Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-03-26 / 25. szám
Lili. évfolyam 35. szám Szombat Gyula, 1031. március 30. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay Jáuos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FEREXC Megjelenik szerdán és szombatonA Megváltás. A megváltott emberiség a legnagyobb ünnepét üli a husvétban. Isten végtelen szeretete lejött a földre az emberek közé, emberi alakot vett fel, tauitott bennünket és végül saját emberi élete feláldozásával mutatta meg nekünk, hogy mit kíván tőlünk az Isten, mit kell tennünk nekünk is Istenért, önmagunkért, és az embefisógért. A kereszténységet, mint a szeretet vallását magasztalják, igen sokan anélkül, hogy teljesen tiszta fogalmuk volna arról, mi is a tartalma voltaképen a szeretet erényének. Sokszor számon kérik a szeretetet a kereszténységtől azok, akiknek földi céljaikhoz igen nagy szükségük vau embertársaik szeretőiére és akik többnyire csak a maguk javára kívánják mások szeretetet igénybe venni, de maguk nem iparkodnak versenyre kelni a szeretőiben. Sokkal többen várják másoktól a szeretetet, mint amennyien gyakorolják azt másokkal szemben. Ámde a keresztény szeretet nemcsak gyöngédség, elnézés, megbocsátás, dédelgetós, hanem igen sokszor szigor, fegyelem, erély, ha kell fenyítés, büntetés. Legtökéletesebb megnyilvánulása, minden másfajta megnyilatkozását magában foglaló lényege a szeretetnek azonban az a teljes és tökéletes önfeláldozás, melyre az Ur Jézusnak mint embernek élete szolgáltatja nekünk az örök, utolérhetetlen, isteni példát. Az Ur Jézus, mint ember azt a feladatot, melyet az Atyától kapott, az emberiség megváltását, emberi ereje és tehetségei teljes kifejtésével, a legtökéletesebben betöltötte. Betöltötte pedig teljesen szabad, emberi ■ akaratból, isteni léuyének segítő közreműködése nélkül. Módjában és szabadságában lett volna abbanhagyni tanitói, üdvözítői pályáját, szabadságában állott volna elkerülni a halált. Ő azonban ezt nem tette. Hivatásának érzete olyan erővel élt benne, hogy meg nem szűnt egy napra sem tanítani az embereket és akarata kötelességének teljesítésére olyan erős és elszánt volt, hogy készen állott a halálra is. Tudjuk, hogy a szenvedésektől megborzadt, tudjuk, hogy szüksége volt akaratának erősítésére ; ismételten úgy imádkozott az Atyához: »ha akarod, múljék el tőlem e pohár, de mégsem az én akaratom legyeo, hanem a tied«. Majd azt mondotta tanítványainak :. A lélek ugyan kész, de a test erőtlen.« Tehát akaratának, lelke elszántságának diadala küzdelmébe került; ő felvette ezt a küzdelmet és diadalra vitte lelke elhatározását, kötelessége teljesítésének elszánt akarását. Krisztus kifejtette itt e földön teljesen azokat a nemes és tökéletes tehetségeket és tulajdonságokat, melyekkel őt az Atya, mint embert megáldotta. Közölte az emberekkel mindazt, minden viszontszolgálat nélkül, amit vele az Atya közölt, végül pedig kész volt arra is, hogy az emberiséget tanításainak isteni eredetéről a saját gyötrelmes emberi halálával győzze meg. Ez a kötelességteljesités, ez az áldozat a hivatás betöltéséért, a legnagyobb, a legtökéletesebb szeretetmü, amit nekünk is, mindnyájunknak utánoznunk és hacsak lehet, utólérnünk kell. Az Üdvözítő példája arra int bennünket, de az emberi lét értelmének helyes felfogása is % azt Írja elő nekünk, hogy ezen a földön minden embernek legfőbb és egyetlen kötelessége kifejteni teljes fizikai és szellemi erejét, összes képességeit és minden tehetségét, mert az emberiség a maga Istentől rendelt nagy célját csak úgy érheti el, az emberiség tökéletesedése csak úgy szolgálható, ha minden erő, minden képesség és minden tehetség, mely az egyes emberekbe adatott, teljes mértékében beállittatik az emberiség haladásának szolgálatába. A bennünk élő isteni lélek ezt kívánja tőlünk, folyton erre ösztönöz bennünket, ami pedig sokszor visszatart minket erőink és tehetségeink teljes kifejtésétől, az a test és a gonosz lélek. Ha pedig az emberiség céljait csak- életünk feláldozásával tudjak szolgálni, attól se riadjunk vissza. »Ha csak a földre esett* gabonaszem meg nem hal, egyedül marad, ha pedig meghal, sok termést hoz; a ki életét szereti, elveszti azt,« mondja az Üdvözítő. Boldogság és tökéletesedés, fejlődés és haladás, szellemi és anyagi jólét csak ott, olyan emberi társaságokban van, melyekben minden egyén igyekszik a legnagyobb mértékben kifejteni minden benne rejlő energiát és ahol az egyén minden pillanatban kész a közület- órt mindenét, ha kell, életét is feláldozni. Fejlődő és tökéletesedő korszakoknak és ilyen társadalmaknak ez az ismertető jele, ellenben az egyéni energia kímélése, az egyéni képességeknek csak egyéni érdekek szolgálatában való kifejtése, az egyéni élet féltése hanyatló, pusztulásnak indult társadalmak ismertető sajátsága. Ez a világnézet, ez a világfelfogás az, melynek veszélyes következményeitől az isteni T .4 It < A. Gyula város Újjászületésének 200 éves évfordulója. ni. Megelőző cikkekben nagyjából előadtuk Gyula város 200 év előtti helyzetét, melyben a törökök kiűzése után uj életét megkezdette. Pótlólag még meg kell emlékeznünk a város református lakosairól, akik nyomban a város visszafoglalásakor ide átköltözködtek a szomszéd falvakból, és pedig főkép Gerla, Vészé és Őlyved- ről, ahol addig is ősi magyar bennszülöttek voltak. Egyszerre jelentek meg a Biró, Bállá, Csete, Cseke, Fábián, Megyeri, Murvay, Ötvös, Oláh, Puskás, Rostás, Szabó, Szilágyi és Tar családok, kik közül a Csete, Cseke, Fábián, Megyeri, Ötvös, Szabó és Tar nevüek már a törökök előtt és alatt is sűrűén előfordulnak az oklevelekben, Tulnyomólag Gerláról jöttek, mely kis falu utánuk elhagyatott pusztahely lett. Gerlának a Fehér- Körözs egy kanyarulatában a mai békési ország- uttól balra levő erdészlak mellett szép nagy kéttornyú kőtemploma volt, melynek egyik tornya és előrésze 100 évvel ezelőtt még állott és jegyzékbe van véve a régi templommaradványok országos lajstromában, hogy a torony Csabáig ellátszik. A szép nagy monostornak és templomnak ma már csak helye és törmelékei láthatók. A gyulai reformátusok először a volt török fürdőben, a mai belvárosi rom. kath. iskola déli részében tartották istentiszteletüket. Kerítettek valahonnan egy régi harangot is, de az annak oldalán lévő beleöntött kép és felirat elárulta, hogy ez a harang azelőtt a katolikusoké volt, azért Kovács Pál gyulai plébános azt tőlük 1720. évben erőhatalommal elvette. A törökök kiűzésekor Gyulán a régi szép három nagytemplomból csak egy állott fenn. Ez már a hódoltság előtti időben is meg volt. Ezt a törökök átalakították mecsetté és mellé karcsú minaretet építettek, ahonnan a muezzim (török toronyőr) 126 éven át hívta a gyulai igazhivőket esti imára és búcsúztatta a halottakat Mohamed paradicsomába. Ez a templom a mai anyatemplom északi részén a főoltár helyén állott, de szentélyével kelet felé és főbejáratával nyugat felé nézett. A templom körül temető volt és külön kis halottas kápolna. Mindez művészi rajzban látható az 1722. évi német térkép és tájrajzon, hol az épületek küiön megvannak számozva és nevezve. A mai Erkel-téren és a templom körüli piactéren tehát temetőben, régi gyulaiak csontjain és porai felett járunk, amiről az Erkel szobor alapításakor és a belvárosi iskola átalakításakor sokan meggyőződtünk. — Az 1881. évben pedig az anyatemplom nyugati oldalán egy táncoló paripa lábai alatt beszakadt egy sírbolt, melyben igen előkelő halott, egy ifjú nő porrá vált földi maradványait láttuk, kinek halotti ruhája aranyzsinóros zekéje és két kis selyempapucsa teljes épségben megmaradt. Az 1720. évben vette át Haruckern a gyulai várat és uradalmat és nyomban nagy változtatásokat csinált. Lebontíatta a vár épületeinek omladékáit, a bástyák egy rés? ét, és az ágyuteíepet. Ezek romjaiból uj emeletes kastélyt építtetett, mely azonban hamarosan leégett. A vár 1735. évben állotta ki az utolsó ostromot a Vértesi Péró féle lázadáskor. 1739-ben, amikor Belgrádot végleg a törököknek adtuk át, újból várszerü állapotokba akarta hozni a várat a magyar Király, de ezt a tervet Bécsben végképen elejtették. Ezután Haruckern földesur sörházat rendezett be a vár északi részében, mely sokáig működött. A vár többi helyiségét úgy alakította át, hogy két börtön és 7 megyei hivatalos szoba volt benne, ahol a levéltár és a megye nagyterme is elfért. A börtönnek később nevezetes vendégei voltak, közöttük állítólag Rózsa Sándor, Paiatinszki és Sobri Jóska is. Ez az Óvár és a belvárosi nagyiskola. (120 centiméteres falak) Békésvármegyében és az egész tiszántúli Alföldön az egyedüli két épület, melyről okmányilag és rajzokból is is teljes bizonyossággal megállapítható, hogy mai Udvari 733 4-20 (á la pilseni) Góliát Maláta (á la Salvator^ Csak viszonteladóknak ! sör palackozva békebeli minőségben kapható az Első Magyar Részvény Serfőződe főraktárában: Weisz Mér és Társa cégnél, Gyulán* # Lapunk mai száma (i oldal.
