Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-02-19 / 15. szám

2 Békés 1921. február 19 A Magyar Néprajzi Társasig tudományos estélye és knltarális előadása, mely február 19-én és 20-án a Mozgószinházban, illetve a vármegye­ház dísztermében lett volna megtartandó, közbe­jött akadályok miatt későbbi határidőre elhal a áz­tatott. Meghívó. A gyulai Polgári Kör rendes évi közgyűlését saját helyiségében folyó évi február hó 27-én délután 4 órakor fogja megtartani a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Igazgató évi jelentése. 3. Számvizsgáló-bizott­ság évi jelentése. 4. Költségvetés megállapítása. 5. Indítványok. 6. Tisztujitás — A tagokat ezúton hívja meg az elnökség. A »Gyulai Erkel Ferenc Sakk-kör* évi ren­des tisztújító közgyűlését folyó évi február 20-án délután 3 órakor tartja a városháza nagytermében, a melyre a kör tagjai ezúton tisztelettel meg- hivatnak. Az elnökség. Halálozás Balassa Árpád, a gyulai Újvárosi Olvasókör széles körben ismert és közbecsülésben állott vendéglőse február 17-én élete 44. évében Gyulán elhunyt. Halálát neje, három gyermeke és kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése ma délután fél 3 órakor történik. Házasság özv. Kévészné Adrienne és Révész Pál postafötiszt házasságot kötöttek. (Minden kü­lön értesítés helyett. A »Hangya« fogyasztási szövetkezet gyulai üzletvezetésében február hó 17-napján azon válto­zás állott be, hogy Dobrolovszky Gyula eddigi üzletvezető más irányú vállalkozása miatt a szö­vetkezettől megvált és helyébe Sáró Pál keres­kedő alkalmaztatott az üzletvezető; tisztségre. — Ezzel kapcsolatban arról értesülünk, hogy a »Hangya* most nagy propagandát szándékozik indítani Amerikában élő Jionfitársaink bevonásá­val az amerikai ipari és kereskedelmi direkt ösz- szeköttetések megnyitása érdekében és felkéri tag­jait, akiknek Amerikában hozzátartozóik vannak, hogy ezek pontos címét a szövetkezetnél, vagy a budapesti központi ellenőri osztálynál szívesked­jenek tudomásra juttatni. A békéscsabai februári országos vásár feb­ruár 25., 26. és 27. én Ibbz megtartva. Bittonván a legközelebbi országos vásár május 5. és 6-án tartatik. A Gynlai Fóldmivelók Gőzmalma R 1 köz­gyűlési meghívója kapcsán szétküldött igazgató- sági jelentésnek a nyeremény felosztására vonat­kozó részébe sajtóhiba csúszott be. Félreértések elkerülése végett az igazgatóság felkért bennünket annak közlésére, hogy minden részvény után 15 korona, összesen 45000 korona osztalék kifizetését hozta a közgyűlésnek javaslatba. Felhívás. Felhivatnak mindazon cipészmeste­rek, kik a közeljövőben rendezendő technológiai cipésztanfolyamon résztvenni óhajtanak,^ hogy az ipartestületi hivatalban 100 korona előleget le­fizetni szíveskedjenek, hogy a tanfolyam rendezése biztosittassék. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadi­árvák békésvármegyei csoportja áltál rendezett táncvigalomra pótlólag felülfizettek: Reisner Emánuel 200, Gáspár István 100, Krausz és Yidó és Schillinge!- Ernő 50—50 koronát. — A szives támogatásért ezúton mónd köszönetét a vezetőség. Eljegyzés. Jámbor Ferenc eljegyezte Rácz Mátyás kedves leányát Mariskát. Házasság. Kovács László cipész Bari Pál kereskedő kedves leányával Rózsikéval Endrődön 1921 február hóban házasságot kötött. A Bárdos meder egy részének a szomszédos telkekhez eladása tárgyában február 21-én dél­előtt 9 órakor Gyula város közgyűlési termében nyilvános szóbeli árverés tartatik. A 777 négy­szögölnyi terület kikiáltási ára 77700 korona, melynek 20 százaléka az árveréskor előre leteendő. Házasságok E hét folyamán Gyulán házas­ságot kötöttek: Baumhoff Jakab nyomdász Gal- bács Máriával, D. Nagy István fóldmives Papp Juliannával, Pintye Péter fóldmives Papp Perszi- dával, Szilágyi György géplakatos Pikó Terézzel. Szálas István órásmester Szajb Erzsébettel. A tisztviselők (közalkalmazottak) üdülése. A közalkalmazottak kiteleltetésének köztudomású sikeres megoldásán felbuzdulva, a kormány most már a nyaraltatás kérdésének megfejtésén fára­dozik. Számit ugyanis a kormány arra, hogy nem­csak a tisztviselők érzik és látják azt, hogy a fárasztó, az agyat megerőltető napi szellemi munka után — a további munkák eredményes elvégzé­séhez a tisztviselőknek üdítő pihenésre van szük­sége, hanem belátja, elismeri a társadalom min­den rétege, de elismerik különösen az anyagilag jól berendezettek is. Az állam ezt a kérdést tár­sadalmi útra kívánja terelni és pedig olyan for­mán, hogy felszólitandók lennének a falun élő tehetősebb gazdák, hogy az év juüus és augusz­tus havában a közalkalmazottak és azok család­tagjai részére díjmentesen lakást és ellátást ajánljanak fel. A mai áldatlan társadalmi viszo­nyok között bármilyen groteszknek tűnjék fel a felvetett eszme, el kell ismerni, hogy a miniszter terve melegen érző szívre vall s ha fáradozásai nem is vezetnének eredményre, a csendben, pa- nasznélkül és sokat nélkülöző közalkalmazottak szivében ez a nemes törekvés bizonyosan kellő méltánylásra is fog.találni. Halálozások A hét folyamán Gyulán el­haltak ; Yidó Zsuzsánna keresk. isk. tanuló 17, Braun Erzsébet 18, Góg Mária 21, Balázs And­rás napszámos 45, Frumoszu Miklós napszámos 22, Izsó Dániel fóldmives 61, Szuta Lajos nap­számos 46, Matusovics András napszámos 40, Gőmöri Károly nyomdász 42, Hajdú Andrásné sz. Tóth Mária 37, Banka János kovácssegéd 32, Vig Imre napszámos 19, Barancs Zsuzsánna 25, Jenei Zsuzsánna 15, Kollin József magánzó 73, Prisztács Györgyné sz. Iváncsó Piroska 37, Csu­kás István 46 éves korában. Az árnraklárak vagyonváltsága. Hegedűs pénzügyminiszter tervét illetően a kereskedők áru­raktárának vagyonváltsága tárgyában különféle híradások jelentek meg, amelyek ép egymásnak ellentmondó tartalmuknál fogva nem voltak alkal­masak arra, hogy a közgazdasági érdekeltségben a nyugodtság érzetét keltsék. Szükségét érezzük tehát annak, hogy kereskedőinket a pénzügy- miniszternek a kereskedők árukészletének vagyon­váltsága tekintetében nyilvánosságra került ezidő- szerinti tervéről tájékoztassuk. A pénzügyminiszter az érdekeltségekhez leiratot intézett, amelyben ismerteti tervét. E szerint a pénzügyminiszter a kereskedők árukészletét össze akarja íratni. Ezt az összeirást folyó évi március 1-ére szándékozott elrendelni s az összeírásnál, ami különösen az árukészleteket illeti, nagyjában véve, a már hir- lapilag is ismertetett következő eljárást tervezi. Azok a kereskedői áruraktárak, amelyek 1920 december 31-én valamely biztositó társulatnál biztosítva voltak, erről a biztosításról szóló köt­vények értékében kerülnek vagyonváltság alá. Ezeknél tehát külön eljárás utján eszközlendő leltárfelvételekre az összeírás alkalmával szükség nem lesz és tehát az 1920 december 31-ike után történt vagy történő árucserék vagy biztosítások figyelembe vétetni nem fognak. Azoknál a keres­kedőknél pedig, akik áruraktáraikat nem, vagy nem teljesen biztosították, amennyiben — a pénz­ügyi hatóság megállapítása szerint — az 1920 december 31-iki leltár kielégítő, akkor az, ellen­kező esetben pedig az 1921 március 1-ón ebzköz- lendő felvétel lesz az irányadó. Értesítés. Értesittetnek az ipartestüiet tagjai, hogy tekintettel a hivatalos órák zavartalan taitha- tására, a könyvtárt csak hetenként kétszer, ked­den és pénteken délután 3 órától 5 óráig vehetik igénybe. Fohász a Hazához Káplány Géza, nyug. kir. ítélőtáblái bíró Yámosgyörkön egy igen ked­ves kis imaszerü hazafias fohászt szerkesztett, mely bensőséges hangjánál és tartalmasságánál fogva minél szélesebb körben elterjedésre érdemes és a következőleg szól: Édes magyar Hazám I Tiéd minden gondolatom, szivem minden dobba­nása. Tisztán önzetlenül szeretlek én téged és önfeláldozó hévvel. Szivvel-lélekkel neked akarok élni: — de kész vagyok éretted bármikor meg­halni. Dolgozni akarok érted soha nem lankadó vasakarattal, hogy alapos és szolid munkámmal a magyar névnek az egész világon tiszteletet és becsületet szerezzek. Tanulni akarok érted és magamat egyre jobban kiképezni, hogy reád fényt és dicsőséget hozzak. Bárhol legyek, a világ bármely zugában éljek; — elsősorban mindig a te érdeked fog engemet vezetni, édes magyar Hazám. Hazámfiáit mindenütt édes testvérekül fogom tekinteni és tehetségemhez képest őket segíteni és támogatni, arra törekedve, hogy az önzetlen hazaszeretet tiszta lángja az egész magyar Hazát egy nagy, szerető, olyan magyar családdá forrassza össze, amelynek minden egyes tagját a törvény tisztelete, az igazság és a rend szeretete, a tiszta erkölcs és a becsület nemes érzete hatja át. Úgy áldjon vagy verjen engemet a sors keze: amint én Hazámhoz hü leszek. Amen. Lelkiismeretlen hivatalszolga. Nagy János Magyarpécskáról (Araclmegyéből) menekült napi béres hivatalszolgát azon célból, hogy a mene­külteket a szervezeti szabályok értelmében meg­illető kedvezményekben annak idejében részesül­hessen a szegedi m. kir. menekültügyi kirendelt­ség 1875. felvételi szám alatt igazolókönyvvel látta el. Nagy János minden jót ígérve Fábián Sebestyén magyartési körjegyzőnél (Szentes, Tóth József-utca 27. szám) mint hivatalszolga nyert állandónak ígérkező alkalmazást. Nagy János ezen állandónak Ígérkező szolgálati viszonyt önhatal­múlag és meglepetésszerűen olyképen szakította meg, hogy szolgálatadója Mikecz Ferenc főjegyző uj csizmáival és rgy ruhával ismeretlen tájakra költözött. A sértett panaszára megindult rendőri nyomozás mai napig eredményre nem vezetett, miért is a vármegyei menekültügyi megbízott fel­hívja azokat, akik nevezett tartózkodási helyéről tudnak eme körülményt a megbízott irodájában mielőbb jelentsék. Aki Nagy János elfogatását éa a menekültügyi megbízotthoz bekisértetését lehe­tővé teszi károsult részéről egyezer korona juta­lomban részesül. Kaphat e iparengedélyt, aki fogságban ta­nulta mesterségét ? Egy hadifogságból visszatért debreczeni katona cipészipar folytatására kért en­gedélyt, amelyet szibériai fogsága alatt tanult ki. Nem lévén erről bizonyítványa, a városi tanács felszólította a kérvényezőt, tegyen vizsgát az ipar­testületnél szakképzettségéről, egyben elhatározta, hogy felír a kormányhoz ebben az országos érde­kű kérdésben, rendezze törvény vagy rendelet ut­ján azok jogait, akik a hadifogságban tanultak ki valamely ipart s hogy ezek is megkaphassák az iparigazolványt a törvényben előirt további felté­telek mellőzésével. Hazai Sanin báró vezérezredes irta a Had­viseltek Lapja vezércikkét a Névtelen Hősök Emlékművéről. Minden volt katonát érdekel a hadiváltság adó nagysága, a vitézségi érmek pót­dija, a vitézi telkek kiosztása, amelyekről eredeti cikkeket közöl a Hadviseltek Lapja. Megrendelhető Budapesten, VII. Dohány-u. 15. Negyedévre 50 K. A Magyarság tizenkét regényt ad egy év alatt. A magyar hírlapirodalom vezetőorgánuma, a Milotay István dr. szerkesztésében megjelenő Magyarság a szónak legteljesebb értelmében roham­léptekkel hódította meg az ország közvéleményét. Ma már nem vitás, hogy ez a kitünően megszerkesz­tett reggeli lap a legmagasabb színvonalon és a legtartalmasabb módon fejtegeti a tragikus magyar­ság életkérdéseit, vezércikkei a nemzeti lelki- ismeretnek kíméletlen érzékenyen pontos meg­nyilatkozásai s amellett olyan eleven, színes, hogy mellette a legtöbb lap elhalványul. Nagy vonzó­ereje az állandó szépirodalmi tárcarovat is. Most mint értesülünk, a Magyarság gárdája jelentős újításra határozta el magát: február 16-tól kezdve regényt is közöl. A magyar szépirodalom legkivá­lóbb képviselői tettek már kötelező ígéretet, hogy egy-egy eredeti uj regényüket a Magyarság rendelkezésére bocsátják. A Magyarság minden hónapban egy regényt, egy évben tehát összesen tizenkét regényt fog közölni. Az első regény Komáromi János művészi tollából való, cime: »Jegenyék a szélben.* A lap olvasói tehát nem­csak a pontos és kimerítő információk sorozatát fogják kapni kedvenc újságukban, hanem a leg­nemesebb irodalmi szenzációkat is. Kérjen mutat­ványszámot a »Magyarság* kiadóhivatalától (Buda­pest, VII., Miksa-utca 7. sz.) Zola: »Az emberirtó* (Révai kiadás). Ez a könyv töbh, mint irodalmi mü; nagy szociális cselekedet. Zola maga igy ir felőle: »Ebből a munkából az igazság szava szól, ez az első regény, amely úgy foglalkozik a néppel, hogy nem hazu­dik és megérzik rajta a nép zamata*. Az itt meg­irt igazságok mellett nem lshet közönyösen el­haladni. örök nyomot hagynak az olvasóban. A fordítás elsőrangú. Hereeg Ferenc képes folyóirata az»Uj Idők<- nek negyedik száma közli Színi Gyula finom, han­gulatos és érdekes vígjátékét a »Ginervát* és egy uj írónőnek Dobosi Pécsi Máriának 1919 cimü erővel teljes elbeszélését. Az idegen irók közül egy megrázó japán történettel Lefoadió Heern szerepel ebben a nagyon gazdag és tartalmas számban, amelyben Lőrinczy György folytatja ér­dekes visszaemlékezését a Pósá asztalról. Lyka Károly a művészeti életről ir, Holló Erzsi eredeti ruhatervekkel illusztrált divatcikket közöl és Fo­dor Gyula, Surányi Miklós uj regényét, a Do- moszlay Lászlót ismerteti. Yerset Móra Ferenc- től, Fábry Károlytól és Lászlóffy Mihálytól kö­zöl az »Uj Idők«, amelyben folytatódik a Cinege II. cimü vidám detektív regény és Surányi Mik­lós uj müve : A mester. A szerkesztői üzenetek és a szépségápolás gazdag rovata, valamint sok aktuális fejléc és kép egészíti ki a számot. — Az »Uj Idők* előfizetési ára negyedévre 60 korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadó- hivatal, Budapest, Andrássy-ut 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom