Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-10-15 / 83. szám
Lili. évfolyam S3. szám Szombat Gyula, 1331. október 15 Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza f Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. CI92I október 12). Az alispáni jelentésnek a közellátásra vonatkozó részét az alábbiakban közöljük: Az elmúlt termelési évben kivetett adógabo- nák behajtása folyamatban van, a felek által előterjesztett felebbezések elbírálása fennakadás nélkül történik, habára felszóla* ások tömegesen érkeznek be és az elbírálásra hivatott hatóságokat igénybe veszik. Az ellátatlanok kataszterének egybeállítása iránt tett intézkedések foganatosítása mindenütt megkezdetett. Azok részéről akik a kataszterbe fel nem vehető' így különösen a kereset nélkül maradt műnk ok részéről a panasz általános. Az e tárgyban intézett feliratra eddi*? az a válasz érkezett, hogy a vagyontalan hadiárvák és hadi- özvegyek felvétele elrendeltetett; a miniszter továbbá meghagyta, hogy az önhibájukon kivitt kereset nélkül maradt munkások összeirassanak, akik részére külön fejadag nem fog biztosíttatni hanem pótkiutalás történik. A lisztek kiutalási aránya az, hogy 25% fehér, 25% főző és 50% kenyérliszt áll a ható sápok rendelkezésére, melyből a fehér liszt átvétele nem kötelező ugyan, azonban amennyiben megtagadtatik, abban az esetben a helyett főző, vagy kenyér lisztet nem kapunk. — A fehér liszt a magas árak miatt át nem vehető ennek pedig természetes következménye a fejquota lényeges leszállása, ami elégedetlenséget eredményez. Ennek elkerülése végett a bizottság feliratot intéz a földmivelésügyi kormányhoz, hegy a közellátási lisztek említett arányi áltoztassa meg és lehetőleg egységes lisztet s n ez nem lehetséges, úgy csupán főző és kenyér lisztet utaljon ki és a finom tészta liszt kiadását mellőzze. Ezzel kapcsolatban az elnöklő alispán megemlíti azokat az aránytalanságokat, amelyek az egyes községek részére történt lisztkiutalásokDál oly szembetűnök. így pl. Gyula varosa egymaga majdnem a felét kapja annak a mennyiségnek, amelyet a vármegye egész lakossága kap. örül annak, hogy Gyula város jobb lisztellátása érdekében a város vezetőségének igy sikerült közben járni, azonban akkor a vármegye többi községeinek jogos igényei hasonlóan figyelembe veendők lennének. Ilyen értelemben feliratot is intézett a földmivelésügyi miniszterhez. Elnöklő alispán bejelenti a bizottságnak, hogy Gyula város képviselőtestületének dr. Lovich Ödön polgármester fegyelmi ügyében egy más közigazgatási bizottság delegálása iránti kérelmét ismét a m. kir. belügyminiszter, miután az 1876. YI. t.-c. 20. §-ában megállapított érdekeltség fenn nem forog — teljesíthetőnek nem találta. A közigazgatási bizottság ezután tárgyalás alá vette Gyula város képviselőtestületének azon határozatát, amellyel dr. Lovich Ödön polgár- mestert azért, mert 1920-ban az oláhok kivonulása után több tekintélyes polgár internálása érdekében egyenesen az ország kormányzójához feljelentést tett — állásától ismételten felfüggesztette. A bizottság Gyula város képviselőtestületének ezt a határozatát a felfüggesztést kimondó részében megváltoztatta s Lovich Ödönnek polgár- mesteri székébe való azonnali visszahelyezését rendelte el, mert a felfüggesztésre a képviselőtestületnek — tárgyi bizonyíték hijján — törvényes joga nem volt. Végleges határozatot pedig ebben az ügyben akkor hoz, ba a fegyelmi eljárás alapját képező eredeti iratok birtokában lesz, amelyeknek leküldése iránt a szükséges felterjesztést megtette. A vármegye 1921. évi közúti költségvetését 16204000 K bevétellel és 16090000 K kiadással a bizottság elfogadta s illetőleg a törvényhatósági bizottságnak elfogadásra ajánlja. A mutatkozó maradvány fedezetéül fog szolgálni annak, a községi közmunkaváltságnak, amely valószínűleg behajtható nem lesz. A költségvetésbe körülbelül 20 kilométeres uthengerelés költsége vétetett fel. Jelentékeny összegek vannak felvéve a költségvetésbe a békési kettőskörösi hid javítására (180000 K). Ezen hid feljáróinak kijavítására, a mezőberényí hidra 900000 korona. A munkanélküliek foglalkoztatása céljából: padka rendezésekre kisebb fajta földmunkákra és a vicinális utak javítására 1500000 korona lett felvéve. Szerszámokra 200000 korona, utkaparói házakra 100000 korona. Hengerezésre és utak fentartására 11000 köbméter kavics van a vármegye részére előirányozva. Az uj közúti törvény alapján a vármegye összes földutai fokozatosan ki lesznek építve s ezen nagyszabású épitési programmot egy erre a célra egybehívandó bizottság fogja kidolgozni. Török Gábor úgy az államkincstár mint a? adózók érdekeben ismételten sürgeti az illetékkiszabási ügyek gyors elintézését. A miniszter felelőssége. n. Az abszolutisztikus államokban a végrehajtó hatalom kezelői mm felelősek. Az állami végrehajtó hatalom legfőbb birtokosa monarcbikus államokban az uralkodó, akit a kormányzásért felelősségre vonni nem lehet, mert, mint mondani szokás, csak Istennek, a történelemnek és a saját lelkiismeretének tartozik felelősséggel. A végrehajtó hatalom többi szervei az uraifeodó választottjai és alárendeltjei lévén, az abszolutisztikus államban csak neki felelősek. Ebből a két körülményből az a helyzet áll elő az abszolutisztikus államban, hogy a végrehajtó hatalom kezelői, az uralkodó és kormányzó közegei a nemzet akaratától teljesen eltérő módon, sokszor egészen el- ) ntétes irányban kormányozhatják a nemzetet, így volt ez a római császárság korától általánosságban egészen a XIX. századig és igy volt még napjainkban is pld. Oroszországban. Nagy elméjű és jó akaratú uralkodók alatt megmerhetetlen áldás származott ilyen kormányzat mellett a nemzetekre, de gyenge tehetségű és ingatag jellemű uralkodók mellett annál több kár és veszedelem. Ez a tapasztalás indította a nemzeteket arra, hogy- biztosítékokat találjanak aira, hogy az országot az uralkodó a nemzet akarata szerint fogja kormányozni. Ekkép, ha rosszul megy is a kormányzás, a nemzet csak önmagát vonhatná felelősségre és megszűnnek az állam életében azok a küzdelmek, melyeket a felelősségre vonás érvényesítéséért folytattak századokon át a népek. Ezek a biztosítékok a parlamentarizmus és a felelős kormányzat. Az uralkodó igy sem felelős, személye szent és sérthetetlen, de ezzel szemben önmaga nem kormányozhat, hanem kormányoznia kell olyan férfiak által, akik a nemzet bizalmát bírják és akik a nemzetnek felelősek. Ezzel azt akarja elérni a nemzet, hogy minden kormányzati tény, még a legjeientéktelenebb is, a nemzet akaratának megfelelően vitessék végbe. A legjelentéktelenebbnek látszó kormányzati tény is sértheti és veszélyeztetheti azokat a nemzeti eszméket és elveket, melyeket a nemzet a kormányzásban követni akar. Ebből folyólag a felelősségnek ki kell terjednie minden kormányzati cselekedetre és miután az a néhány férfiú, aki a kormányzással felelősség mellett megbizatik, minden ténykedést személyesen nem végezhet, következik, hog^ felelősségének ki kell terjednie minden legalsóbb rendű közegének tényeire is. A miniszternél ake ínyabb állású közegek politikailag nem tehetői, felelőssé, mert hiszen ezrektől és tízezrektől kivétel nélkül nem lehet várni,. hogy a nemzettöbbeég politikai irányváltozásait követni tudják és mindenkor ahhoz alkalmazkodjanak. Ez erkölcsileg lehetetlen és gyakorlatilag kivihetetlen. A kormányzat sok ezer közege csak arra kötelezhető észszerűen, hogy egyetlen, a nemzetnek felelős kormányzó férfiú, a miniszter akarata, irányítása és parancsai szerint végezze teendőjét. Ebből következik, hogy minden kormányzati tény a miniszter nevében, helyette és természetszerűleg felelőssége mellett végeztetik, Erre a rendszerre tehát nem az a hasonlat talál, mely a minisztert a gazdával, a minisztérium alkalmazottjával hasonlítja össze, hanem az a hasonlat, amely a minisztert a felelős munkavezetővel, a minisz'terális tisztviselőt pedig az egyszerű munkással hasonlítja össze. A béresgazda bizony felelős, ha a falu ismert tolvajait állítja be sorba munkásoknak a gazdaságba, a pallér is, ha az építéshez a válogatott amerikázó munkásokat szedi össze. Természetesen azt, hogy a konkrét esetben a minisztert terheli-e a felelősség tisztviselőjének tényéért, a parlament korlátlan szuverénitással állapítja meg. Hegeshetik, hogy a miniszterhez legközelebb álló tisztviselőnek a parlament felfogását nagyfontosságu kérdésben sértő intézkedésében sem lát a miniszter terhére olyan mulasztást vagy könnyelműséget, mely a miniszter iránt való bizalmát megrendíthetné, viszont megeshe- tik, hogy igen jelentéktelen tisztviselőnek csekély jelentőségű ténye olyan színben tűnik fel a parlament előtt, mely a miniszter kormányzati módszerébe vetett bizalmat a legnagyobb mértékben megingatja. A minisztériumi közegek közönséges bűncselekményeiért természetesen nem tehető felelőssé jogilag a miniszter, politikailag természetesen ezért is felelős és a felelősségre vonás nem is maradhat el, ha a tisztviselő kiválasztásában, az ellenőrzésben olyan gondatlanság vagy felületesség nyilvánul meg, mely miniszter iránti bizalom megrenditésére alkalmas. Ha a minisztériumnak régi, sok minisztert végigszolgált irodaigaz- gatója feltöri a páncélszekrényt, ezért bizonyára nem felelős a miniszter, de ha hivatalba lépésekor Papakosztát tette meg irodaigazgatónak és ez folytatja ott is a mesterségét, ezért bizony nemcsak politikailag, de talán jogilag is felelős a miniszter. Mindent összefoglalva, politikailag minden téDyért, felelős a miniszter, mely a kormányzat körében végbemegy, akár személyes ténye az, akár közegeié, miután minden kormányzati tény, sőt minden más cselekvés, nyilatkozat alkalmas lehet arra, hogy a miniszter megbízhatóságába, kormányzati képességeibe vetett bizalmat megrendítse. A parlament korlátlanul ítéli meg, hogy mi az a tény vagy más megnyilatkozás, mely bizalmatlanságot szült a miniszterrel szemben. Nem egyszer történt már meg, hogy egyetlen meggondolatlanul elejtett szó bizalmatlanná tette a parlamentet a miniszterrel szemben és megbuktatta. Azt tehát semminő tényjre vagy eseményre nem mondhatjuk, hogy azért a miniszter - politikailag nem felelős, hanem csak azt mondhatjuk egy vagy más tényre, hogy azért a parlament nem lát okot a felelősségre vonásra, vagy nem akarja gyakorolni a miniszterrel szemben a felelősségre vonás jogát.' belpolitikái hírek. Nyugatmagyarország .ügyében Magyarország és Ausztria kölcsönös megbékitése végett — mint jeleztük — az olasz kormány ajánlatára Velencében tárgyalás folyt, melyet az olasz külügyminiszter Della Toretta márki vezetett, melyen az osztrák és magyar kiküldötteik megjelentek. A kiküldöttek a fontosabb kérdésekben megegyezésre jutottak. Eddig tény az, hogy Sopronra és környékére népszavazást fognak elrendelni, döntsön az ottani lakosság, bogy Magyarországhoz hü marad, avagy Ausztriához akar csatlakozni ? Egyidejűleg hírét vesszük, hogy az osztrák belpolitikai helyzet és rend felborult és nem valószínű, hogy az állami és gazdasági szervezet a mai túlfeszített állapotot sokáig kibírja. Mialatt a magyar kormány Nyugatmagyarország megtarthatása érdekében Velencében a tárgyaláson lekötve van, itthon a kisgazda kormánypárt budapesti vezérei 10 pontból álló programmot állítottak össze. Ezek között szerepel a szabad királyválasztás tétele is. Ezen programmpont levétele érdekében Apponyi Albert gróf a Budapesti Hírlapban nyílt levelet intézett a kispazdapártboz Lapunk mai száma 4 oldal.
