Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-03-02 / 18. szám
Lili. éTfolyam 18. szám Szerda Gyula, 1931. március 2 Előfizetési árak: Egész évre Fél évre 120 K - f 60 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendő!?. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. A vármegyei törvényhatósági bizottság rendes közgyűlése. (1921. február 28.) Dr. Egán Imre főispán elnök a közgyűlést nehány üdvözlő szó kíséretében megnyitván, dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző az alispánnak a közállapotokra vonatkozó rendszerinti évnegyede# jelentését terjesztette elő, amelyet helyszűke miatt nem közölhetünk. — Egyébként is a közellátásra vonatkozó részt, amely a jelen viszonyok között egyedül tarthat igényt a közérdeklődésre, a legutolsó közigazgatási ülésről szóló tudósításunkban már közöltük. Az alispáni jelentés előterjesztése közben elnöklő főispán a közgyűlés terméből rövid időre eltávozván, az elnöki széket dr. Daimel Sándor foglalta el s bejelentette, hogy a tárgysorozatok összeállítása után — azonban törvényes időn belül K. Schriffert József bizottsági tag aláírásával ellátva egy indítvány terjesztetett a törvényhatósági bizottság elé. Az indítvány a következte »Dr. Egán Imre főispán ur Öméltóságának távollétét kihasználva különböző hírek keltek forgalomba egyesek részéről, mintha a főispán nr Öméltóságának állása megrendült volna és mintha a belügyminisztérium vezetésében a legutóbbi személyi változás Békésvármegye főispánjának távozását is maga után vonná. Dr, Egan Imre főispánnak a vármegye érdekében kifejtett hatékony és eredményes működése folytán indítva érzem magam azon indítvánnyal járulni a t. törvényhatósági bizottság elé, mondja ki a törvény- hatósági bizottság, hogy a vármegye érdemes főispánjának minden politikai szempontokon felülemelkedő igazságos, tetterös és fáradhatatlan munkálkodásáért szeretetteljes bizalmát nyilvá- nitja. Az indítjányt a törvényhatósági, bizottság lelkesen megéljenezte. Majd K. Schriffert József okolta meg indítványát. Az vezetett arra — úgymond — hogy mél* tóságos főispán urunknak bizalmat indítványozzak, mert tudjuk azt, hogy dr. Egan Imre főispán urunk olyan főispán, aki mindig arra törekedett, hogy az egyenetlenségeket és a súrlódásokat a a legmesszebbmenően kikapcsolja, aki meg akarja mutatni nekünk azt, hogy egymás nélkül nem élhetünk, egymást szeretnünk és beosülnünk kell. Kérem a törvényhatósági bizottságot, hogy bizalmat szavazzon a főispán urnák és egyben ezt a bizalmi nyilatkozatot a kormányzó ur ő Fő- méltóságának, továbbá a miniszterelnök urnák és a belügyminiszter urnák feliratban felterjeszteni méltóztassék. . Az indítvány egyhangú lelkesedéssel elfogadtatott. Somogy vármegyének a megszállott területek kiürítésének szorgalmazása tárgyában megküldött feliratát hasonló szellemű felirattal támogatja a törvényhatósági bizottság. Ezen jgy tárgyalása közben lépett újból a terembe dr. Egan Imre főispán, akit a bizottság lelkes éljenzéssel fogadott. A vármegye 1920. évi háztartási költségvetése tárgyában leadott miniszteri rendeletre vonatkozólag a törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy a dijnokok lakpénze címén előirányzott összegnek a költségvetésben való változatlan meghagyását kéri, amely kérést a napidijasok hihetetlenül nehéz helyzetére tekintettel bővebben Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC indokolni nem is kell. Kéri a napidijak és úti költségekre előirányzott összeg emelését, mert a Budapestre felutazó tisztviselő a szabványos napidijakra és útiköltségekre tetemesen ráfizet. Különbön is ezt a tisztviselők, akik az ügyek intézésében egészségüket, idegeiket, ruházatukat és idejüket nem kiméivé járnak el, méltán meg is érdemlik A költségvetési hiányt a vármegyei pótadóból fedezi, amelynek kivetési százalékát ezennel 7 százalékban határozta meg, illetve kimondotta, bogy a korábban 1920. évre kivetett 7 százalékos vármegyei pótadó mérvét ezennel fentartja. Ezen 7 százalék pótadót a következőkép osztotta meg: fél százalék jótékonysági alapra, 2 százalék tiszti- nyugdíjalapra, inig a további 4 és fél százalék a háztartásialap hozzájárulásra fordítandó. Az adóf&szólamlási bizottságok következőleg alakíttattak meg: A Gyula város területén működő bizottságba, melynek területe Gyula városra és a gyulai járásra terjed ki, megválasztattak rendes tagokul: Wieland Dénes, Névery István, Moldoványi István és Sonkovits Endre. Póttagokul; Grammling Alajos, F. Sál JócSef, Steigeiwald Adám és Névery Antal. A Békéscsaba város területén működő bizottságba, amelynek területe: Békéscsaba, a békési, szeghalmi és gyomai járásokra terjed ki, megválasztattak rendes tagokul: Rosenthal Adolf, Lepény Mátyás, Zsíros András, Hóna Gusztáv. Póttagokul : Bohus M. György, Iritz Aladár, Korossy László és Solyomi L;pófc. Az Örosházán működő bizottságba, amelynek területe az orosházi és szarvasi járásra terjed ki, megválasztattak rendes tagokul: dr. Berthóty Károly, Jankó Lajos, Csizmadia András, K. Mészáros Daniel. Póttagokul: LeszichKálmán, Kuckay Zoltán, Gulyás Domokos és Tóth Sándor. Miután pedig a bizottság abban a meggyőződésben van, hogy a vármegye területén 3 bizottság kevés, a közigazgatási bizottságnak e tárgyban tett s az összes járásokban alakítandó bizottságokra vonatkozó javaslatát magáévá teszi, mivel azonban ezen felterjesztésre válasz még nem érkezett, abban a feltevésben van, hogy a minisztérium a negyedik, vagyis a Békésen működő bizottságot engedélyezni fogja, ezért ennek a bizottságnak tagjait, amelynek működési területe a békési és a szeghalmi járásra terjedne ki, szintén megválasztotta, és psdig rendes tagokul: dr. Török Gábort, Farkas Gyulát, Szabó Árpádot, dr. Csánki Dezsőt. Póttagokul: B.igi Sándort, Szilágyi Istvánt, Dnrkó Gergelyt, és Puskás Lászlót, Elnöklő főispán az ügyek további tárgyalásainak félbeszakításával az iránta megnyilvánult bizalmat a következő szép szavakban köszönte meg : »Tekintetes Xörvénykatósági Bizottság! Hálás szívvel vettem tudomást azon bizalmi nyilatkozatról, amelyet a t. Törvényhatósági Bizottság részemre megszavazott. Más körülmények között az ilyen bizalmi nyilatkozatoknak nem szoktak különös súlyt tulajdonítani. Hogy előttem ma mégis különös értékkel bír megtisztelő bizalmuknak ezen spontán megnyilatkozása ez két okból történik: Első sorban azért, mert tudvalevő dolog, hogy a mai törvényhatósági bizottság jelenlegi összeállításában tulajdonképen nem fedi teljesen a mai kormányzatnak képét és igy bizonyos szempontokból jogosítva lenne a törvényhatósági bizottság politikai alapon bizalmatlansággal viseltetni irányomban. Ha a t. törvényhatósági bizottság ezzel szemben ma mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy bizalommal viseltetik irányomban ezt a bizalmi nyilatkozatot annak elismeréseként veszem, hogy közcélú működésemből sikerült mindenkor a pártpolitikai szempontot kikapcsolni. A második ok, amely nekem különösen érKlcglelonik szerdán és szombaton. tékessé teszi a t. törvényhatósági bizottság megnyilatkozását, személyes érzésen alapul. Mint idegen jöttem ide, jöttem ide Békésvármegyébe azon féléétől kisérve, hogy vájjon lesz-e erőm mindazokat a célokat megvalósítani, amelyeket egy erős keresztény nemzeti és demokratikus politika tőlem követel. Rövid fél esztendő alatt örömmel tapasztalhattam, hogy ezen vármegye valamennyi tényezője velem együtt békás szellemtől áthatva mindenkor arra törekedett, hogy a közügyek intézésénél minden egyéni és pártpolitikai érdeket félretéve a tiszta közérdek szolgáltassák. Ez hozott engem közel B ék ésvárme gyéhez és történt ez azon pillanatban, amidőn szükebb hazámból Yasvármegyéből kiűzött a békeszerződésnek azon határozata, amely ezen szülőföldemet Ausztriának ítéli oda. így én megfosztva azon érzéstől, amely érzés minden hazafi szivében oltárt emel akkor, midőn szülőföldjére — szükebb hazájára gondol — Békésvármegyében keresek uj hazát, az Önök szivében és lelkében keresek menedéket és itt fogok maradni akkor is, ha, majd csak mint egyszerű polgár szolgálhatom e vármegyét. De kérem a t. törvényhatósági bizottságot, hogy addig mig a kormány és az Önök bizalmából e helyen teljesíthetem kötelességemet, ne csak a vármegye vezetőjét lássák bennem, hanem azt az embert, aki a megyének szerény fia akar lenni. Megköszönöm megtisztelő bizalmukat és kérem, hogy ezt részemre továbbra is megőrizni méltózlas3anak.c A szép köszönő szavak nyomán felhangzott éljenzés lecsillapultával a félbeszakadt tanácskozás tovább folytattatott: A vármegye 1920. évi közúti költségvetését, amely az 1920. évi XXVII. t.-c. értelmében egészen uj alapokra van fektetve, korábban már ismertettük. Ezúttal a bizottság határozatának lényeges pontjaiként emeljük ki, hogy miután a törvény szerint a költségvetésben államsegély nem irányozható elő, a bizottság kimondta, hogy a szükségletet a befolyó útadóból fedezi, amelynek százalékát 12 százalékban állapította meg. Felhívta az alispánt, hogy a községi közmunka kötelező részleges megváltásának kimondása érdekében hozandó határozatot a városok és községek meghallgatása után állapítsa meg s tegyen javaslatot, hogy a községek saját közmunkájukból mennyit fordíthassanak községi útjaikra s mennyit legyenek kötelesek a közúti alapból beszolgáltatni. A tárgysorozatba felvett egyes ügyek általában minden felszólalás nélkül az állandó választmány javaslata értelmében fogadtattak el, kisebb viták a békési szeszfőzde, az endrődi főjegyzői választás s a békéscsabai nagysziki terület egy részének óladási ügye körül voltak s a közgyűlés még aznap a délelőtt folyamán véget ért. Belpolitikai hirek. A nemzetgyűlés és a kormányt támogató pártok mai összetétele még mindig nem jutott arra a nyugvópontra, mely a maradandóság és tartós kormányzat kilátásával biztatna, örvendetes tény azonban, hogy a kormányzat intéző zónáiba állandóan újabb és értékesebb elemek hatolnak be. A nemzetiségi kisebbségek minisztériumának ügykörét most dr. Gratz Gusztáv külügyminiszter vette át, kultuszminiszteri államtitkárrá Pékár Gyula, földmivelési államtitkárrá Mayer János neveztetett ki. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! Dobay János kölesönkőnyvtápa Bővebbet fövő számunkban Lapunk mai száma 2 oldal.
