Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-03-09 / 20. szám

lilKI. évfolyam 30. szám Szerda fixjula, 1931. március 9 Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korosa. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! Egyharmada maradt meg régi országunknak és mialatt szivszorongva lessük a világhelyzet fordulá­sát, mely ismét visszahozza igazságtalanul és esztelenül elrabolt területeinket, eszünkbe jut- e jól körülnézni, vájjon urak maradtunk-e lega lább csekélyke meghagyott földünkön ? Mig gyűjteni véljük a szellemi és anyagi erőket arra, hogy sorsfordultával visszasze­rezzük ezeréves birtokunkat, ügyelünk-e arra, hogy másfelé nem fogyasztják-e erőin­ket tovább is azok az ellenségeink, akiknek mai nyomorunkat jórészt köszönhetjük. Mig egyfelől ássuk a sáncokat és emeljük a bás­tyákat, nem bont és nem rombol-e más ol­dalról az alattomos ellenség ? Az a destruktiv sajtó, mely a legbünö- sebb a mi züllésünk és tönkremenetelünk előidézésében, még ma is itt van körülöt­tünk. Csendesítette hangját, megváltoztatta taktikáját és harci eszközeit, de itt van és bosszuvágyó leslíen áll, hogy ismét lecsap­hasson prédájára, a magyar lólekre, az álla­mot és nemzetet fenntartó intézményekre. A cenzúra még féken tartja ezt a sajtót, de ez már merész haraggal sürgeti annak is a meg­szüntetését. Érthetetlen sztrájkkisérletek történnek, még érthetetlenebbek terveztetnek. Honnan az erkölcsi támogatás ezekhez a mozgalmak­hoz, honnan a tetemes pénz sztrájkok ren­dezéséhez és előkészítéséhez ? Nem érdekel ez senkit Magyarországon ? Ki támogatja, mi védi ezeket a mozgalmakat ? Rettenetes áru­lásuk jutalma-e, amit a magyar nemzet ellen elkövettek ? Ellenszölgáltatásképen kapják-e most ellenségeink támogatását azokért a nagy szolgálatokért, melyeket ugyanezen ellensé­geinknek tettek ? Ez a helyzet nem tűrhető. Mindaz a nyomor, mindaz a megaláztatás, melyen ke­resztülmentünk és amelyben ma is vagyunk, annak a destruktiv, hazát és nemzetet meg­tagadó szellemnek a munkája, mely most ismét kezdi felütögetni a fejét. Hiába köve­tünk el mindent, hogy régi erőinket újból visszaszerezzük, hiába feszi tjük meg erőinket végsőkig, hiába szerezzük vissza akár régi határainkat is, ha a méreg, a métely itt marad a testünkben, ha az államot, nemzetet és társadalmat romboló szellem a maga régi erejében, hatalmában és szabadságában sza­badon itt tombolhat országunkban. A hazának, minden egyes polgára lété­nek és szabadságának, sőt az egész emberi­ségnek tartozunk azzal a szent kötelességgel, hogy tüzzel-vassal, minden eszközzel lehetet­lenné tegyük és kiirtsuk az izgatás, a buj- togatás, a visszavonás, az osztályharc szelle­mének újból való fölülkerekedését. Kíméletlenül le kell rántani a leplet a sötétben bujkáló nemzetgyilkosokról és ha­bozás nélkül megérdemelt sorsukra kell jut­tatni őket. Felelős szerkesztő: DOKIT FERENC A pénzügyminiszter operációja. A nagy gyógyítási műveletnek, mellyel He­gedűs Lóránt az állam pénzügyeit rendbehozni, valutánkat megjavítani és a nagy drágaságot le­fokozni akarja, első törvényjavaslata már a nemzet­gyűlés előtt fekszik s annak tárgyalását megelő­zőleg a szakbizottságok tanácskoznak és vitatkoz­nak a javaslat felett. Az elsők: a részvéuytársu- latok vagyonváltságáról, az árukészletek vagyon- váltságáról és a földbirtok vagyonváltságáról szólnak, ezeket követi a pénzkicserélésről intézkedő javaslat. A miniszter javaslatait a pénzvilág túl­nyomó többsége aggodalommal fogadja, mert attól tart, hogy a vagyonváltság gyors behajtása le­küzdhetetlen pénzhiányt fog felidézni és a pénz­intézetek szorult helyzetbe kerülhetnek. Hasonlóan az iparvállalatok is attól félnek, hogy a vagyon­váltság rövid határidejű kötelező befizetése meg­fosztja őket forgótőkéjüktől és ennek pótlására sikertelenül fordulnak a bankokhoz, mert ezek szintén pénzhiány miatt nem tudnak uj hiteleket folyósítani s igy a gazdasági élet megáll. A be­jelentett pénzszűke ugyan el lesz érvp, de a gazdasági életre nézve katasztrofális zavarok és fennakadás keletkezhetnek. Hibáztatják azt is, hogy a miniszter a gazdasági élet vérkeringéséből vonja ki a tápláló pénzmennyiséget, ellenben meghagyja a nagytömegű készpénzt ott, ahol az elrejtve a láda fiában, a szalmazsákban feleslegesen és használatlanul hever, vagyis a gazdálkodó népes­ségnél. A pénzügyi körök szívesebben vették volna és helyesebbnek tartották volna, ha a részvény- vagyonváltságot megelőzőleg a miniszter az ingatlan vaggonváltságot hajtotta volna gyorsan végre, mert ily módon az improduktív tétlenül veszteglő felesleges bankjegytömegek kerültek volna először a gazdasági körforgás élére, melyek uj vért hoztak volna a beteg pénzügyi szervezetbe. A miniszter azonban megnyugtatja most az aggódó pénzügyi köröket azzal, hogy a részvény- váltság befizetésére 8—12 hónapi haladékot enged a felkészülésre és hogy a befizetések tekintélyes részét különféle cimeken ismét kezeik közé fogja juttatni, sőt hajlandó részükre — ha baj fenye­getne — kölcsönöket folyósítani és ezek módoztait részletesen előírja. A pénzkicserélés folyamán a forgalomban levő, körülbelül 15—16 milliárd bankjegymennyi; ségen felül 4—5 milliárd további kibocsátást is tart készletben és az államjegyek forgalmáról kéthetenkint hiteles és részletes kimutatást fog közölni. Ezen többletből fogja a pénzintézetek fentebb nevezett hiteligényeit kielégíteni, melynek fedezetéül a pénzintézeteknek az állam tárcájában levő részvényei vagy váltói szolgálnak. Az árukészletek vagyonváltságát tárgyaló javaslatot május végén fogja a miniszter elő­terjeszteni s ez egyúttal az egyéb ingó vagyonnak vagyonváltságát is tartalmazni fogja. Erre is leg­később junius elején kerül sor; az árukészletek leltározását azonban még márciusban elrendeli és erre nézve a pénzügyi hatóságokat gyorsan uta­sítja. Ahol az árukészletek leltári összegben biztosítva voltak, ott ezen összegben veszi fel. Ahol nem voltak igy felvéve, ott leltároztatni fog. Ezzel a részvények és árukészletek vagyonváltsá­gát rendezte, ami körülbelül 2 és fél milliárdot eredményez az államháztartás javára. Az ingatlan vagyonváltság törvénye csak szeptemberben kerül végrehajtásra, addig is azon­ban gondolkodni fog a miniszter, hogy az ingat­Megjelenik szerdán és szombaton. lanok tulajdonosai a vagyonváltságra előleget nyújtsanak, miáltal az elrejtett tőkék forgalomba juthatnak. A vagyon tehát, akár ingó, akár ingatlan, most operáció alá kerül. Adóznak a betétek 20 százalékkal, adóznak a vállalatok és részvény­társaságok a saját tőke 15 százalékával, adóznak az árukészletek és ÍDgó vagyonok előreláthatólag 10 százalékkal, ugyancsak ilyen formán az ingat­lanok is 10 százalékkal és ezen felül vannak a különféle egyenes és közvetett adózások, melyek­ből együttvéve az állam olyan részesedéshez jut, ami — elismerjük — nem lesz devalváció, de végeredményében azzal teljesen egyenlő, csak a neve más. Annyi azonban bizonyos, hogy ez az operáció sürgős és az egyedüli mentőeszköz, az operáló orvosban pedig megbízhatunk, mert első­rangú specialista. Külpolitikai liirek. Az egész világ szeme most a német jóváté- teli alkudozásokra van irányozva. Az angolok és franciák horribilis követelése 300 milliárd arany márka, ezzel szemben Németország követe országa nevében és megbízásából 50 milliárdot ajánlott fel; ennyit tud és akar is Németország [fizetni, de többet hiába is vállalna, nem lenne képes tel­jesíteni. Az angol Lloyd George válaszolt a német követ előterjesztésére, egyúttal Németországnak négy napos határidőt adtak a válaszadásra, mely­nek leteltével — ha jobb ajánlatot nem kapnak — büntető fellépéssel, fenyegetőznek. A helyzet rendkívül komoly és esetleg újabb békebontást szülhet. Az oroszországi ellenforradalomról folyton érkező újabb hírek megerősítik a minden rendű és rangú lakosság és a katonaságnak a szovjet elleni fegyveres felkelését. A főok az éhínség, melyet a tanácsköztársaság nem bírt leküzdeni. Pétervár az ellenforradalmárok kezén van. A nyugatmagyarországi kérdés tárgyalása nem biztat azzal, hogy e területek teljes egészben visszacsatoltatnak Magyarországhoz. A nagyköve­tek konferenciája tekintettel arra, hogy azok a tanácskozások melyeket a szövetségesek kezde­ményeztek, Ausztria és Magyarország között nem vezettek eredményre, most újabb fontos határoza­tot hozott, mely szerint a két ország határának általánosságban olyannak kell maradnia, mint azt a trianoni és szentgermani békeszerződések meg­állapítják. A határkérdésben a két állam között csakis olyan tárgyalás folytatható és olyan meg­egyezés létesíthető, mely csupán liatárkiigasitást tartalmaz. Belpolitikai hírek. A belügyminiszteri tárca betöltése körül fel­merült hírek és kombinációk alaptalanok, mert a miniszterelnök eddig komolyabb formában nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy kinek ajánlja föl e tárcát. Az italmérési javaslatot a nemzetgyűlés el­fogadta. A magyar nemzetgyűlés Huszár Károly indítványára üdvözölte Hardingot, az amerikai Unió uj elnökét hivatalbalépése alkalmával. Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom