Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-02-12 / 13. szám

2 Békés 1921. február 12 Halálozás. Lavatka Gyula békési birtokos, vármegyeszelte, széles körben ismert és kedvelt, előkelő férfiú február 7-én életének 65-ik évében Békéscsabán, hová gyermekeihez pár évvel ezelőtt átköltözött, elhunyt. Temetése február 9-én volt. Gyulai műrész sikere Técsy László ifjú szobrászművész szép sikeréről értesültünk a fővá­rosból. A most bezárult téli mütárlaton két sike­rült müvét fogadták el; egy Solikamsk ban, orosz fogságban készített templom-mintázatát s egy si­került bronz-plakettet saját képmásáról. A két mü a műcsarnok nagy szobortermében volt ki­állítva s a fővárosi lapok csaknem mindenike ki­tüntető módon emlékezett meg a fiatal művész kitűnő müveiről. Egyik tekintélyes sajtó orgá­num a többek között, az egész kiállítás nívóját, a jelenlegi művészi szempontból terméketlen és sivár helyzetet ecsetelve, birálgatván a Técsy müvét s mintegy oázist emliti fel s felsorolja azon kevesek között, akik mint uj nevek jóleső bizta­tást képeznek a művészet jövőjében. Técsy két plakettjéről mint finoman és erővel megmintázott alkotásokról emlékezik meg s a tárlat azon ke­vés sikerült müvei gyanánt emliti, melyek mint­egy jóleső vigasztalást képeznek a sok rosszul sikerült erőtlen műalkotás sivatagjában. Az ifjú művész jelenleg Gyulaváriban egy igen kedves és nagy sikerűnek Ígérkező gyermek-akton dol­gozik, mely pár hét múlva kerül befejezésre és előreláthatólag a tavaszi mütárlaton fog kiállí­tásra kerülni. Magyarország lótenyésztésének fajta szerint beosztását tervezi a földmivelésügyi kormány. Ezzel kapcsolatban a békéscsabai méirtelepparancs- nokság már meg is tette javaslatát Békés­vármegyére vonatkozólag, amely szerint e várme­gyében a Nonius fajtát tartja tenyésztésre leg­alkalmasabbnak. Ezen lófajt a vármegye néprajzi, talaj, és éghaj lati, valamint takarmányozási viszo­nyai egyaránt indokolttá teszik. A nép egy nyugod- tabb vérmérsékletű lófaj után vágyik, mely az itteni szurtos sárban sem hagyja cserben és amellyel a többtermelés első feltételét az alapos és mélyebb talaj művelést, vamint a mindinkább térthóditó gazdasági gépekhez szükséges nyugotabb igaerőt biztosítja. Ezen javaslat elfogadása esetén is a Nonius méneket csak fokozatosan lehetne szaporítani, igy a végleges rendezés csak 4—5 év múlva lenne várható. Házasságok. Az idei farsang utolsó hetében Gyulán a következők kötöttek házasságot: Hanusz Lajos Pál szabósegéd Braun Terézzel, Sál Antal asztalosmester Szikes Erzsébettel, Szabó István földmives Titz Terézzel, Gyepes József földműves Opra Rozáliával, Szabó György földmives Beleznai Máriával, Lasán György földmives Moldován Máriával, Mány. György földmives Haasz Kata­linnal, Szeidler János kőmivesmester Kneifel Ka­talinnal, Csomós György földmives Balogh Rozá­liával, Schriffert Béla földmives Sohriffert Erzsé­bettel, Grifler Pál géplakatos Lukács Erzsébettel, Strifler Antal földmives Kempf Terézzel, Bíró János géplakatos Kovács Máriával, Kelemen Jó­zsef kályhásmester Kneifel Borbálával, Csécsei István földmives Papp Máriával, Yolenszki Ferenc cipész Blaj Ilonával, Szász András földmives Monori Erzsébettel, Megyeri Ferenc kereskedő Faragó Erzsébettel, Kiss György földmives Szi­lágyi Máriával, Puskás István uradalmi lovász Hatvani Terézzel, Kliszek János sertéskereskedő Kiss Máriával, Szilágyi István földmives Szilágyi Juliannával, Komán Péter földmives Borbély Ilonával. Ebben az évben a mai napig hatvan páf kötött házasságot. A gyulai fővámliivntali kirendeltség. Hirt adtunk már arról, hogy a külföldi áruforgalom vámhivatalos elintézése, valamint a behozatali és kiviteli tilalmak ellenőrzése végett Gyulán fővám­hivatali kirendeltség állíttatott fel. A fővámhivatali kirendeltség első osztályú magyar vámhivatali hatáskörrel tényleges működését megkezdette. A kirendeltség hivatalos helyisége Gyulán Szent István-utca 41. számú házban (az állami gyermek- menhellyel szemben) nyert elhelyezést és a hivatalos órák hétköznapokon délelőtt 8—12-ig, délután 2—6-ig tartatnak. A fővámhivatali kirendeltség, mely mint határszéli vámhivatal nemcsak a meg­szállott területek felé vezető helyi és szomszédos közutakon, de a helyi vasútállomáson lebonyoluló utas és áruforgalom ellenőrzésére is hivatva van, miheztartás végett ezúton figyelmezteti az érdekelt feleket, hogy a külföldről és megszállott területek­ről behozott, vagy oda kivinni szándékolt áruk, úti holmik, átköltözkődési ingóságok stb. vám­kezelés alá esnek és azok az előirt vámeljárás lefolytatása nélkül, forgalomba nem hozhatók, illetve külföldre (megszállott területekre) ki nem szállíthatók. Szintúgy a külföldről (megszállott területről) jövő utasok kötelesek a legközelebbi vámhivatalnál jelentkezi és podgyászaikat vizsgalat alá vetni még abban az esetben is, ha mindjárt megvámolás alá eső tárgyakat nem is hoznak magukkal. Kivitelnél szigorúan szem előtt kell tartani, hogy az úti holmik és átköltözkődési ingóságok kivételével mindennemű árunak és egyébb czikknek külföldre, valamint az ország ezidőszerint idegen állami igazgatás alatt álló területére való kivitele engedélyhez van kötve, miért is a kivitelre szánt árukhoz a vámhivatali kezelést megelőzően az illetékes minisztériumtól engedély szerzendő be. A kiviteli vámkezelést mindenkor a feladás helyén levő, különben pedig az ahhoz legközelebb fekvő vámhivatal által kell végeztetni s e végből az illetékes vámhivataltól vámigazgatási közegeknek a hivatalos eljárás vé­gett a feladás helyére, vagy a fél szempontjából alkalmas más helyre való kiküldését lehet kérni. Ugyanigy még a háznál is vámkezeltethetek a a külföldre irányított darabáruk, utiholmik, át- költözködési ingóságok stb., melynek a most körül­irt szabályok betartásán kívül azon előnye is van, hogy az igy feladott áruk, tárgyak a határszéli kiléptető vámhivatal által belső vizsgálat mellőzé­sével feltartóztatás nélkül és haladéktalanul külföldre bocsájtatnak. Végül figyelmeztetnek az érdekelt felek, hogy az, aki a behozatali és kiviteli tilalmakat megszegi, továbbá árut és egyébb cikkeket vámhivatali kezelés nélkül külföldről behoz, vagy oda kivisz, vagy ebben segédkezik, vámjövedéki kihágást (csempészést) követ el s az áru elkobzásán kívül birsággal és súlyosabb esetek­ben szabadságvesztéssel is büntettetik. A hivatal cime: m. kir. fővámhivatali kirendeltség, Gyulán. A gyulai oktatók egyesületének február hó 1-én tartott estélyére utólag felüífizettek: özv, gróf Wenckheim Frigyesné, dr. br. Apor Vilmos, Lic3ka Ferenc 100—100 K, Vizváry Lajosné 50 K, Fóris Zinka 40 K. E felülfizetéseket köszö­netének kifejezése mellett nyilvánosan nyugtázza a rendezőség. „ Halálozások. Az utóbbi napokban Gyulán elhaltak: Tímár Bálintné Somogyi Julianna 41 éves, Kovács Gergely napszámos 17 évss, Juhász Miklós csizmadia 39 éves, özv. Néveri Alajosné Seres Vilma 76 éves, Hrbati Éva cseléd -28 éves, Szigeti János földmives 67 éves, özv. Tóth Mi- hályné Baráth Mária 90 éves, Petruc Mária cse­léd 19 éves, Vidó Zsuzsánna cseléd 17 éves, Se­res Pál napszámos 55 éves, özv. Nadabán Györgyné Pomucz Szida 66 éves, Kővári Károly földmives 72 évss, ö&v. Víncze Pálné Nagy Re­beka 76 éves, özv. Grün Ignácné Farkas Gizi 64 éves, Balog Mihályné Kecskeméti Mária 33 éves korában. Pályázati hirdetmény. A gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság Sarkad községben felállítandó 1 kizárólagos dohánykisárudára nézve pályázatot hirdet. A pályázat feltételei azonosak a lapunkban legutóbb közölt* pontozatokkal és a kérvények február 22-ig a gyulai pénzügyígazgatóság főnö­kénél adandók be. Szabad az internrbán telefonforgalom a semleges zónában. Sok nehézségbe ütközött a semleges zónába eső területekkel való telefon- beszélgetés eddig, minthogy az internrbán beszél­getésre jogosító engedélyekért külön kérvénnyel kellett az illetékes hatóságokhoz folyamodnak a semleges zóna területén úgy a magánosoknak, valamint a különböző vállalatoknak is. Az alispán most rendeletet adott ki, melyben közli, hogy ezentúl teljes korlátlanul ssabad az interurbán telefonforgalom a semleges zóna területén, az erre vonatkozó kérvényeket pedig, ha még nem nyertek elintézést, nem is fogják tárgyalni. A vas- és fémmunkások által rendezett táncmulatság alkalmával utólag felüífizettek : Gáspár János 200 K, Szarka Béla, Múlt József 50—50 K, Püspöki István 25 K, Pfaff István 20 K, Kendrella János 10 K, mely felülfizetésekért ezúton mond köszönetét a szakcsoport vezetősége. A fain életviszonyainak (gazdasági, szociál­politikai, művelődési, közegészségügyi) és intéz­ményeinek a helyszínén való tanulmányozásával a magyar kir. népjóléti és munkaügyi miniszter Steinecker Ferenc miniszteri tanácsost bízta meg s felhívta a vármegye alispánját, hogy nevezettet adatgyűjtési munkájában a megfelelő támogatás­ban részesítse. A gyulai csizmadia ipartársnlat segélyző­alapja részére rendezett táncmulatság alkalmával utólag felülfizettek: Kliszek György 100 és V. J. 40 koronát, melyért ezúton mond köszönetét a társulat vezetősége. Az álareosbál, mely egy »ad hoc* asztal- társaság apasági fennhatósága alatt a Komlóban húshagyó éjjelén lezajlott, arról győzött meg, hogy ilyen fajta bálák rendezése az eddig ezeket intéző és. alapszabályokkal bíró tüzoltóegylet keretében volt a legjobban lefektetve. A bálnak nagy közönsége volt. A bállal kapcsolatban Luxus adó cimü alkalmi vicclap is jelent meg, mely igen kapós volt és melynek egyes részletei­ben pajzán humor és vidám ötletek is felcsillám* lottak. Marhahús ára A közönség tájékoztatása végett közöljük, hogy a vármegyei árvizsgáló bi­zottság a marhahús tájékoztató árát 84 koroná­ban állapította meg. A József kir. herceg Szanatórium-Egyesület közlönye a »Népegészség és Tuberkulózis« cimü időszaki folyóirat, melyet dr. Geszti József és dr. Gáli Géza orvosok szerkesztenek, decemberi füze­tében adja beszámolóját a szanatórium 1918—19. évi működéséről* mely egyúttal a szanatórium utóbbi két évének történeti adatait is tartalmazza. A gondos és kimentő összefoglalásból hü képet alkothatunk azon fontos misszióról, melyet a József szanatórium a tüdővész elleni védekezés és gyógyítás terén teljesít, egyben megrendülve értesülünk arról, hogy kicsibe múlt és csak a felső vezetőség erélyes közbelépésének és munká­jának köszönhető, hogy a nagyszerű intézmény a gonosz politikai hatalom változások alatt és miatt teljesen szét nem züllött. Óriási károkat okozott a forradalmi felfordulás, még többet a proletár­diktatúra kommunizálása és a román megszállás. A szanatórium megmentésére a békésmegyei pénz­intézetek, elsősorban a Bekésmegyei Takarék- pénztár lépett közbe,, egyben felügyelő-bizottság is alakult, melynek tagjai lettek dr. Ladies László elnöklete alatt báró Apor Vilmos, Dobay Ferenc, dr. Jantsoáit8 Emil, Kliment Ferenc és dr. Zöldy János főorvos, kik különösen a román megszállás alatt titkon nagy buzgalmat fejtettek ki a szana­tórium érdekében, közben a tilalom ellenére gyűléseket is tartottak, amiért a románok őket megfigyeléssel, naponkinti jelentkezés kötelezett­ségével büntették. A beszámoló közli a betegek­nek és a gyógyultaknak részletes statisztikáját, mely pontos kidolgozású adataival nemcsak a szakembernek, hanem általában minden müveit embernek érdekes tájékozásul szolgálhat. A szana­tórium jelenleg ismét be van népesítve és alig áll pár üres hely rendelkezésre. Nyilvános asszony viadal. Nagy csetepaté, újabb látványosság zajlott le az elmúlt ősszel Sarkad községnek egyik utcáján, két szóbőségben túltengő asszony: M. J-né és P. Zs-a nyilvání­totta szemtől-szembe kölcsönös véleményét. A folytonosan fokozódó nyilvános véleményezés és bírálat kézzel fogható ervekbe csapott át, a két nő ugyanis lefejtette ellenfeléről a 'fejkendőt s az ilykép szabaddá tett hajfürtökbe sülyesztve ujjait szabálytalan mozgásokat tett jobbra-balra s mik or a gyengébb testalkatú nő földre esett az erősebb­nek nyilvánuló asszony alaposan megtaposta ellenfelét, aki erősen vérző tagokkal panaszra ment a csendőrőrsre. A panasz kölcsönössé fejlő­dött s a tényállás, illetékezés céljából, a gyulai kir. járásbiróság elé került, ahoi a büntető bíró mindkét vádlottat elitélte kölcsönös becsületsértés vétsége miatt és egyenként kétezer korona pénz- büntetésre, ezenfelül külön-külön 300 korona ügyvédi költség megfizetésére. Mindkét asszony az ítéleten megnyugodott, az tehát nyomban jog­erőre emelkedett. A gyulai általános ipartesíület február 5-iki táncvigaiman a jótékonycöl érdekében az alábbiak fizettek felül: Gáspár István 300, Reisner Arth ur, dr. Schriffert Ferenc, Schneider József 200—200, Sál Béla 160, Reingruber Róza 150. Guba György 140, Békési Imre, Vámoser Ferenc, Leitner Meny­hért, Hevesi Adolf, Kliszek György, Ten ezer Rezső, Sál József, Schneider Mátyás, Volent Mi­hály, Lugzó Mihály, Császár Sándor, Lindenber- ger János, Kállay Gábor, Mayer István, Kertes György, Gyulai Testvérek, Viszt István, Démusz Ferenc, Dávid István, Dobay Ferenc, Abrahám János, Remele Gyula, Stéberl Mihály, Herczeg Gábor, Schillinger Lipót 100—100, Végh Gábor, ifj. Balogh Józef 80—80, Szegedi Gábor 70, Leh­mann Béla, Hack Márton, Kiss István, Felek Já­nos, Sonkovits Endre, Béres István, Bálint Béla, Barát István, Oravecz József, «ifj. Németi József, Sztupka Lajos, Török József, Radios Imre, Néverj István 60—60, Sándor György, N. N., Lakos Jenő, Dermencsin János, Vidosits István, Mülek József, Barát Ferenc, Vlagyovits és Mihalik, Bottó György, Bucskó Gyula, Árva Ernő, Lázár János, ifj. Benkő János, Braun Gizella, Szilágyi János, Schriffert Márton, Garay János, Kocsis Lajos, Szabó József, Légrádi Ferenc, Horváth Géza, Scheer Konrád, Galbács Imre, Kátay Ferenc, SzepeBsy Sándor, N. N,, Bálint Mihály, Faulhaber József, Ludvig József, Frőhner József, Treba Dávid, N. Szabados József, Boros József, Szikes Béla, Szák György, id. Makray Sándor, Ludvig Ján#s, Szilbereisz Já-

Next

/
Oldalképek
Tartalom