Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-09-24 / 77. szám

2 Békés 1921 szeptember 24. A forgalmi adé alá eső személyek és lár- saságok. A forgalmi adóról szóló törvény szerint forgalmi adó alá esik mindenki, aki belföldön be­vétel elérésére irányuló bármily önálló kereseti tevékenységet folytat. Ennek értelmében forgalmi adó alá esik minden önálló pari és kereskedelmi tevékenység, mindennemű ónálló űzött közvetítés továbbítás, szállítás és általában mindennemű vál­lalkozás, minden szabad (önálló) szellemi foglal­kozás és általában minden önállóan és kereseti céllal folytatott akár szellemi, akár testi munka­teljesítés. Általános forgalmi adót tartozik tehát fizetni minden kis- és nagyiparos, gyáros, kis- és nagykereskedő, házaló, csarnoki, piaci, utcai árus, kereskedelmi, ipari és gyári vállalat, minden alkusz, ügynök, bizományos,kereskedelmi képviselő, munka­közvetítő, munkavállalkozó, szállító, fuvarozó, minden színház és mozgószinház vállalat, penzió, szálloda, étkező, vendéglő, kávéház, mulatóhely, szanatórium, fürdővállalat, könyv- és lapkiadó, építési vállalkozó, parcellázó iroda, versenyfogadó iroda, nyomozó iroda, tánc, zene és nyelviskola, letéti, őrzési, raktározási vállalat, minden iró, orvos, ügyvéd, művész, közjegyző, mérnök, állat­orvos, gyógyszerész, nyelv- és zenetanár, fog- technikus, szülésznő stb. Ellenben nem esnek for­galmi adó alá bér- vagy szolgálati viszonyban állók, köz- és magánalkalmazottak, házi és gazda­sági cselédek, bérmunkások, aratómunkások, föld­munkások, napszámosok stb. Nem esik általános forgalmi adó alá az őstermelés a mezőgazdaság és szőlőgazdaság, a kertészet, a gyümölcs vagy zöldségtermelés, az állattenyésztés, a méhészet, a vadászat és a halászat. Egyedüli kivétel az erdőgazdaság, amely után általános forgalmi adót kell fizetni. A mezőgazdasági és állati termékek­nek iparcikké való feldolgozása és ily módon tör-, ténö értékesítése azonban már nem tekinthető őstermelésnek és igy az erre irányuló ipari jel­legű tevékenység forgalmi adó alá esik Ép igy a föld terményeinek nyílt üzlethelyiségbaD, akár a földtulajdonosa, akár más által történő forgalomba- hozása, továbbá a halászatnak vagy vadászatnak bérelt területen kereskedés céljából üzése és a halnak vagy vadnak kereskedelem utján való forgalombahozatala, mint kereskedelmi tevé­kenység, szintén forgalmi adó alá esik. — Az általános forgalmi adó alapja az az összeg, amelyet az adóköteles az általa szállított árak, eladott cikkek avagy az általa végzett munka ellenértéke fejébm bevesz, azaz a kereseti tevé­kenységéből származó nyers bevétel. A saját cél­jaira igénybevett árn értéke után is fizetendő az adó. Az általános forgalmi adó kulcsa egy és fél. szá­zalék. A forgalmi adót bélyegjegyekben avagy készpénzben való fizetéssel lehet lerónni. A for­galmi adó miként való fizetésére az adóköteles kérelmet terjeszthet elő. Az, általános forgalmi adó alá tartozó minden keresetüző köteles az üz­leti adóalap megállapításának ellenőrzésére alkal­mas üzleti könyveket vagy oly feljegyzéseket ve­zetni, amelyekben legalább a napi bevételek össze­ge pontosan fel van tüntetve. Mindazok a szemé­lyek, társaságok, akik illetve amelyek a fentiek értelmében forgalmi adó alá kereseti tevékenysé­get fejtenek ki, felhivatnak, hogy az összeírás cél­jából és a községi elöljáróságoknál, illetve a vá­rosi adóhivatalnál díjtalanul rendelkezésre álló bejelentőlapot a törvényes következmények terhe mellett haladéktalanul pontosan töltsék ki és leg­később szeptember hó 30-ig a lakhelyükre nézve illetékes elöljárósághoz, illetve városi adóhivatal­hoz nyújtsák be. Talált tárgyak. Szeptember 17-én a Holácsi- utca 3. sz. alatti vengéglőben 31 koronát tartal­mazó pénztáros, igazolt tulajdonosa átveheti az államrendőrségen. — Szeptember 18-án a posta- hivatalban egy kettőé szárnyú nikkelezett Wert- heim lakatkulcs találtatott. Tulajdonosa a posta főnökénél átveheti. Iparosok panaszai. Egyes iparosok a ható­ságok intézkedései folytán őket ért sérelmek or­voslása céljából oly időben fordulnak az iparka­marához jogsegélyért, amikor a vonatkozó hatá­rozat megfalebbezásére szabott idő már eltelt. — Az ipirtestüiet felhívja az iparosság figyelmét arra, hogy sérelmesnek tartott intézkedések elleni panaszaikkal oly időben jöjjenek a testülethez, vagy a kamarához, hogy még a felebbezés be­adására rendelkezésre álló időben nyerhessenek felvilágosítást. Csabán b&níetik az ár Házsorát. A békés­csabai járásbíróság 400 korona pénzbüntetésre és az elmarasztaló Ítélet hirdetési költségeinek meg­fizetésére ítélje H Pálnét, egy vagyonos kisbir­tokos nejét, mert júniusban a vajnak kilóját 160 koronáért árulta, amikor azé; i joggal csak 120 koronát lett volna szabad kérnie. Utazás Baranyába. A szerbek által kiürített területre az utazás szeptember 18-ika óta szabad. Rmdőrhatósági igazolvány azonban szükséges. Ezzel kapcsolatosan megjegyezzük, hogy Jugosz­lávia és Cíonkamagyarország között a kölcsönös csomagforgaíomra nézve a megegyezés már ér­vénybe lépett és a két ország között a csoraag- postaforgalom már megindult. Házasságok. Gyulán a hét folyamán házas­ságot kötöttek: Juhász Kálmáu városi hivatalnok Szabados Katalinnal, Ottlakán János kőmi vés Mány Ilonával, G. Balog András földmives Fől- de8i Juliannával, Rícz László áll. rendőr K'ss Zsuzsannával, Baki Imre kerékgyártó Simon Er­zsébettel. A Békésmegyei Képzőművészek Csoportja, melynek megalakítását József Dizső gyulai pol­gári iskolai rajztanár és festőművész vetette fel, Békéscsabán vásárnap megalakult. Tagjai lehet­nek a vármegyebeli festők,'rajztanárok, szobrászok, a rajzoló és építőművészek, akik a megye nagyobb helyiségében időnkint tárlatokat rendeznek és a képzőművészeteknek barátokat szereznek és propa­gandát szerveznek. A Szociális Misszió Társulat f. hó 25-én, azaz vasárnap délután 6 órakor tartja rendes ér­tekezletét a Békésmegyei Takarékpénztár tanács­termében. Az értekezletnek fontos tárgyai vannak, miért is a tagok és az érdeklődők minél nagyobb számban való megjelenését kérjük. Vigyázat ! Elekről vesszük a hirt, hogy ott egy hamiskártyás szövetkezet milliós harácsot szedett be a kártyajáték hívein. Használt saját kártyával játszottak, melyek hátlapját finom je­gyekkel megjelölték, amit csak a banda tagjai ismertek. Egy eleki kereskedő megfigyelte őket és a játékot s mikor gyanúját beigazolva látta, feljelentette őket. A csendőrség a kártyákat tény­leg hamisitottaknak találta, elkobozta és a négy­tagú társaságot előállította. A kártyások a kör­nyéken több községben is próbálták szerencsét a kisebb korcsmák és vendéglőkben. Szerencsétlenség vagy öngyilkosság ? N. D. gyula-nagyoiáhvárosi, kertész-utcai lakos, köz- rendű, 42 év körüli,, özvegy ember még a gyulai román megszállás és araikodás idejéből származó valami requirálási ügy miatt nemrégen elitéltetett. A büntetéstől való féltében oda nyilatkozott, hogy öngyilkos lesz vagy átszökik régi gazdáihoz a románokhoz és ott felajánlja bü szolgálatait. Pénteken éjjel jól öltözve tarisznyájában útra való­val és némi ruhaneművel el is indult. Talán a duzzasztó hidján akart átmenni a gyulavári-varsáudi oldalra és átmenet közben megszédülve bele­zuhant a felduzzasztott nagy vízbe ? — vagy szándékosan ugrott bele? Nem tudhatni. Kedden találták meg holttestét, melyet a zsiliptük felfog­tak és negyed napra a viz azon helyen felvetette. Lábán levő csizmái meredtek ki a duzzasztó tüvotíala előtt. A magával vitt minden ruhája és apró holmija hiánytalanul vele volt, testén semmi sérelem nem látszott, bűntényről szó sem, lehet. Szerdán délután temették el. Négy árvája maradt. Pályázat Gyula város mérnöki állására. A vármegye alispánja pályázatot irt ki f. évi október 1-ig terjedő kérvénybeadási határidővel a Gyula városánál Molnár Albert nyugdíjazása folytáu megüresedett mérnöki állásra. Vasnías sztrájk Ausztriában. Szeptember 21-én Becsben kitört az általános vasutas sztrájk és az összes vasutak megállották, csakis azon vo­natok közlekednek, melyek a magyar határon álló katonai és csendőrségi alakulatoknak élelmet szállítanak. A sztrájkolok követelése, bogy a va­súti személyzet és munkásságnak fejenkint 4500 korona rögtöni gyorssegélyt adjon az állam, de ez csak 3000 koronát ajánlott fel. A bécsi sztrájk a magyar vasutak teheráru forgalmát is megbé - nitja, mert Bécsből Budapestre sem indul vonat. A magyar kormány azért az összes személyvona­tok forgalmát a magyar határig, Bruck-Királyhi- dáig rendesen fenntartja. Az osztrák kormány ígéretet tett, hogy a vasutasok kérelmét teljesiti, ha azonnal munkába állanak. Az egyezkedés folyik. A KIRÁLY MOZGÓBAN szombat és vasárnap „Grog kapitány“ mint családapa. „Az utolsó Wellington“ mvjol főúri történet 6 felvonásban. Léfifőn, kedden és szerdán Lengyel­vér I. rész. „A kakukfiók“ naponta két előadás keretében, délután 6 órakor és este negyed 9 órakor (főszereplő Petrovich) kerül be­mutatásra. A gyulai 48-as kör folyó hó 25-én d. u. 2 órától este 12 óráig bált rendez. Belépődíj 20 K. A nagyérdemű közönséget ezúton is meghívja a rendezőség. A magyar valuta ismét lecsúszott. A zürichi (Svájcz) világtőzsdén a világ összes államainak pénzeit adják-veszik, cserélik aszerint, hogy a vevőknek milyen fiijta pénzre van szükségük és mely ország pénzével kell nekik fizetést teljesite- niök. Minthogy a magyar pénzt az utóbbi napok­ban egyáltalán nem keresték, a korona értéke le­esett. Ennek oka egyrészt ellenségeink mesterke­dése, másrészt az, hogy nincs kivitelünk. A valu­tánk rohamos áresése a korona belföldi értéke és vásárlóképességét illetőleg nem jelent semmi ag­gasztót, mert a kül- és belpolitikai helyzet vál­tozásával, a kivitel ujabbi fellendülésével a javulás újból be fog következni. Kéményseprési dijak. Gyula város terüle­tére megállapított kéményseprési dijak a jövőben a következők: 1. Egy bármely fajta, bármilyen szerkezetű földszintes kémény egyszeri seprési dija 2 40 K. Minden épületosztag (emelet) után járó díjkülönbözet 0 80 K. Az olyan nyitott bolt­hajtásos kémények egyszeri seprési dija, melynek tisztításához létra szükséges 2 80 K. 2. Egy szok­ványos takaréktüzhely, vaskályha, fürdőkályha, vagy mosókatlan egyszeri tisztítási dija legfeljebb 3 m. csővel 3'— K. 3. Egy közepes, több sütő­vel vagy üsttel bíró takaréktüzhely, ipari célt szolgáló üstök egyszeri seprési dija legfeljebb 2 m. esővel 8 K/ 4. Egy orosz kémény egyszeri kiégetési dija 4 K. 5. Egy mászókémény egyszeri kiégetési dija 6 K. A vendéglői, cukrászi, pók- kemencei füstcsövek, gyári kémények, kazánokra külön díjtételek vonatkoznak. A jelenlegi dijak a békebeli dijakhoz képest tizenkétszeres emelésnek felelnek meg. Részvénytársaságok vagyonváltsága. A pénz­ügyminiszter a szegedi kereskedelmi és iparkama­rának megküldötte a részvénytársaságok vagyon- váltságára vonatkozó azon ideiglenes részvényel- ismervények mintáját, melyeknek formájában a vagyonváltsájg leróható. E részvényelismervény mintáját megkeresés esetén a kamara megküldi az érdekeltségeknek. Az ipari üzemek vagyonváitságáról .Az 1921. évi XLY. t -c. érteimében Magyarország területén 1921. évi március hó 1-én folytatott minden ipari vállalat vagyonváltság alá esik. A fenti törvény értelmében ipari vállalat az, amely árukat fel­vagy átdolgoz, nyersanyagot,, félkész- vagy kész­árut állít elő, vagy villamos energiát termel, va­lamint mindenki, aki bármilyen iparággal kereset­képen foglalkozik. A vagyonváltságkötelezettsóg független attól, hogy az ipari vállalat he van-e vezetve a cégjegyzékbe, vagy nincs ; hogy a tu­lajdonos részére iparengedély, vagy iparigazolvány van-e kiállítva s hogy az ipar üzése képssitéshez, engedélyhez kötött-e, vagy szabadipar. Nemesnek vagyonváltság alá az állam, a törvényhatóságok, a községek által űzött iparvállalatok; mindazon részvénytársaságok és szövetkezetek iparvállalatai, melyek a vagyonváltságról szóló I. törvény má­sodik fejezete szerint váltságkötelesek; az olyan ipari vállalat, amelyben a befektetett vagyon har­mincezer koronánál nem több. A vagyonváltság alapjául szolgál az ipari vállalat vagyonának az 1921. évi március hó 1-én mutatott átlaga. Az ipari vállalat vagyona alatt érteni kell mindazokat a vagyontárgyakat, amelyek az ipari vállalat ösz- szeségét alkotják. Ilyenek: a telek, az épületek1 ezek felszerelései, gépberendezések, szerszámok, kocsik, az üzem élőállatai, az anyagkészlet. Az ipari vállalat után fizetendő vagyonváltság összege a váltságköteles vagyon tiz százaléka. A bevallás módozatait és beadásának határidejét a pénzügy- miniszter rendelettel később fogja megállapítani. A kivetett vagyonváltság összege a kivetésről szóló határozat kézbesítését követi harminc na­pon beiül esedékes és azt legt öbb két év alatt nyolc egyenlő részlotben és peuig minden évne­gyed első napján készpénzben kel! lefizetni az illetékes állampénztárnál. Az első negyedévi rész­let kamatmentes, a többi részlet után pedig a második évnegyed első napjától számítandó öt- százalékos késedelmi kamat fizetendő. Az esedékes részlet felét saját jegyzésből származó, nosztri- fikált magyar háborús államadóssági címletekkel is lehet fizetni. Aki a bevallásnál bármilyen vált- ságköteles vagyont elhallgat, vagy a bevallásnál oly valótlan adatot terjeszt elő, amely a vagyon­váltság megrövidítésére alkalmas, az adócsalást követ el 8 a váltságösszeg egyszeresétől ötszörö­séig terjedhető mellékbüntetésre ítélhető. MMMll, liott kizárólag Brázay séskomeszt használjon. Hatvan esztendős készítmény, minő­sége, hatása, pár­ját ritkítja!

Next

/
Oldalképek
Tartalom