Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-12-24 / 103. szám
JLKIX* évfolyam 103. szám Szombat Csyiila, 10£1. december 34 Előfizetési árak: igész évre . . 120 K - í Fél évre . . 60 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyiltíér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes S£ám ára 2 korosa Fsleiíls szerkeszííS: OOBáY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Karácsony. A világot kormányzó istenségnek, melyben az emberiségnek íulnyomólag nagyobbik része az értelem életének kezdete óta mindig hitt, leghatalmasabb megnyilatkozása volt az Ur Jézus Krisztusnak e világra születése, amit a mai napon a föld kerekségének 700 millió lakója ünnepel. »Hatalmas dolgot cselekedett az <5 karjával, eíszélesztette a szívok szándékában kevólykedöket; levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből é3 felma- gasztaita az alázatosakat. Az éhezőket betöltötte jókkal és a gazdagokat üresen bocsátá«. Ezekkel a metonimiákkal fejezi ki az evangélium azt a hatalmas változást, amit az Ige megtestesülése, az Ur Jézusnak világra jöve- telo jelentett az emberiség életében. Mi volt az emberiség élete Krisztus elótt ? Az erőseknek, a hatalmasabbaknak és kevélyeknek korlátlan uralkodása a gyengék, az alázatosak felett. Tehát az anyagnak az uralma. És mi lett Krisztus után ? A szellemnek, a szeretetnek uralma. És ez az uralom a maga megalapításához sehol nem használt anyagi eszközöket, természetéhez és lényegéhez hiven mindig csak szellemieket, nem földieket, hanem istenieket. Az a leghatalmasabb szellemi és társadalmi átalakulás, melyet a kereszténység végbevitt, minden erőszakosság, minden harc, minden rombolás nélkül ment végbe. A kereszténység nem rendezett tüntetéseket a pogány hatalmak ellen, nem rombolta le csákánnyal a pogány istenek templomait és szobrait, nem szervezett rabszolgalázadásokat, hanem hitt, remélt, szeretett és imádkozott és győzött. A hatalmas Cézárok népe egy rengeteg rabszolga- tábor volt, mert a nép minden kívánsága két szóban fejeződött ki: panem et circenses. A mig ezt tudták nyújtani a Cézárok, addig uralkodtak és hogy nyújthassák, embert ember ellen uszítottak, alattvalót alattvalóval igáztak le és fosztottak ki. Az emberiség egyik részét szabad prédául dobni oda a másik résznek, ez volt a pogány világ kormányzati bölcse- sége. Es ezt az uralmat nem volt képes megdöntőm a rabszolgák folyton megújuló véres lázadása, a leigázott népek szüntele nháborgása, de legyőzte a keresztények türelme, alázatossága, halálmegvetése. Nem a panem et circen- ses-t ordító, lázongó tömeg, nem a bosszút lihegve fegyverkező barbárok ereje, hanem az imádkozva és énekelve a vadállatok elé menő keresztények fegyvertelen seregei döntötték le a Cézárok trónját és temették el a kevélykedő hatalmasak uralmát. A szellemnek mérhetetlen felsősége az anyag felett soha világosabban nem nyilatkozott meg az emberiség életében, min a kereszténység eszméinek diadalra jutásá n. Napjainkban is egy . ualmas panem et circenses kiáltástól visszhangzik a világ. Most is fegyvereket köszörülnek, hogy megdöntsék a kevélykedő hatalmasok uralmát. Meg fog dőlni ez az uralom, meg kell dőlnie, de nem a fajok és osztályok elkeseredett anyagi harca, hanem a kereszténység hite, szeretető, önfeláldozása és halálmegvetése fogja megdöntőm. Ennek a kereszténységnek azonban igazi krisztusi kereszténységnek kell lennie, mely sohasem anyagi fegyverekkel, hanem mindig a lélek és a szellem fegyvereivel küzd. A hatalmasoknak nem karját kell meghódítania, hanem szivét és lelkét bevennie. Az elnyomókat nem a nyaktiló alá hurcolnia, hanem a bethlehemi jászolhoz és a Golgotához elvezetnie. Nem panem et circensest kell ordítania, nem a jólétet és élvezeteket hajszolnia, hanem beláttatnia a hatalmasokkal is minden földi jónak múlandóságát, hiúságát és ártalmát és ebben a belátásban példát adni mindeneknek. Ez a szellem az, amit az Isten egyszülött Fia hozott e főidre és ez a szellem az, mely a mai gyötrelméből megszabadíthatja az emberiséget. Belpolitikai hírek. A magyar politikai életet a királykérdés, az egységes párt^és a választójog kérdése dominálja. Hiába volt a kormányoknak és a pártoknak minden őszinte és nem őszinte törekvése, hogy a királykérdést kikapcsolják a magyar politikai élet sürgősen megoldandó kérdései "közül, a helyzet úgy alakult, hogy elénk sodorta ezt a mindennél ■fontosabb, de mindennél kényesebb kérdést. A sűrűn váltakozó kormányok j[és a nemzet érdekeiről megfeledkező pártok nem tudtak olyan politikát folytatni, mely feledtetni tudta volna a nemzettel az alkotmányos élet legfőbb hiányosságát, az uralkodó távollétit. Ellenkezőleg olyan nehézkesen, olyan vontatottan folyt a kormányzás, olyan bizonytalanná tett a pártok ^versengése a hatalomért mindent ebben az országban, hogy a nemzet jobbjai, a jövőbe aggodalommal nézők már régen abban a meggyőződésben vannak, hogy a királykérdést ebben az országban tartósan megoldatlanul hagyni nem lehet és nem szabad. Eddig rendben is volna a dolog, ha a megoldás mikéntjében egyetértés volna a nemzet hivatott és nem hivatott vezérei között. Csakhogy ez az egyetértés nincsen meg. A nemzet ma ott áll, ahol a mohácsi vész után állott. Azt a kérdést kell eldöntenie ismét, meg tud-e ez az ország, a rokontalan magyar faj, mely [a viaszakiváut egész Magyarország lakosságának épen csakhogy a felét teszi, meg tud-e állani, mint önálló, független, nemzeti királyság természetes határok nélkül vagy természetes határai mentén kivül-belül ellenséges érzésű idegen népekkel. Hidegen kell szemébe nézni ennek a kérdésnek, a történelem és az európai politikai helyzet tökéletes ismerete, átértése, a jövő minden eshetőségének figyelembe vétele mellett kell erre a kérdésre feleletet adni és a nemzetnek követnie kell kipróbált és tapasztalt politikusai^ útmutatásait. A tavasszal bizonyára megtörténő választásokat ennek a kérdésnek mikénti megoldása fogja i ányitani. A másik nagy kérdés a választójog. Ez is egy hatalmas, súlyos problémája a magyar politikának, de az egész "emberiség életének is. Befolyást adni az államélet intézésére mindenkinek, akit kötelezettségek terhelnek az [állammal szemben, -ez az egyik követelmény, az állam sorsának intézését, irányítását viszont csak kiváló Bzellemi képzettségű, átfogó gondolkodású, részleges érdekeken felülemelkedett egyénekre bízni, ez a másik követelmény és e kettőt egyformán kielégíteni olyan feladat, amelyet a politika tudománya még nem tudott megoldani. Az életnek kellene a megfejtést megmutatnia, de olyan kis, elhagyott nemzet, mint a magyar, a próbálkozásokba köny- nyen belepusztulhat. Az a legáltalánosabb választójog, amelyet az ántánt nyomása alatt mi megvalósítottunk, egy tanulsággal mindenesetre szolgált: a milliók érdekeit nem képes hathatósan szolgálni. Más módot, más megoldást kell keresni, hogy biztosítva legyen mindenkinek a maga egyéni értékének megfelelő befolyása az áliam- életnek reá is kiható megnyilvánulására. Külpolitikai hírek. A népek világi vezéreinek sűrűn ismétlődő konferenciái közepette felségesen komoly szózat is elhangzik. XV. Benedek pápa a legutóbb tartott titkos konzisztóriumon nagyjelentőségű beszédet tartott, melyben az egyetemes egyház általános emberi szempontjaiból tartott szemlét az emberiség életének mai eseményei fölött. »Napjainkban különösen nagy fontossággal bir a polgári társadalom jólétére és boldogulására, hogy az egyház méltósága és szabadsága sértetlenül és I érintetlenül maradjon. A polgári és egyházi közösség egyetértése minden jónak alapja. A népek kívánva kívánkoznak a béke után, ámde nagy sza- morusággal és aggodalommal látjuk, hogy az ünnepélyes békekötést nem az emberiség békéje pecsételte meg és csaknem valamennyi nemzet még mindig kölcsönös viszályban áll úgy, hogy mindinkább érezhető Isten közbelépésének szükségessége a viszályok eltávolítására.« Ezért a pápa imára hívta fel a bíborosokat és az egész keresztény világot, majd így folytatta: »Ha különösen Istenhez fordulunk is a bajok orvoslására szükséges hatásos eszközök végett, nem értjük Mi ez alatt azt. hogy az emberiség elmulassza és elejtse azokat az eszközöket és segítségeket, amelyeket az értelem és tapasztalás adott a kezébe. Kétségtelen, hogy a népek vezetői kötelesek ezeknek használásával is gondoskodni a közjóról. Téves lenne azonban az is, ha kizárólag csak erre támaszkodnának és nem fáradoznának Isten segítségéért is«. A Szentatya mély bölcseségü szavait megszívlelhetnék a népek világ vezetői is. A föídbsrtukpefoi'm keresztülvitele. A birtokreform a magyar föld megoszlását akarja helyesebbé és arányosabbá tenni s ezzel társadalmi bajokat orvosolni. A földbiriokrendezés nem uj dolog Magyarországon, mert most épsn harmadszor történik meg hazánkban az utóbbi 100 év alatt és egészen bizonyos, hogy ha nem is olyan gyors tempóban, mint a türelmetlenek várják, de feltétlenül be fog következni. Az időnkinti földosztást szükségessé teszi a népesség rohamos szaporodása, továbbá a magyar földnépnek a föld iránti örök szeretete, melynél fogva a barázdához jogot tart, mert a honfoglalás vérrel írott törvénye nincs feledvs nála, és minden áldozatra kész, csakhogy egy kis földhöz jusson. Az elmúlt évszázadokban két ízben volt gyökeres változás a földbirtok helyesebb megosztása érdekében. Egyik a jobbágyság felszabadításakor, másik az ötvenes-hatvanas években keresztülvitt tagosítás és legelőelkülönités idején. Mindkét esetben olyanok jutottak saját földhöz, akik ilyennel annak előtte nem birtak. Azok pedig, akiktől a földet elvették, kárpótolva lettek főidŐSZI SÖR az Első Magyar Részvény Sörfőzde kiváló minőségű idénysöre kapható minden jobb vendéglőben, fűszer- és csemegeüzletben. 2170 1—3 lapack mai száma 6 oldal.
