Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-11-23 / 94. szám

vLIII. évfolyam 94. szám. Szerda Gynla, 1921. november 23 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megfele Díszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Választás. A megyebizottságot a törvényes létszámra kiegészítő választásokra készülnek vármegye- szerte. Mindössze huszonöt-harminc uj megye­bizottsági tag választásáról van szó, még pe­dig az 1913-iki választójogi törvény és az 1914. évi választói névjegyzék alapján. Nem igen várható tehát, hogy a megyebizottság arculata az újonnan megválasztandók bejutá­sával lényegesen megváltoztassék, vagy a választás eredményeképen a vármegyei poli­tikában mélyreható változás menjen végbe. Mégis meglehetős mozgalom indult meg megye- szerte és igen sok helyen a pártok erőviszo­nyainak megállapítására igyekeznek felhasz­nálni ezt az időközi választást. Mi a magunk részéről sokkál jobban szeretnők, ha az ösz- szetartásnak, együttérzésnek, az erők egyesí­tésére való készségnek és képességnek len­nének erőpróbái ezek a választások. Sokkal jobban örülnénk, ha az igazi béke és egyetér­tés jegyében folynának le ezek a választások, semmint a harc, a vetélkedés-, sőt talán a gyűlölködés szellemében. Egyetértés és béke az, amire ma ennek az országnak a legnagyobb szüksége van és semmi sincs olyan ártalmára a hazának, mint a gyűlölködés szellemének ébrentartása, az egymással mindenáron való ellenségeskedés szitása. — Ha örökösen engesztelhetetlenek akarunk lenni azokkal szemben, egyének, pártok vagy osztályok legyenek, akik vagy amelyek a múltban talán hibáztak, akkor soha, de soha nem nyílik mód a hibák helyre­hozására, a hibákkal szerzett tapasztalatok értékesítésére. A közdolgokat sohasem lehet helyesen intézni, ha könyörtelenül elkerget­jük azok intézése mellől azokat, akik hibáz­tak talán, de mindenesetre tapasztaltak, ha' sohasem adunk módot és alkalmat, hogy a leekét, melyben pártok, osztályok vagy egyé­nek részesültek, hasznukra és hasznunkra fordíthassák. Nemcsak a béke és egyetértés szelleme, de mindnyájunk jóléte követeli an­nak feltételezését, sőt ama meggyőződést, hogy mindnyájan tanultunk a múltnak tapasz­talataiból és akik már keresztülmentek a tapasztalat iskoláján, jobban tudnak óvakodni a hibák elkövetésétől, mint az engesztel­hetetlen gyülölködők uj és talán még vég­zetesebb bajok okozásától. A szilaj kocsis, aki egyszer már árokba fordította kocsiját és maga is szenvedte szilajságának következ­ményeit, bizonyára óvatosabb hajtó lesz és és nyugodtabban fogunk ülhetni szekerén, mint az uj legény, aki mindenáron azt akarja csak megmutatni, hogy külömbb legény a réginél. Meg kell fontolnunk mindezeket, mert ha mindenáron engesztelhetetlenek akarunk tenni, legtöbbet csak a köznek, a hazának és igy önmagunknak ártunk ezzel. Belpolitikai hírek. A legüjabb fordulat az, hogy állítólag Beth­len István újabb kormányalakítása kudarcot vallott. Emlékeztet Teleki Pál sorsára, akit szintén önma­gának biztos utódául tekintettek és aki az utolsó pillanatban lépett vissza az újabb kormányzásra való vállalkozástól. Akkor sem tudtuk, most sem tudjuk a politikai élet rejtett kulisszái mögött lappangó okokat, melyek egy-egy ilyen váratlan fordulatot szinte elemi erők hatásával előidézni képesek. A magyar belpolitikai életnek ma nagyon rejtélyesek, kanyargósak az utjai, titkos erők mű­ködnek mindenfelől és nincsen egységes irányitó kéz, mely ezeket az erőket egyesíteni volna képes. Reménységgel várunk minden fordulatot, nyomasztó bajaink enyhülését várjuk minden változástól. Talán csak nem várunk hiába. Londoni hir jelenti, hogy IV. Károly és Zita királyné Madeira szigetének fővárosában partra- szállottak. XAar_ü«Y. A gyulai róni kath. főgimnázium 1920—21. tanévi értesítője, fennállásának 18-ik esztendejéről megjelent. Közzétette Németi József pápai kama­rás, főgimnáziumi igazgató. A főgimnázium jelen­leg a szegedi tankerületbe tartozik és az értesítő a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter erre vonatkozó rendeletének figyelembevételével, a meg­szokott gazdag, tartalmas kötet helyett egyszerű kis 12 oldalas füzetben számol be az intézet kul­turális működéséről. Az értesítő első sorban hí­ven és kimerítően vázolja a tanév történetét, a tanári testületben beállott változásokat és az in­tézet felügyeletével járó látogatásokat. Azután felsorolja a tanári testületet, az osztályok veze­tését, a tantárgyak ellátását és a tananyag fel­osztását. — A harmadik rész a tanulók névsorát osztályonkint hozza, a nevek után zárójelbe fog­lalt általános osztályzattal, vagyis tanulásbani elő­menetel feltüntetésével. Az egyes osztályok lét­száma igy alakult: I. 54, II. 55, III. 55, IY. 33, Y. 35, VI. 26, VII. 30, VIII. 26, összesen 314 tanuló. Ezenfelül még 27 magántanuló is volt, köztük 17 leány. Az általános érdemsorozat sta­tisztikailag a következő: A nyolc osztályban együttvéve, minden tantárgyból jeles tanuló volt 24, minden tantárgyból legalább jó 62, legalább elégséges 150, — egy tárgyból elégtelen 45, két tárgyból elégtelen 18, több tárgyból elégtelen 20. A tanulók közül helybeli volt 250, bákésmegyei 27, más megyebeli 40, külföldi honos egy sem volt. Vallás szerint: római katholikus 216, gór. kath. 2, ref. 48, ág. ev. 8, unitárius 5, gör. kel. 9, izraelita 34. Amint az utóbbi tétel mu­tatja Gyulán,a főgimnáziumnál a »numerus clauzus* nem njrert polgárjogot. — A tanulók anyanyelvi statisztikája szerint 307 volt magyar, 6 német és 6 oláh anyanyelvű. Az igazolt óra mulasztások száma 6265, ami egyáltalán nem mondható sok­nak, mert átlag 19 jut egy-egy tanulóra, sőt ha­tározottan kedvezőnek tűnik fel és okát megma­gyarázza a következő rovat, hogy súlyos betegségi eset összesen csak 21 fordult elő. Az értesítő IV. fejezete az érettségi vizsgálatokról számol be. Ezek dr. L'ppay György szegedi tankerületi kir. főigazgató elnöklete alatt tartattak. Az eredmény­ből annak idején részletesen megemlékeztünk. Érettségi letételére a magántanulókkal együtt je­lentkezett 31 ifjú, köztük 3 nő. Ezek közül jele­sen érett 3, jól 12, egyszerűen érett 8, javítóra utasittatott 6, egy évre visszavettetett 2. Az ér­tesítő gondos áttanulmányozása után azon meg­győződésre jutunk, hogy főgimnáziumunk egy komoly, szinte a szigorúságba áthajló irányzatú vezetés alatt városunknak nemcsak legfelsőbb fokozatú, de egyik legjobban adminisztrált tudo­mányos intézete. A rigorozitás, amit különösen az alsóbb osztályok tanulóinál alkalmazva látunk — kiket korábbi évekből jól ismerünk — annyiban jogosult, mert a főgimnázium tényleg a komoly tudományos pályákra nevel és itt helye van az úgynevezett kirostálásnak, amit gyakorlatilag az ötödik osztályban látunk alkalmazásba véve. szerdán és szombaton. HL fi M K K . Megyebizoítsági tagok választása. Békés­megye törvényhatósági bizottsága az elhalálozás eltávozás folytán megüresedett törvényhatósági választott tagsági helyek betöltésére a választás napját november 26-ra azaz e héten szombatra tűzte ki. A szavazásban csak azok vehetnek részt akik az országgyűlési képviselőválasztók 1914. évi állandó névjegyzékébe annak idején felvétettek, mivel a választás még az 1915: VI. t.-c. alapján ren­deltetett el. A szavazásnál a szavazók jelöltjeik nevét tartalmazó cédulát a szavazó-bizottság előtt össze­hajtott állapotban adják át az elnöknek. A válasz­tás nem a legújabb általános választói jog alapján fog lefolytattatni, mivel a megüresedett megye- bizottsági tagság betöltése még a régi jog alap­ján történik. — Gyulán a megyebizottsági tagok megválasztása eddig nem vetett nagyobb hullámo­kat. A megyebizottsági tagok közül eltávoztak: dr. Lindenberger János, dr. Bucskó Korjolán, dr. Jeszenszky Nándor, — meghaltak: Schmidt Jó­zsef, Ravai Gábor,Grönfeld Jakab. Ezen hat volt megyebizottsági tag helye kerül betöltésre. Benne maradtak a bizottságban, tehát aj választásra nem kerülnek: Sál József, Dobay Ferenc, Tancik La­jos, Ricsek János, dr. Jancsovics Emil, Kohn Dávid, Szikes György, Csomós István, Kalocsa István, ifj. Steigerwald István, Wittmann Frigyes, Cs. Fábián János, Névery Albert, Mikler Sándor, Hack Márton. — A hétfői napon bizalmas kör­levél kíséretében szavazólapokat láttunk, melyek a városban szét lettek küldve azzal, hogy ez a »hivatalos liaztac. Illetékes helyen érdeklődtünk ennek valódisága miatt és azon választ nyertük, hogy erről nem tudnak semmit. így tehát a lát­szat alapján art kell feltételeznünk, hogy ezek a jelölések a gyulai kisgaznapárt hivatalos jelölései. Ezek a Belvárosban: K. Sohriffert József és Pfaff Ferenc. A Nagymagyarváros és Józsefváros egy részére ugyanezen szervezet jelöltjei: dr. Schrif- fert Ferenc, Heilinger Károly és ifj. Beleznay István, mig a Józsefváros nagyobb része és Újváros ré­szére ugyanezen forrásból dr. Csete József a jelölt. A gyulai keresztény nemzeti párt és a ke­resztény szocialista párt volt vezetőitől arról érte­sülünk, hogy a pártok, mint ilyenek, Gyula város mai áldatlan közviszonyai között nem szándékoz­nak akcióba lépni. Ezzel ellentétben a város, kü­lönösen a Belváros polgársága pártállásától elte­kintve tisztán mint polgárok jelölő értekezletet tartottak és következő jelölést tették : A belvárosi kerületben jelöltek : Németi József főgimnáziumi igazgató és Kliment Ferenc takarékpénztári igaz­gató. A Nagy magyar városon ; Szabados János (Kórház-u.), Sutyák Péter és Schmidt István. Az Újvárosi kerületben Krasznay István. A polgárok ezen jelöléseket a jelöltek bevonása nőikül tisz­tán több oldalú óhaj kijelentése alapján vették fel. Az 1914. évi szavazók lajstromában már nemcsak a régi cenzus szolgál alapul, hanem ez az úgy­nevezett Tisza-féle 1913. évi törvény alapján lett összeállítva és ebben az Írni-olvasni tudás, altiszti minőség, állandó ipari vagy gazdasági alkalma- zottság is figyelembe van véve és igy, abban a szavazati jog máris nagyon ki van terjesztve. A választáson csak az jelölhető, aki 1914. év- .ben Gyulán lakott és a lisztában fel van véve, igy több tekintélyes és előkelő egyén, kiknek jelölése hangoztatva lett, pl. dr. br. Apor Vilmos, vagy Pall- man Péter nem jelölhető, némelyek pedig a rájok kivetett nagy adó miatt virilisekké léptettek elő és emiatt jelölésük feleslegessé vált. Á gyulai három szavazókerületjigy van beosztva ; I. Belváros, Nagy- románváros és tanyák. II Fehér-Hörös balpartja és Józsefvárosból Gyep, Hosszú, Palló, Malom, Zöld és Kneifel-utca páratlan oldal, III. József-város többi része és Újváros. Bővebbet a falragaszokon. A Szabadoktatási Bizottság e hétre be­mondott előadásai: szerdán délután 5—7 óra között a vármegyeház tanácstermében díjtalan belépés mellett. Csura Miklós főgimnáziumi tanár Arany János balladáiról. Dr. Konrád Ernő kir. ügyészségi elnök a gyermekvédelemről tartanak előadást. Szombaton, november 26-án délután 5 Lapunk mai száma a oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom