Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-02-09 / 12. szám

OH. évfolyam 13. szám

Szerda

Gyula, 1931. február 9

Előfizetési árak:

Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f

Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP.

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők.

Kézirat nem adatik vissza

Egyes szám ára 1 korona.

Felelős szerkesztő: DOBAT FEIIEXC

Megjelenik szerdán és szombaton.

Amerika népe

aligha igy képzelte tudós elnökének azt az óhajtását, hogy a világháború úgy fejeződjék he, hogy ne legyen se győző, se legyőzött. Valóban, nincsen se győző, se legyőzött, helyesebben, alig vau különbség a győzök és legyőzőitek helyzete között. Nemcsak nálunk nem füstölnek a kémények, hanem a győzők legelőkelőbbjénél, Amerikában is ugyanez a helyzet. A vállalatok sorban elbocsátják munkásaikat, a munkanélküliek száma milliókra rug, a mezőgazdaságokban pedig elpusztul, tönkremegy a termés, mindez pedig azért, mert Amerika régi vásárlói nem képesek értéktelen pénzükkel megvenni Amerika ter- melvényeit.

Hatalmas figyelmeztetés ez az imperialista és kapitalista világberendezkedésnek. Nem lehet minden hatalmat egy nemzetnek magához ragadni, minden vagyont egy országnak összeharácsolni, mert akkor a többi koldus lesz, akiken sem uralkodni, sem őket tovább kizsákmányolni nem lehet. A hatalom csak addig bir varázszsal, mig más hatalmasokon gyakorolható ; a hitelezőt csak addig élteti követelése, mig az adósnak van valamije. Most olyan eltiportak és koldusok lettünk, hogy arról koldulnak a győzők is.

Egyensúlyt tartani a népek és országok között tehát feltétlenül kell. Élni és virágozni csak úgy lehet, ha másokat is élni és fejlődni engedünk. Meg kell ezt az igazságot jól jegyezni mindenütt és mindenkinek. Minden emberi munka és törekvés támasza nemcsak a magunk, hanem mások boldogulásának is és ha megfosztjuk értéküktől az emberi törekvéseket, ha azokat meddőségre kárhoztatva, kiöljük a lelkekből, egyszer csak azon vesszük észre, hogy mindnyájunk létalapjai meginognak.

A tudós Wilson tehát nagyon elszámi- totta magát, midőn azt hitte, hogy Amerika hatalmasan megerősödve, fellendülve fog kikerülni a világháborúból. Most, úgy tetszik, a világháborúba való beavatkozással Amerika demokráciája is odasodródott az eddig megvetett és lenézett imperialisztikus törekvések hálójába és mennie kell egy olyan utón, mely az Európát most ért katasztrófához fogja egykor őt is vezetni.

De még mást is meg kell állapítanunk az amerikai hírből. Nekünk azt mondották és azt hitették el velünk, hogy a háborút az imperializmus okozta, a vérontást és minden borzalmat az hozott reánk, hogy a központi hatalmak országai nem voltak demokratikusak, nem a nép határozott afelett, hogy béke legyen-e avagy háború. Nos hát Amerika ugyancsak demokratikus állam. Ábrándozó magyar politikusok is mindig az amerikai demokráciát állították követendő minta gyanánt kormányaink és társadalmunk elé. íme, Amerikára a demokrácia hozta azt az állapotot, hogy most állanak a gépek, sétálnak és koplalnak a munkanélküliek, a termelők pedig nem tudják eladni termelvényei- ket. Akarhatta-e ezt az amerikai demokrácia ? Mi sok mindent elvesztettünk. Higyjük el Wilsonnak, hogy imperiálistáink, uralkodóink és diplomatáink okozták ezt nekünk. De

Amerika is sokat vesztett és semmit, de semmit nem nyert. Kiket fog most ezért Wilson felelősségre vonni és bűnbakul odaállítani ? Amerika munkanélküli munkássága vájjon áldja-e a demokráciát azért, hogy ezt az állapotot hozta reá és elhiszi-e Wilsonnak, hogy a demokratikus államberendezkedés óv meg bennünket minden katasztrófától. Aligha. De bizony mi sem.

Belpolitikai hírek.

A nemzetgyűlés összeülése válsággal kezdődött. A kormányzópártnak türelmetlenebb elemei a királykérdést hozták elő, mint amellyel valaminő mozgalmat véltek támaszthatni. Különösen a szabadkirályválasztók akarták a pártot állás- foglalásra szorítani és mozgolódásukat azzal próbálták megokolni, hogy a legitimisták vagy amint ők nevezik, a karlisták, erősen dolgoznak céljuk érdekében, nekik sem szabad tehát tétleneknek lenniük. Alapos e a feltevésük, a lelkűk rajta, de tény, hogy Teleki miniszterelnök mint pártvezér kénytelen volt a február 3-iki pártértekezlet elé olyan értelmű javaslatot terjeszteni, hogy a kormány és a párt nem tartja időszerűnek a királykérdés felvetését, miután ma még nem remélhető, hogy a nemzet egységes állasfoglalásra tud jutni. Ezt az egészséges indítványt azonban az értekezlet 62 szavazattal 58 ellen elvetette. Nyilván nem a legitimisták és a szabad királyválasztók ütköztek itt össze, hanem azok, akik a kérdés megoldását sürgetik és azok, akik elhalasztását helyesebbnek vélik. Mindkét csoportbeliek kerülhettek ngy a legitimistákból, mint a szabadkirályvá- lasztókból.

A kormány azntán a nemzetgyűlés előtt is felvetette a bizalmi kérdést és a nemzetgyűlés nagy többséggel bizalmat szavazott a kormánynak.

A pártból azonban a miniszterelnök, Vass, Hegyeshalmi és Bénárd miniszterek kiléptek.

Külpolitikai hirek.

A német birodalmi gyűlés tárgyalta az antant bizottsága által megállapított kártérítési kérdést, az ellen az összes pártok tiltakoztak és elfogadhatatlannak tartják, melyek arra sem alkalmasok, hogy további tárgyalások alapjául szolgáljanak. A német népre kirótt teher elviselhetetlen. A szociálisták kijelentették, hogy bíznak az angol és francia mnnkások szolidaritásában, kik közre fognak hatni a tnlszigorn követelés mérséklésére. Loebe elnök felemlítette, hogy Németország belső rendezettségéről elterjedt nézetek csak felületesek, mert valójában ngy áll, hogy 650 népiskolai tanuló között 400-nak nincs ÍDg a testén, — az angolkór és tuberkulózis tul- hatalmasodott, az anyák kénytelenek gyermekeiktől a kért darabka kenyeret megtagadni. A bajor kormány azintén visszautasította a párisi követeléseket, egyúttal a gyász jeléül minden farsangi mulatságot betiltott.

H I K E K.

Hanirnzó szerda. Az ókori pogányság maradványa volt a farsang, melyet a kereszténység íb megtűrt ugyan, de annak elfajulását már a középkorban, de méginkább 1749. és 1765. évben papai bullákkal mérsékelte s annak három utolsó napjára ellensúlyozásul elrendelte a nyilvános szentségimádást, mely ájtatosság e napokon az egész föld kerekségén szokásban van és a farsangot félünneppé avatja. A tulcsapongó jókedv és tobzódás határideje azonban húshagyó kedd éjjelén 11 órakor megszólaló takarodó harangszóval bezárni, hogy átvegye uralmát a józanság. A felvirradó reggel már a nagyböjt hamvazó szerdáját, a nagyböjtöt hirdeti, beszólitván a magáról megfeledkezett büszke és hiú emberi teremtményt egy percnyi magábaszállásra az egyházba, mely látta őt piciny gyermek korában az oltár előtt és

most újból megkeresztezi bűnös fiának homlokát szentelt hamuval és ezen örök igazságot mondó szavakkal: »Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszesz !< A hamvazás oly nagyszerű és magasztos egyházi aktns, hogy, ha nem volna ezredévek óta szokásban, most kellene azt újból bevezetni a liturgiába. Sohasem volt erre jobb időszak és több bűnalap, mint épen a mai világfolyamatban;

Főgimnáziumunknak gyásza van. Folyó hó 7-én délután

Papp Béla

m egbait a tanintézetnek róm. katb. hittanára Papp Béla. Csak néhány hónappal ezelőtt, október 1-én foglalta el a Bartoss Ferenc távozásával megüresedett tanszéket s már is koporsója köré gyülekeznek mélyen lesújtott édes apja, testvérei, rokonai, kartársai s szerető tanítványai. Betegségét Gyulára utazásában szerezte. A román megszállást nyögő Nagyváradról utasittatta ki magát, hogy elfoglalja állását s a szellős vagonban csúnya őszi időben egy hétig tartó utazás alatt végzetesen meghűtötte magát. Mellhártyagyuladást kapott, mely rövidesen tüdővészbe ment át s két hónap alatt elpusztította amúgy sem valami erős szervezetét. Gyulára érkezése után maga sem sejtve lappangó bajának súlyos voltát, még munkába állott. Nemes ambícióval, őt jellemző szeretettel tartotta meg óráit, első szentbeszédeit, de az emésztő láz csak hamar ágyba döntötte s kénytelen volt szabadságot kérni. A virágfakasztó tavasztól remélte gyógyulását 8 a tél virágházi lombjaiból kell megfonnunk koporsójára a koszorút. Városunk szülötte volt. 1886. évben született. Elemi iskoláit itthon, a középiskolai taDfolyamot pedig Nagyváradon és Szarvason végezte. A hittudományokat a nagyváradi püspöki líceumban hallgatta. 1908-ban pappá szenteltetvén, előbb End- rődön, majd Debrecenben, Züahon, Várad-olaszi- ban káplánkodott, utóbb pedig a nagyváradi Szent József-intézet egyik prefektusa volt. Fő- pásztorának bizalma innen szólította a gynlai gimnázium hittanári székébe. Temetése folyó hó 10-én délután 4 órakor lesz. A legmélyebb megillető- déssel vettük a lesnjtó hirt s a köztiszteletben álló család gyászában a legigazabb részvéttel osztozunk.

Békésvármegye közigazgatási bizottsága február ll-én délelőtt 10 órakor ülést tart.

Románia visszaad hatezer waggont A románok által elvett magyar waggonok visszaadása ügyében folytatott tárgyalás megegyezéssel végződött, a román megbízottakkal kötött megállapodás értelmében Magyarország 6000 waggont kap vissza Romániától. Nyilvánvalóan tehát a magyar követeléseket a minimumra mérsékelték, mert az eredeti számítás szerint Magyarországnak 19000 waggon és 400 lokomotív követelése volna a románoktól. A megegyezés után most várják a román kormány intézkedését arra nézve, hogy mikor és minő körülmények között vehetik át a magyar vasutak a 6000 waggont?

Halálozás. Frőhner György gyulai polgár, kádár iparos f. hó 6-án, életének 79. évében hosszas gyengélkedés ntán elhunyt.

Czlpőkiosztás- A gyulai Szociális Misszió Társulat faradhatatlan és nemes érzésű vezetősége sok utánjárással lehetővé tette, hogy Gyulán 100 iskolás gyermek jutott ajándékképen jó bőrczipö- böz. A czipők első részlete 50 pár, szombaton lett kiosztva a belvárosi róm. kath. iskolában, a második rész később kerül sorra. A czipők költségeihez a» társulat karácsonyi bazárjának, teadélutánjának tiszta jövedelme a tagok adományai, továbbá az uj budapesti pápai nuneíus 20 ezer K. adománya é3 a pápa 500 ezer koronás adományából, melyet a magyarországi gyermekek részére küldött, a gyulaiaknak jnttatott 9000 korona szolgált alapul. A 100 pár cipő 61 ezer koronába került s azt a gyulai börszövetkezet készítette igen jó anyag és munkával, egyben a jótékonyságra való tekintettel igen méltányos árban.

A Gynlai Atlétikai Clnb (GyAC) február

12-én, azaz szombaton este tartja a Komló helyiségében táncvigalmát, melyre igen csinos meghívók lettek kibocsátva.

Lapunk mai száma 2 oldal.