácsonyi szünet december 23-án kezdődött és január 2-íg tart, mely napon a rendes előadások folytatódnak. A várm, törvényhatósági bizottság dec. 15. és 16-iki közgyűlésről szóló folytatólagos tudósí­tásunkat az alábbiakban közöljük. A vármegye alispánjának a közállapotokról szóló jelentésének felolvasása után dr. Csete József indítványára elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy fel- iratilag felkéri a földmiveléeügyi minisztert, hogy a földbirtok helyesebb megosztását célzó törvény végrehajtásához az igénybevevő és az igénybevé­telt szenvedők között felmerülő kérdések békés elintézése céljából — úgy a köz-, mint a magán­érdekek védelmére egy közvetítő és békéltető szervet állítson fel; a közélelmezési minisztert a buzakivitel eltiltására, de egyben a sertéskivitel lehetővé tételére felkéri. Eeliratiíag felkéri a ke­reskedelmi minisztert, hogy a fővárosból Békéscsa­bára érkező és visszainduló vonaláratokat gyor­sítsa, illetve a közlekedés javítása érdekében legalább egy gyorsvonatot vezessen be. Felhatal­mazza a vármegye alispánját, hogy a közutakhoz szükséges fedanyagok fuvarozását az útadó alap terhére foganatosítsa és a szükséges fuvarokat egyezségi utón biztosítsa. A mezei kartételek meg­akadályozása végett a mezei csendőrség felállí­tása érdekében a nemzetgyűléshez és a kormány­hoz feliratot intéz. Pollák Mór és tsai indítványá­nak elfogadásával felír az árvizsgáló bizottságok megszüntetése végett, Haviár Gyula indítványá­nak elfogadásával a szarvasi járási közigazgatási gyakornoki állásnak szolgabirói állásra való át­szervezését kérelmezi. Dr. Maky Márton azon in­dítványát, amelyben az u. n. királypuccsban részt- vettek szigorú megbüntetését sürgeti, Haviár Dá­niel felszólalása folytán — az állandó választ­mánynak napirendre térést indítványozó határozati javaslatának elvetésével — elfogadta. Kettős doktorrá avatás. Dr, Hódy János gyulavárii orvos idősebb fiát dr. Hódy Álmost pár nap előtt avatták orvos-doktorrá a budapesti tu­domány egyetemen, most pedig ifjabbik fia, dr. Hódy János ügyvédjelölt szerezte meg a jogtudori diploma mellé az államtudori oklevelet. Az üresedésben maradt vármegyei tisztvi­selői állások. Dr. Daimel Sándor alispán a bel­ügyminiszterhez felterjesztést intézett, melyben fontos okokból engedélyezni kérelmezi a várme­gyében üresedésben lévő másod-főjegyzői, három szolgabirói és egy vármegyei aljegyzői állásnak a februári közgyűlésen leendő betöltését. Az nj református esperes. A Futó Zoltán halálával megüresedett békésbánáti református esperesség betöltésére a választás megtörtént. A beérkezett összes szavazatokat Harsányi Pál gyo­mai ref. lelkész nyerte el, eszerint ö lett a kerü­let uj esperese. A gyuM rém hath főgimnázium! ifjúság Mária Kongregációja állal f. hó 7-én délután 5 órakor rendezett ünnepélyes disz-gyülésen szives adományozás utján 5200 korona gyűlt össze. Ezért, valamint a Dobay cégnek a meghívók díj­talan előállításáért, ez utón mond hálás köszö­netét a Kongregáció magisztrátusa. Kormányzói kegyelem, a román megszállás idején, tudvalevőleg mozgalom támadt vármegyénk tótajku lakossága egy részének körében, mely a békekonferenciánál annak kieszközlését célozta, hogy a megyének tótoklakta részei Nagy-Romá­niához csaíoltassanak. Kik kezdeményezték ezt a mozgalmat, természetesen nem lehet pontosan megállapítani, milyen mértékű volt az a kényszer, mellyel a megszálló román hatósági közegsk fel­léptek, ma már szintén nem tudjuk ; tény csak az, hogy a Romániához való esatoltatás kérése egy kérvénybe foglaltatott, melyet igen sokan írtak alá és azt egy kisebb küldöttség vitte Pa­risba. E miatt mintegy 50 ember ellen folyt mos­tariig az eljárás és hosszabb ideig letartóztatás­ban is voltak a következők : Rosenthal Adolf, Hra- bovszky György, Kocsera János, Szalay Lajos, Kovács Sz. Mihály, Liker Pál, Araczky György, Hursán János, Lepény János, Botyánszky György. Ennek a szomorú ügynek, mint bünpörneb, most egy tollvonással véget vetett a kormányzó ke­gyelme, elrendelvén a per törlését. Eljegyzés Tiszay Károly kisjenői pályafel­vigyázó eljegyezte Mnzslay Lujzikát Békéscsabáról. (Minden külön értesítés helyett.) Képviselőtestületi gyűlés. Gyula város kép­viselőtestülete december hó 29-én, csütörtökön 9 órakor tisztújító közgyűlést tart. Ezen a köz­gyűlésen fog választás által betöltetni a városi főjegyzői, adóügyi tanácsnoki, főmérnöki, főszám­vevői, főpénztárnoki, pénztárnoki, alszámvevői, köz- gyámi, iktatói, tűzoltóparancsnok!, városgazdái, szállásmesteri, két pénztári ellenőri, 3 adótiszti, 2 irnoki és 2 tiszti orvosi állás. A tisztújító köz­gyűlés után megtartatik a második idei rendes közgyűlés, melynek legnevezetesebb tárgya az 1922. évi költségelőirányzat. Ébredő magyarság Az 1825. omággyülé- hires jelenete ismétlődött meg az Ébredő Magya­rok Egyesületének vasárnap tartott országos gyű­lésén. Az Akadémia falában emléktábla örökiti meg azt a nagyszerű jelenetet, midőn a legna­gyobb magyar a hallgatóság soraiból előlépve, jószágainak egy évi jövedelmét ajánlotta felA a ma­gyar tudós társaság megalapítására. Az Ébredő Magyarok országos gyűlésén egy nemzetvédelmi sajtóvállalat létesítésének szükségéről volt szó, amihez csak úgy pénzre van elsősorban szükség, mint volt a tudós társaság alapításához. S ime, felállott egy derék kisújszállási földbirtokos, Lé- nárt Mihály és nyomban egy millió koronát aján­lott fel a nemzetvédő sajtó céljára. Csak kuszonöt Lénárt Mihálynak kellene akadni és már együtt volna a szükséges tőke. Pedig bizonyos, hogy ahol egy Lénárt Mihály akad, ott több is van és ahol több is van, ott nincsen veszve az igazságos nem­zeti ügy. A Szociális Misszió Társulat kedden, 27-én délután 4 órakor értekezletet tart a polgári leány­iskola — III. B. osztály — termében. Kérjük az érdeklődőket, hogy minél nagyobb számban meg­jelenni szíveskedjenek. Gyulai Korcsolyázó Egyesület elnöksége közli, hogy a kastély-park melletti jégpálya néhány nap múlva megnyitható lesz. A pavilion fűtvo lesz, ülőhelyről és világításról is gondoskodva van. Házasság. Az utóbbi napokban Gyulán há­zasságot kötöttek : Sántba Mihály Magyar Rozá­liával, Imre József Rácz Rozáliával, Szőke György Rostás Erzsébettel, Nemes Dániel Szabó Irénnel, Faragó Pál Kopcsák Máriával, Predmerszky Dezső Schenk Eleonórával, Yincze András Puskás Máriával, Szabó István Szűcs Margittal. JPyram ma a legtökéletesebb \

Next

/
Oldalképek
Tartalom