Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-12-10 / 99. szám
Békés 19^1 december 10 • 2 Az uj Bethlen kormány szerdán mutatkozott be a nemzetgyűlésnek. A programra, melyet Bethlen gróf előterjesztett, általában tetszésre talált és ha a kormány be tudja váltani ezt a pro- grammot és a beváltásban a pártok meg nem akadályozzák, az egész ország jobb sors elé nézhet. Megígérte a kormányelnök a kivételes törvények mielőbbi megszüntetését, a sajtócenzura végleges eltörlését. A munkásság érdekeit fel fogja karolni a kormány, de viszont elvárja a munkásságtól, kogy tudatára ébred annak, hogy ők is épen olyan magyarok, mint mi mindnyájan. A zsidókérdésről és a keresztény politikáról szólva, azt mondotta, hogy a keresztény politika a valláserkölcsi alap átvitelét jelenti a közintézményekbe, a nevelésbe és jelenti a keresztény magyarság gazdasági megerősödését. Az antiszemitizmusnak oka az volt, hogy a zsidóság bizonyos hadat üzent a keresztény vallásnak és a magyarság történelmi tradícióinak ; oka volt még az a kivételes porició is, amelyet gazdasági és társadalmi életünkben a zsidóság gazdasági hatalma révén elfoglalt. Ezt a helyzetet a kormány nem a gyűlölet és üldözés eszközeivel akarja javítani, de nem fogja tűrni nemzeti ideáljaink sárba tiprását és nem engedheti a lelkek forradalmositását. A zsidóság jó része távol áll ezektől a tendenciáktól, de nincs bátorsága szembeszállani velük. Az egységes párt ideje még nem érkezett el. Nem sikerült az egységes párt elsősorban a választójog kérdése miatt. A jelenlegi választói törvény pedig nem kielégítő, azon módosítani kell. Feltétlenül szükséges, hogy a kereszténypárt és a kisgazdapárt egymásra találjon, különben egymás ellen fogja őket vinni egy harmadik De szükséges, hogy egyik párt se kövessen önző politikát, hanem kiegészítsék magukat és felvegyék egyrészt azokat, akik nemzeti érzésüket még a múltból hozták magukkal, másrészt azokat is, akiknél a becsületes emelkedés előfeltételei megvannak. A pártok egyesítésére irányuló kísérleteit a kormány folytatni fogja. A királykérdéshez belátható időn belül nem fog nyúlni a kormány A választójog kérdésében az arany középutat kell keresni. Az erről szóló javaslatot januárban beterjeszti a kormány, bzámos szociális irányú és pénzügyi tárgyú javaslat sürgős előterjesztését ígérte meg ezután a miniszterelnök és felszólította a polgárságot, hogy adjon előleget a jövedelmi és vagyonadókra, mert az mindenkinek érdeke, hogy ne gyűljék össze kifizetendő adója. Azzal végezte Bethlen, most fog eldőlni, hogy nemzetgyűlés megtudja-e a nemzeti demokráciát alapozni. Molnár Albert mérnök irodája Gyula, Kossuth-tér 18. sz. 569 15—* vármegyék történelme. Fenti egyesület nagy munkájában magam is, mint apród, ott asszisztáltam, később munkatárs voltam és a nagy férfiak szándékát és meghagyását követem, amikor leveszem a vékát a régóta letakart világosságról, hogy annak egyre halaványuló fényénél az utókor lássa ismét elődeinek múltját, hazafias érzületét, önfeláldozó hazaszeretetét, ennek megemlékezést szenteljen és elődeinek példáját kövesse. A gyulai várat Losonczy László erdélyi vajda 1372. évben kapta királyi adományul. A vár akkor még kezdetleges, de a körülötte épült város igen virágzó állapotban volt. E derék férfiú és családja- sokat áldozott a vár és város előhaladására. Halála után 1404. évben Maróthy János macsói bán és hires hadvezér kapta meg hűséges szolgálataiért és ő kezdte> a ma is fennálló négyszögü főépületet emelni. A mai tornyot valószínűleg készen találta és az újabb épületbe illesztette, mert ma is meglátszik, hogy nem egyszerre épült a torony és vár. Ez a főépület 1435. évben lett készen, de teljes felépítését Maróthy nem érte meg, mivel ez évben meghalt és az építést fia fejezte be. Folytatólag Hollós Mátyás, majd Korvin János herceg, továbbá Brandenburgi György őrgróf lettek a vár urai. Ezek idejére esik Gyula város fénykora. A mohácsi vész után Patócsy Ferencé lett a város és vár, de mert ez hol a magyar királyhoz, I. FerdinándIHIegyei választások. Lapunk egy barátjának tollából kaptuk ezt a cikket, melyet a vélemény szabadságának tisztelete közreadat velünk, bár észrevételei nem mindenikével értünk egyet, A december 15-én megejtendő megyei közgyűlés egyik fontos tárgya a megüresedett tiszti állások betöltése, melyekre a minisztertanács tudvalevőleg kivételes felhatalmazást adott. A közgyűlés — szokás szerint — a választásokra tekintettel igen látogatottnak és népesnek ígérkezik, mert megejtett kapacitalások, de különösen az, hogy a választásokba politikai iz is öntetett, a szemben álló két tábor nagyszámú szavazóját állítják csatusorbe. A tisztviselői választás rendszerét régóta sokszor és jogosan bíráltuk, de az ellene felsorakoztatott érvek talán sohasem voltak olyan talá- lóak és kézzel foghatóak, mint most, amikor az uj választási jog rendszere alapján felszínre került s az utóbbi helyi választási epizód mámorából ki nem józanodott elsmek utján olyan átlátszó pártszempontok nyomulnak előtérbe, melyeket nem a közérdek gondos mérlegelése, hanem egyenesen önérdekek és személyes érzelmek, nevezzük nevén a gyermekei, a társadalmi ellentét rugói sugalmaznak. Jóslás nélkül mondhatjuk azonban, hogy ezek az uj elemek a vármegyében még nincsenek többségben. » Újságírói kötelességünkhöz híven alább közöljük és registráljuk a pályázók névsorát, de ugyanakkor teljesítenünk kell azt a feladatot is, hogy a közérdek nézőpontjáról a választáshoz egy pár őszinte megjegyzést füzünk. Élesen el kell Ítélnünk egyes pártbeli tagoknak azt a kipattant mesterkedését, mellyel a megyei választásokba a politikát bevinni igyekeztek. Erre több bizonyság van, sőt arra is, hogy egyes jelölteket a pályázatra a kisgazdapártra hivatkozva kérettek es a jövőre hivatkozással kapacitáltak, ugyanakkor régi erőket, kipróbált, érdemes pályázókat egyszerűen, személyi indokkal leszorítani akarnak. Ennek kiváló példája az orosházi helyettesített főszolgabíró, azután a helyettesített vármegyei főjegyző dr. Konkoly Tihamér, aki szintén közmegelégedésre, kifogástalanul töltötte be hivatalát. Tele szemben erővel felléptették dr. Kis László árvaszéki ülnököt, aki központi közigazgatási ügykörben sohasem működött, mint tisztviselő 8 aki szolgálatra, jártasságra és fiatalabb ! Nem kívánjuk tovább is részletesen ismertetni a vitás jelöléseket, melyeket ismételjük C3ak egyes pártfogók mozgatnak, de általánosan le kell szögezni, hogy az uj politikai irányzat részéről a kortesfogások között, az általános tájékozatlanság kihasználása, az érdemesek oknélküh félretétele, egyes személyeknek minden állásra való végighoz, hol az erdélyi fejedelemhez pártolt, alatta a város sokat szenvedett a birtokáért folyó kölcsönös versengés miatt. A vár is nagyon el lett hanyagolva. 1556. évben Mágocsy Gáspár lett a kapitánya, aki a várat az egyre közelebb terjeszkedő törökök ellen ismét kellő védelmi állapotba helyezte, de mert a vár és város birtoka miatt a két király között még akkor is folytatott torsalkodást megunta, 1559. évben leköszönt és eltávozott Gyuláról. 1560. évben nevezte ki I. Feerdinánd Kerecsényi László zalai vitézt gyulai várkapitánnyá, aki addig Szigetvár kapitánya volt. Kerecsényinek első gondját képezte a várat még jobban kiépíteni és ezt nagy sietséggel az egész tiszántúli közmunkák igénybevételével 3 év alatt nagyjában bevégezte. A belső várat kőbástyákkal övezte, rondellákat építtetett, ágyutelepe- ket emelt, a medreket mélyítette, kettőssáncokkal ellátta, lőpormalmokat állított, a kapukat, hidakat újon felszerelte, de a király által ide küldött olasz épitő mérnök vártervezetét nem bírta az idő rövidsége miatt teljesen megvalósítani, csak a legbelső vár volt ötszögben bástyákkal jól megerősítve. Az építést abban kellett hagyni, mert időközben hire jött, hogy a törökök uj sereget szerveznek a tiszántúli részek teljes elfoglalására. jelölése, az utolsó pillanatban való meglepetés- szerű fellépés stb. mint megannyi elkoptatott korteseszközök rendszeresen használtatnak. Azonban kérdezzük, hogy megengedhető-e, lehetséges-e, hogy mindezek — jogosan várható válasz és megfelelő ellensúlyozás nélkül — szabadon érvényesülhetnek ? Máskor is volt már választás, de még ilyen khaosz — sohasem. Bizonyosra vesszük azonban, hogy a helyes választ a megyei közgyűlésen megkaphatjuk. Tisztviselői érdekből is van megjegyzésünk. Erős bírálat tárgya, hogy a pályázók egész tömegben törnek elő és a pályázók maguk sem tekintenek semmire. Szolgálati érdem, arra valóság, képesség, jog, igazság, méltányosság — egyes tisztviselők előtt semmi. Ellenben bőven láttunk: érvényesülési vágyat, népszerűség fitogtatást, túlfűtött energia megnyilatkozását stb. Ha mindezeket maguk az arra hivatott tényezők — akiknek ez joga és kötelessége — és a tisztviselői kar egysége, nem tudták, vagy nem akarták rendes mederbe* szorítani akkor vigyázzanak a ludas tisztviselők, mert megnyitottak egy olyan kaput, melyen át nem friss levegő, hanem szenvedélyek és gyűlölködés mérges gázai ömlőnek bs, melvek -— a ma nekem, holnap neked alapelve mellett — a tisztviselői egzisztenciát tisztviselői segédlettel ölik meg t,. . Sapienti sat.. . 1 Békésmegyei Képzőművészek egyesülete, mely nemrégen alakult meg, nagyobbszabásu, mindnyájunkat érdeklő programmot tűzött ki maga elé, melynek megvalósításán az egyesület tagjai a legnagyobb erőfeszítéssel dolgoznak. Most mikor magyarságunk ébrentartására, ősi kultúránk fejlesztésére, annak a külfölddel való megismertetésére Csonkamagyarország elárvult népeinek legnagyobb szüksége vaD, kell, hogy egy bizonyos ni- vósabb művészeti élet fejlődjék ki, amelynek mozzanatai legalább időnkint képesek bennünket kiragadni a mindennapi élet sivárságából, vagy legalább is felkeltik a csaknem elaludni készülő érdeklődést. Szükséges, hogy a művészeti élet ne centralizálódjék csupán a főváros területére, hanem itt a végeken is virasszon egy szebb, jobb, nyugalmasabb, igazságosabb jövő érdekében dolgozzék minden rendelkezésére álló eszközt megragadva szent céljának elérésére. , Az egyesület programmját egy kiállítás vezeti be, melyet nagyméltóságu dr. Lukács György v. b. t. t, az Országos Képzőművészeti Társulat elnöke stb. fog megnyitói, aki szives volt meghívásunkat elfogadni. A kiállítás ünnepélyes megnyitása december hó 18-án lesz. Körülbelül száz festészeti és szobrászati alkotást jelentettek eddig be megyebeli képzőművészeink. Bészletes értesítés a Békés következő szám fog megjelenni. — y— H I B B K. A vármegye restarái Valóban lélekemelőén szép és követésre méltó példáját mutatta Gyulavári község közönsége az érdemes tiszzviselő személye iránt érzett osztatlan bizalom és szeretetnek akkor, amikor a f. hó 7-én Z. Nagy Eerenc, Erdődi Lajos, D. Nagy Ferenc, Szilágyi Károly és Dókra András kisbirtokos, illetve földmivelési napszámonsok által egybehívott impozáns népgyü- lésen — mint a gyulai járás egyik községe — a főszolgabírói állás közeli betöltésének esélyeivel foglalkozva, ritka egyöntetűség és lelkesedéssel foglalt állást érdemdús s joggal nagy népszerűség és közbizalomnak örvendő h. fŐszolgabirája dr. Vangyel Endre mellett, kifejezés adva azon reményének, bogy a község közönségének ezen óhaja úgy a kijelölő választmánynál, mint a törvényhatósági bizottság érdemes tagjaival megértésbe talál. Mint utólag értesülünk, hasonló módon és értelemben nyilatkozntt Kétegyháza, Doboz és Újkígyós község közönsége is. Megyei tisztviselő-választások. Mr járt le a pályázati határidő azokra a vármegyei tisztviselői állásokra, melyeknek betöltésére a kormány a törvényhatóságot felhatalmazta. A vármegyei főjegyzői állásre két pályázó van; dr. Konkoly Tihamér ez idő szerinti főjegyző és dr. Kiss László árvaszéki ülnök. A tiszti főügyészi állásra az egyedüli pályázó dr. Hoffmann Károly. A gyulai főszolgabirói állásra pályáztak : dr. Vangyel Endre (Folytatása az 1922. évi „ Gyulai Kis Kalendárium “-ban! Sz. L. választék^ gyermekjáték újdonságokban 2,52 2-3 az Első Gyulai Versenybazárban.
