Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-12-31 / 105. szám

Lili. évfolyam 105.'számi Szombat Oyula, 1031. december 31 Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Uj esztendő. Megpróbáltatásokkal teljes életünk kiet­len országutján ismét egy jelzőkőhöz érkez­tünk. Abbanbagyunk Írni egy számot és elkez­dünk róni egy másikat. Egy cseppnyi időköz koporsójába temetve elfeledünk tengernyi csalódást és egy újabb arasznyi idődarab bölcsejóbe fektetve tovább ringatjuk égig érő reménységeinket. Évről-évre tapasztaljuk, hogy egy esztendő olyan cseppnyi időköz, mely képtelen beváltani a hozzá fűzött reménysé­geket és mégis minden esztendő fordulatakor oly változásokat várunk az érkezőtől, melyek­nek bekövetkezéséhez talán évtizedekre, sőt talán évszázadokra van szüksége a fejlődésnek. Mit várunk mi magyarok ettől az uj esztendőtől? Nem kevesebbet, mint letiport igazságunk feltámadásár, diadalát. Várjuk, hogy belássák népeink, belássa a világ, hogy az a darab föld, melyeu a régi Magyarország ezeresztendeig állott, csak egyetlenegy ország lehet, hogy minket nem uralmi vágy készte­tett ezen a területen való uralkodásra, hanem földrajzi, gazdasági és erkölcsi szükségesség, hogy több szabadságot népnek nyújtani, mint amennyit Magyarország nyújtott, nem lehet, hogy azok akik többet ígértek, rutui félre­vezették népeiket és nem fejlődésük megala­pozásához segítették őket, hanem hanyatlásuk útját egyengetik. Mindezt először be kell lát- niok, meg kell érteniük a népeknek, azután eszerint kell cselekedniük. Ám a megértéstől a cselekedésig rettenetesen hosszú az ut. Élhet­nek meggyőződések a népek lelkében, de évszázadok eltelhetnek, mig alkalom kínál­kozik a meggyőződések ^értelmében való cselekvésre. Balgaság volna hát egy esztendő fordulásától várni a változást, de balgaság általáben az idő folyásától várni helyzetünk jobbrafordultát. A világ a merészen cselekvőké, a té­továzó várakozásnak tengődós, alárendeltség a jntalma. Akik az idők változásától, eszmék megérlelődésétől várják az igazság diadalát, azok voltaképen tehetetlen, cselekedni rest, merni gyáva emberek, akik tulajdonképen nem is várnak mást, mint hogy mások csele­kedjenek helyettük. Ámde, ha mások csele- kesznek helyettünk, akkor a cselekvés jutal­mát is mások fogják learatni. Ha most le- igázva tartott népeink, ha idegen nemzeti­ségeink állanak talpra és rázzák le magukról az igát, melyet botorul, érdekeik ellenére reájuk kényszeritettek, akkor az annyit je­lent, hogy mi kiadtuk a kezünkből a veze­tést, mi lemondtunk sorsunk irányításáról és akkor bele kell nyugodnunk olyan állapotba, melyet ők fognak teremteni számunkra. Ha azt várjuk, hogy mások állítsák vissza a régi Magyarországot, mikor az érdekeiknek meg fog felelni, akkor ez azt jelenti, hogy a& a Magyarország nem lesz többé a mienk, hanem azokó, akiknek érdekei a visszaállítást paran­csolták. Ha visszahozza nekünk valamely ha­talom, ha érdekei úgy fogják kivánni, a ko­ronás királyt, akkor 5 többé nem lesz szá­munkra az, akinek kívánjuk lenni, szabadon választott királyunk, hanem kívülünk álló hatalmakra támaszkodó uralkodónk. Az idők változásától várni tehát sorsunk, helyzetüuk változását, egyértelmű azzal: kiszolgáltatni magunkat az eseményeknek, vagyis mások cselekményei mindenféle következményeinek. Az idők sohasem változnak, hanem változnak az emberek cselekedetei és ezek folyománya- képen változnak állapotaink. Változnak pedig ezek javunkra, ha okosan és becsületesen cselekedtünk, kárunkra, ha balgatagon és becstelenül jártunk el. Egy dolog azonban mindenképen bizonyos. A tétlenség, mások cselekedeteinek bevárása sohasem a mi ja­vunkra változtatja a helyzetet, hanem azok javára, akik cselekedtek. Valami csekély előny származhatik az eseményekből a passive visel- kedőkre is, de sohasem annyi, amennyit vár­tak és mindig több kár, mint a saját ma­gunk okos és becsületes cselekedetéből. Az évforduló tehát ne puszta remény­ségeket ébresszen bennünk az események vál­tozása iránt, hanem elszántságra késztessen, kitartásra serkentsen és tettekre buzdítson. Készítsük elő bölcsen, becsületesen, kitartóan, amit tennünk kell és cselekedjünk bátran, mikor annak idejét elérkezettnek látjuk. A jog, az igazság, a becsület mivelünk van, a bátorság, a kitartó tottrekészség hiányzik csak, ezt fejlesszük, fokozzuk lelkűnkben és akkor egy esztendő is meghozhatja azt, amit különben talán évtizedok sem érlelnének meg számunkra. Helpolltika. A magyar belső politikai élet ma majdnem kizárólag a külpolitikai helyzettel függ össze. A külső politikai helyzet szól bele abba, hogy mi­lyen államformánk, milyen választójogunk legyen, milyen pénzügyi, kereskedelmi politikát kövessünk, stb. Amig ez a helyzet meg nem szűnik, addig a magyar belpolitikai életet a külpolitikától elvá­lasztani nem lehet. Am legyen, nyugodjnnk bele egyelőre, hogy belső államéletünket a külföld, a nagyrészt ellenséges külföld kívánságához kell irányítanunk. Az égető kérdés azonban az, hogy meddig fog ez a befolyás ellenséges irányban érvényesülni velünk szemben és ha belátható időben nem fog megszűnni ellenséges irányban ’ hatni, mikor leszünk mi abban a helyzetben, hogy a magunk erejével tudunk szembeszáilani ezzel az ellenséges befolyással. Nem lehet kétséges, hogy azok az államok, melyek a volt osztrák-magyar monarkia területé­ből keletkeztek, vagy abból gyarapodtak, tehát Olaszország, Jugoszlávia, Bománia, Lengyelország és Cseh-Szlovákia, nem ideig-óráig, .hanem, emberi értelemben örök időkre ragaszkodni óhajtanak ahhoz, amit ők szereztek. Ezzel az ő törekvésőkkel viszont szemben áll az a tény, hogy mi nemcsak gyengék, életképtelenek, tehe­tetlenek vagyunk velük szemben mostani hatá­rainkkal, hanem napról-napra, évről-évre gyen­gébbek és tehetetlenebbek leszünk. Arra tehát, hogy a mai állapot mellett egykor majd annyira erősek leszünk, hogy szemboBzállhatunk jogainkat és életérdekeinket sértő törekvéseikkel, józanul számítani nem lehet. Két lehetőség van csak szá­munkra, mely helyzetünk változását, jobbrafordu- lását biztosíthatja. Vagy rendkívüli eszközökkel kényszeríteni ellenségeinket, hogy elvont létfelté­teleinket adják vissza, vagy türelemmel bevárni az európai helyzet olyan átalakulását, mely ben­nünket ismét ezeréves jogainkhoz juttat. A rend­kívüli eszközök elseje az erőhatalom, a fegyver. Annak lehetőségeit és eshetőségeit itt fejtegetni nem akarjuk. Csak a másik rendkívüli eszközre akarunk reámutatni. Ez pedig a gazdasági fegyverek kihasználása. A köröttünk alakult államok jórésze, talán épen a legellenségesebbek, gazdaságilag erősen reánk vannak szorulva. Itt van például Ciehország. En­nek az országnak ipara úgyszólván mibelőlünk élt. Ha mi el tudnók érni azt, hogy Csehország iparát a legtökéletesebben bojkottálnók, igen rö­vid idő alatt térdre kényszerithetnök ezt az or­szágot. Ehhez azonban nemcsak sz államhatalom ilyen irányú érvényesítésére, hanem a társadalom hatékony közreműködésére is szükség van. Ha mi egy-két évtized alatt be tudunk gazdaságilag úgy rendezkedni, hogy minden szükségletünket itthon elő tadjuk állítani, amit pedig a legnagyobb erő­feszítéssel sem tudunk, arról vagy lemondunk, ha lehet, vagy inkább áldozattal távolabbi, nem ellen­séges indulata államokból szerezzük be, akkor olyan súlyos gazdasági helyzetbe sodorjak elbiza­kodott szomszédainkat, hogy keresve fogják barát­ságunkat keresni és minden jogos követelésünk­nek készséggel fognak eleget tenni. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy egy ilyen gazdasági védekezés, vagy ha úgy tetszik támadás is provokálhatja az ő fegyveres védekezésüket és akkor megint csak ott vagyunk, hogy az erővi- ssonyok döntenek közöttünk. Száz szónak is egy hát a vége: erőseknek kell lennünk, ha élni akarunk. Bt I II IBS M. Az ó-év esti hálandó istentisztelet szom­baton délután 5 órakor lesz a belvárosi anya- templomban Szentbeszédet mond és a Te Deumot tartja Brém Lőrinc püspöki helynök. A délutáni 3 órai litánia elmarad. Békésvármegye közigazgatási bizottsága 1922. évi január hó 9-ér, hétfőn délelőtt 9 óra­kor a vármegyeháza kistermében ülést tart. A Szilveszter esti zárőramegliosszabbltás. A belügyminiszter rendeltet adott ki, amelynek értelmében a Szilveszter-estéről újévre virradó éjjel hajnali 3 óráig tarthatók nyitva vendéglők, kávóházak és nyilvános mulatóhelyek. ŐSZI SÖR az Első Magyar Részvény Sörfőzde kiváló minő­ségű idénysöre kapható minden jobb vendéglőben, fűszer- és csemegeüzletben. 2176 3—8 Laounk *naf siáitin 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom