Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-11-09 / 90. szám
Lili. évfolyam 90. szám. Szerda Gtynla, 1921. november 9 ■ i Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - í Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona. a—3=w * ' .........." Uj korszaknak kellene némelyek szerint Magyarországra virradnia, mintán a Habsburgok detronizálásával egy 400 esztendős járomból szabadultunk ki. Ha valóban egy nj és jobb korszak liajnalhasadását jelenti ez a detronizáció — egyelőre nagyon sötét ez a hajnal —■ akkor a történeti igazság és a dátumok helyessége kedvéért el kell vitatnunk a hajnalhasadás érdemét a most detronizáló pártoktól, ellenben három évvel előbbre kell tennünk ennek az uj korszaknak a kezdetét és Károlyi Mihályék- nak juttatnunk a kezdés dicsőségét. Ok ugáanis — ha jól emlékszünk — 1918 november 16-án Magyarországot örök időkre független, önálló népköztársaságnak nyilvánították, amiben benne- foglaltatott sans phrases, hogy 'a Habsburg-ház örök időre detronizálva van. Már most mi a különbség a két detronizáció között. Az, hogy az első őszintébb és bátrabb volt, no meg, bogy a mostani fentartja a királyság államformáját. De igen különös királyság az, amelynek nincsen királya és még csak elképzelni sem lehet, bogy ki lesz olyan szerencsés, hogy ennek a boldog országnak a trónjára ülhet, ki fog tetszeni az alvégen és a felvégen egyaránt, jobb, bal, alsó és felső szomszédainknak egyformán. Mert hát a Habsburg-járomból való szabadulás olyanformán fest, hogy egyelőre azt se tudjuk, hogy hány más jármot vettünk amaz egy helyett a nyakunkra. No de biznnnk kell, hogy ezeket is sikerülni fog majd egynéhány rövid, pár parag- rafusos törvénnyel leráznunk magunkról és kezdetét veheti az uj korszak. Mindenesetre szebb lett volna, ha elébb a nagyon is súlyos, nagyon is nyomasztó, nemrég keletkezett jármokat ráztok volna le magunkról, nó de nem lehet csodálkozni, ha a legrégebbin kezdtük, nyilván ezt untak már meg legjobban. Azután meg kisülhetett volna a megfordított sorrendben való eljárásnál, hogy ez a most lerázott járom tulajdonképen nem is járom és nem is olyan nagyon szükséges azt lerázni. Nem lehet tehát rossz néven venni, hogy siettünk felhasználni a kedvező alkalmat és leráztuk azt a jármot, amelyiket legkönnyebben lehetett. A többi majd következik. Minek elégedetlenkedtünk és türelmetlenkedtünk ? Hiszen emezt is 4Ö0 évig viseltük. C-iak várni kell bölcsen, türelemmel, majd ha amazok is olyan könnyen lerázhatókká válnak, mint emez, akkor azokkal is végzünk. Lám, annak is eljött 400 esztendő után az ideje, hogy olyan erősek lettünk, hogy a Habsbnrg-igát le tndtnk rázni magunkról. Amit nem tudtunk megcsinálni Mária Terézia idején, a napóleoni háborúk korában, 1866-ban, amikor pedig mindannyiszor nagyon ingott a Habsburgok trónja, azt ime vitézül megcseleked- tük most. Nyilván, ilyen erősek sohase voltunk. Avagy talán most él először 400 esztendő óta az első nemzedék, mely nem áhítozik címek, rang, kitüntetés, hivatal, vagyon ntán, mely megveti a hiú földi dolgokat, utálattal fordul el az anyagiaktól, amelynek számára nem látszik más törekvés, mint a nemzet egyetemes érdekeinek előmozdítása. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC TJgy kell lennie, mert hiszen azt mondják, hogy eddig csak azok ragaszkodtak a Habsburg- házhoz, akik vagyont, kitüntetést kaptak, vagy vártak tőlük. Volt ugyan egy Deák Ferenc nevű hires emberünk, aki egy rézkrajcárt sem kért és nem fogadott el a Habsburgoktól, mégis nagyon ragaszkodott hozzájuk és nagy szolgálatokat tett nekik, azt állítva, hogy azt elsősorban a nemzetének teszi, no de az ilyen különcök nem számítanak. Boldog Isten, mikor fogjuk már a gyűlölködő, pártoskodás és a gyanakvó tudatlanság jármát lerázni magunkról. Belpolitikai hírek. Magyarország nemzetgyűlése november 4-én, 5-én es 6-án történelmi emlékezetű országgyűlést tartott, melyen az egész magyar nemzetet érdeklő, az állam életébe vágó fontos ügyben, a király kérdésben döntő határozatot hozott, amikor mintegy 87 képviselő 7 millió magyar ember nevében megszavazta azon törvényt, mely a törvényesen megkoronázott magyar királyt, IV. Károlyt megfosztotta trónjától és egyúttal a Habsburg királyi háznak, mely 400 éven át uralkodott hazánk felett, trónöröklési jogát és a pragmatika szankciót megszüntette. A törvény beterjesztésekor gróf Bethlen István miniszterelnök előadta, hogy ezen törvény meghozatala külerőszak folytán szükséges, mert úgy a nagy antant, mint az újabban keletkezett kis antant, mely az elrablott területeket a királyság visszaállításától félti, követeli a király trónfosztását.’ Utána gróf Apponyi Albert faagy beszédben feltárta a helyzetet, tiltakozott a kis antant beavatkozása ellen és a trónfosztás kimondására ezen nemzetgyűlést nem tartja hivatottnak és megbízottnak. A törvényjavaslat szombati tárgyalásán Rassay Károly beszélt, nemcsak helyeselte a javaslatot, hanem még szigorítást kívánt. Ugyaneznap Schlachta Margit — az egyetlen* nőképviselő — is felszólalt, csatlakozott gróf Apponyi megállapításához. Beszédét a kisgazdapárt zajjal és illetlen közbekiáltásokkal zavarta; az elnök rendreutasítása után Schlachta Margit nyugodtan folytathatta beszédét és előterjesztette a keresztény nők határozatát, melyben tiltakoznak az antant feltételei ellen, melyeket szabtak arra, bogy a királynőhöz, -aki első sorban mégis csak anya, hozzáengtdjék-e gyermekeit. A törvény megszavazásában a kereszténypárt és a demokraták nem vettek részt, tüntetőleg kivonultak az országgyűlési teremből. Károly király és Zita királyné az angol hajón csak Orsováig mehettek, mert a Duna alacsony vízállása miatt a hajó útközben többszőr homokzátonyra jutott s úgy kellett arról levontatni. Mivel a Vaskapun az átvitel lehetetlenné vált, Orsovánál különvonatra ültek és vonaton vitték őket Galaczba, ahol nyomban a Kardiff nevű angol hadihajóra helyezték el. — A hajón angol őrség van. Galaczból a királyi párt ugyanezen hajó egyelőre Gibraltárba viszi, mert a királyi pár internálási helye még nincs végérvényesen elhatározva. Valószinüleg a Maderia sziget lesz ez, mely az Atlanti tengerben, Portugália mellett fekszik. H-gyekben és vizekben gazdag, kellemes éghajlatú sziget. Fővárosa Funchal, melynek 20.000 lakosa van, valamikor itt töltött egy telet Erzsébet királyné is. A párisi jóvátételi bizottság küldöttsége Budapestre megérkezett. Feladata megállapítani a Magyarország részéről teljesítendő anyagi szolgáltatások lehetőségét és jelentése alapján fog a Megjelenik szerdán és szombaton. párisi nagybizottság határozni az esetleges természetben való szolgáltatások mértéke és módozatai felől. Ugyanezen bizottság tárgyalja a volt monarchiának háború előtti államadósságainak az elszakított részékre eső hányadat, valamint az elszakított részeken odaveszett magyar értékeket is. Számba vétetnek a románok által Csonkamagyar- országnak okozott károk is, melyek a jóvátételi összegből le fognak vonatni. A bizottságba magyar részről dr. Lukács László volt miniszterelnök van delegálva, akinek az a nézete, hogy Magyarország mindenesetre igen mérsékelt követelést képes teljesíteni, ezt is csak minél későbbi időben. A nemzetgyűlés vasárnapi rendkívüli ülésé- b en, mely pár percig tartott, mintán a trónfosztó törvényt harmadszori olvasásban is megszavazták, elnapolta üléseit. Egyúttal felhatalmazta az elnökséget, hogy a kormánnyal egyetértésben állapítsa meg a nemzetgyűlés összehívásának idejét. A gyűlés után a kisgazdapárt kivonult Kossuth Lajos sirjához és koszorút helyezett annak talapzatára ezen felirattal: Győztél Kossuth Lajos. A kormány nem mond le. A Bethlen kormánynak az volt a terve, bogy a trónfosztó törvényjavaslat letárgyalása után benyújtja lemondását. A kormány most megváltoztatta elhatározását és ezt külpolitikai és belpolitikai bonyodalmakra hivatkozva nem tartja időszerűnek. A kormány mindaddig helyén marad, mig a külpolitikai izgalmak el nem pihennek. A tervezett egységes párt megalakítására is csak akkor kerülhet sor. Külpolitikai hírek. IV. Károly hazaérkezésének hírére tudvalevőleg a csehek és jugoszlávok nyomban elrendelték a mozgósítást, mig ezekkel szemben Románia passive viselkedett. Ennek megvilágítására báró Zichy István bukaresti magyar követ most azt jelenti, hogy Románia magatartása azért volt mérsékelt és meggondolt, azért nem rendelte el a hadsereg mozgósítását, mert kezdettől fogva hitt a magyar kormány loyalis kijelentésében és azon kijelentését, hogy a királynak puccsszerű visszahelyezését nem fogja megengedni, meg is tartotta. Belgrádból és Prágából keltezett híradás szerint úgy a jugoszláv, mint a cseh kormánynak a nagy antant átirata szerint el kellett ejtenie Magyarország elleni mozgósítási költségeik megtérítésére vonatkozó követeléseket. E költségeket mindkét állam sajátjából fogja fedezni. Nyugatmagyarország elcsatolandó területeit teljesen kiürítettük és a felkelők visszatértek békés foglalkozásaikhoz. Csupán azon a területen, melyen népszavazás van elrendelve, maradt vissza a magyar karhatalom antant parancsnokság alatt. A Magyar Államvasutak beszüntették a közvetlen forgalmat Nyugatmagyarországgal. A Győr-Sopron- Ébenfurti vonalon, valamint a Déli Vasút vonalain a vonatok a rendes menetrend szerint közlekednek. Az antant részéről újabb lépések tétettek, azt követelvén a magyar kormánynál, hogy a trónfosztó törvényjavaslatba világosan vétessék be az, hogy a Habsburgok a királyválasztásból kizáratnak, A kormány és az antanthatalmak között tárgyalás indult meg oly irányban, hogy a már meghozott törvény változatlan marad, de ahhoz oly magyarázat lesz fűzve, mely a külföldi kivánalmaknak megfelel. a kiváló z a malii csopaki ó-bor (1917- évi termés) 1 liter 05 korona. Lapunk mai uAma I oldal. Kapható; 1984 1-1 Vlagyovits és Mihalik fűszer- és csemegeüzletében i
