Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-09-14 / 74. szám

2 Békés 1921 szeptember 14. Márky Pál kísérete mellett énekelni fogja Verdi Traviata operájából Violette nagy áriáját, továbbá ugyanannak Ernáui operájából egy áriát. Szünet után Székely Sándor (dr. Nnszbek Sándor kir. ügyész) a .Sámson c. akadémiai pályakoszoruzott költői elbeszélés szerzőjének »Tiz év« c. erre az alkalomra irt költeményét szavalja Terényi Gedeonná az ő bámulatos művészetével. Ezután ismét Márky Pál játéka következik a következő számokkal: Liszt Liedertraum Noeturno, Schölzer: Etude—Dinorah. Végül Eitner Irén éneke, Strauss: Frühlingsstimme Valzer. — Belépti-dij: személy­jegy 30 korona, családjegy 60 korona. Karzat: I. sor 30 korona, II. sor 20 korona. Jegyek előre válthatók Dobay János könyvkereskedésében. Az aradi diákokat elitélték. Hosszabb leírást közöltünk arról, hogy az aradi főgimnáziumi tanulók március 15-én magyar hazafias tüntetést rendeztek, mely árulás folytán a románok tudo­mására jutott s ezek 86 gyermekdiákot elfogtak. A fiukat öt hónap óta zárva tartották és most ültek felettük hadbirósági törvényt Nagyszeben­ben. Egy román ügyvéd volt a fiuk védője, aki azok fiatalságára való tekintettel, részükre fel­mentést és kegyelmet kért. A bitorló román hatal­masság azonban elitélte a fiukat és pedig közülök kettőt 2 évi, hármat egy évi elzárásra, a többie­ket 10—14 napi börtönre. A fiuk nagyrésze ma­gyar büszkeséggel belenyugodott az ítéletbe, a hosszabb időre elítéltek pedig megfelebbezték az oktalan balkáni igazságtételt. Egy plébános — gyulai fin — kiszabadu­lása a románok fogságából. Szőke János városunk szülötte érmihályfalvai kath. plébánost a románok fogságba hurcolták. A plébános bűne az volt, hogy híveit a románok zsarnokságával szemben párt­fogolta, védelmezte és a románok ténykedé­seit kritizálta. Most sok szenvedéssel telitett 100 napi rabság után a románok végre szabadon bo­csátották és a derék lelkész ismét átvette plébá­niájának vezetését. A gyulai ipari áruminta-vásár vasárnap estével bezárult, hétfőn a tárgyak már elszállit- tattak. Miután a vásár tárgyai nem kiállítási célo­kat szolgáltak, hanem folyó munkák bemutatását és a kereskedelmi versenyképességet kívánták be­igazolni, nincs helye az osztályozó kritikának, ami különben sem lenne igazságos, mert az üzleti mozgató erők nem egyenletesek az ipari mezőkön és ez a hozzáértés mellett még külön az ízlés dolga is. A fontos az, hogy a bemutatott tárgyak munkakivitel, használhatóság és az árak tekinte­tében kereskedelmileg versenyképesek-e ? Erre a kérdésre első sorban a Sál István-féle lemezáru- gyár adja meg a minden tekintetben igenlő fele­letet Ezek a munkák olyanok, amilyeneket a ma­gyar alföldön senki utána nem csinál, sőt egyes részeikben csak Németország kelhet velők ver­senyre. A galvanizálás, ciszellirozás, vegyészeti tudás, a munka precizitása kifogástalan ezen ipari készítményekben, amelyek amellett az árakat te­kintve is világversenyképesek. Méltó öröm, büszke­ség és remény töltheti el a figyelmes szemlélőt, mikor ily szolid, ízléses, finom éremunkákat lát az e téren nem nagy múlttal rendelkező magyar ipar által produkálni. Nemesített búzavetőmag. A főldmivelésügyi miniszter rendeletben tudatja a gazdákkal, hogy a mezőhegyesi állami gazdaságban az ősz folyamán nemesített búzavetőmag kerül eladásra és pedig mintegy 12 ezer métermázsa. A nemesitett vető­mag ára métermázsánkint 1600 korona. A rende­let szerint a vásárló gazdának hivatalos községi bizonyítványt kell magával vinni, amely igazolja, hogy hány holdat akar bevetni. Egy hold földre egy métormáz8a vetőmagot vásárolhat a gazda A vetés céljára vásárolt búza más szükségletre nem fordítható. Bővebben a Mezőhegyesi Ménes- birtok igazgatósága tájékoztat. A szüret. A városi tanács Gyulán a szüret kezdetet szeptember 19. napjában állapította meg. Ezen megállapítás visszatérés a régmúlt időknek egy helyes szokásához, amikor az idő előtti úgy­nevezett lopva ssiiretelés tilos volt és büntetéssel járt, mert egyesek türelmetlensége az egész dűlök szüreteléBi'rendjét és a gazdák tervét felborította és mindnyáját belehajszolta az éretlen szőlő kény­szerű leszüretelésébe. A szőlő részben kiheverte a szárazság okozta károsodást, szemei ugyan ap­rók, de egészségesek. Nem lesz sok bor, de jó- minőségü lesz. Jól sikerült ellenben a szilvaszüret, mely várakozáson felüli rekordtermést adott. A szilvának nagy kereslete volt és van; messze vi­dékekről ÖBszesereglett vevők az árakat 180 ko­ronára felverték, némely gazdák pedig telhetet- lenségükben még ezen áron is felül mérték vé­káját. Ez nem helyes, mert a bő szilvatermés csak az Isten különös ajándéka és jóformán csak ingyen jött a gazdáknak és nem illik embertársainknak nincstelenségét igy kihasználva, azok helyzetével visszaélnünk, a tulárakat tehát helytelenítjük. A must ára még nem alakult ki, a,finom csemege szőlő kilója 20 koronán áll. Nagyvárad után Arad Is ? A határkiigazító bizottságok helyszíni működéséről és nyilatkoza­taiból kiszivárgott hírek szerint komolyan szó van Bíharmegye egyes magyar vidékeinek a román megszállás aluli felmentése és magyar^ részre visszabocsátásáról. így a románok részéről ve­szélyben forog Diószeg, Székelyhid, Ermihályfalva, sőt Nagyvárad birtoklása is. Nagyváradon a romá­nok népgyülést hirdettek, hogy a misszió előtt, igazolják a lakosság Romániához való csatlakozási óhaját. De felsültek vele éppen úgy, mint a há­romszor megejtett népszámlálással. Most Kisasszony napján Aradra érkezett a határmegállapitó bizott­ság. Az oláh imperium nagy pompával fogadta; be akarta igazolni, hogy Arad román város. A különféle nemzetek zászlóival volt az elfogadó terem feldíszítve, köztük magyar zászlókkal is. A missziót vezető ezredes a sok román zászló kö­zött szerényen meghúzódó kis magyar zászlócs­kákat nézegette és előkérte Arad város háromszor megejtett román népszámlálási hivatalos adatait. Mikor látta, hogy Aradon a magyarság létszáma 85 százalék, akkor kivett egy kis magyar nemzeti zászlócskát az oláhok közül, kebelébe rejtette és leülvén szótlan csöndben fogyasztotta el teáját. Az aradiak tudni vélik, hogy a város hovátarto- zandóságát illetőleg nagy fordulat várható, sőt a Nagyzerind—kisjenői vonalig mozog a román im­perium biztonsága. Halálozás. A gyulavárii ref. hitközség ki­érdemesült rektora, Csete György e héten 68 éves korában elhunyt. A boldogult típusa volt a régi szabású, kötelességtudó, lelkiismeretes kántor- tanítóknak, aki harminchat évi működése alatt generációkat nevelt a jóra. Nagy részvét kisérte utolsó útjára. Találtatott- Folyó évi június hó 19-én 2 drb liba gazdátlanul, folyó évi szeptember hó 2-án a Yásár-tér 4. számú ház udvarára egy 3 hónapos malac betévedt, folyó évi szeptember hó 4-én a Vásár-téren egy fehér vesszőkosár 2 drb konyhakendővel gazdátlanul találtatott. Igazolt tulajdonosaik a m. kir. államrendőrség 4. számú szobájában jelentkezzenek. Roblno mester hipnotikus estélyt rendezett e hó 10 én este a színkör helyiségében. Tömeg- suggestiókkal kezdte mutatványait, melyek a vál­lalkozó médiumok hiányában kezdetben kevés eredményt mutattak. Nézetünk szerint azonban ennek oka nem egyedül csak a médiumok hiá­nyában, hanem abban is keresendő, hogy maga a mester még a hipnotizálás elsajátításának kezde­tén áll. Az előadás első része nem is ment zavaró körülmények nélkül. A második rész, a távolbalátás többé-kevésbbé sikerült bemutatásá­val a közönség türelmesebb részét nagyjában ki­elégítette. Az ilyen mutatványokkal szemben már tapasztaltabb és megedzettebb vén rókákat most sem sikerült a mesternek bámulatba ejtenie. Arról, hogy a produkció tudományos, psicho- fizikai szempontból komolyan figyelembe vehető legyen, természetesen szó sem lehet. Oroszországi foglyaink kicserélése tárgyá­ban a lapokban legutóbb ellentétes hírek jelentek meg. A tény az, hogy az onm fogságban síny­lődő honfitársainkért cserébe adandó négyszáz kommunistának továbbítása iránt már minden előkészület megtörtént. Három héten belül e transportok elindulnak s a kicseréltek haza érke­zése az ősz folyamán biztosra vehető. A magyar- országi fehér terror hírekkel szemben érdekes, hogy sok kommunista nem akarja itthoni nyomorát a sociális termelésből fakadó oroszországi jólét boldogságával felcserélni. Jó lenne, ha ez a hir a külföldön minél szélesebb körben elterjedhetne. A 400 kommunistából C3ak 60 óhajt menni a boldog Szovjetországba. Felhívás tanítókhoz. Békésvármegye tan- felügyelője felhívja Békés és Csonka-Arad várm. valamenyi iskolaszékét, uradalmi és a magán­iskolái tanítóját, hogy az 1921. évi XXX. t-c. végrehajtása szempontjából a közoktatási miniszter 141,115—1921. sz, rendeletével kívánt jelentése­ket sürgősen állítsák össze és szeptember 15-ig okvetlen juttassák hozzá. Árverési hirdetmény. A gyulai m. kir. pénz­ügyigazgatóság közhírré teszi, hogy Orosháza község területén fizetendő borital adó és hus- fogyasztási adó beszedési joga az 1922. évi január hó l-ső napjától 1922. évi december hó végéig terjedő időre nyilvános árverés utján haszonbérbe adatik. Az árverés a m. kir. pénzügyigazgatóság hivatalos helyiségében 1921. évi szeptember hó 20. napján délelőtt 9 órakor fog megtartatni. Amennyiben az árverés eredményre nem vezetne, a 2-ik, esetleg 3-ik árverés a kővetkező első, illetve második nap ugyanazon helyen és órában fog megtartatni. A kikiáltási ár évenként a bor­ital adó fejében 43212 korona 02 fillér, a hus- fogyasztási adó fejében 8547 korona 87 fillér, összesen 51759 korona 89 fillér. Az árverésen résztvenni kívánók kötelesek bánatpénzül a ki­kiáltási ár tizedrószét (10 százalékát) készpénzben vagy értékpapírokban letenni. írásbeli ajánlatok szintén elfogadtatnak, de ezek is bánatpénzzel látandók el. Erőteljes kezdeményezések a magyar házi­ipar életrckekésére. Az Iparosok Országos Köz­ponti Szövetkezete (IKOSz) a kormányhoz nemrég beadványt intézett, amely hathatós védelmet kért a hazai háziipari cikkek számára. A magyar házi­ipari ágazatok valamennyije sokkal inkább hátra­maradt a fejlődésben és istápolásban, hogysem reá éppen nemzeti érdekből különös súlyt vetni ne kellene. Ahol a nép ősi ösztöne, munkavágya és a »saját készítmény« értékének megbecsülése nem engedte is elaludni, vagy elnyomni az egyes háziipari foglalkozásokat, ott is a lehető legtelje­sebb mértékben válságról kell beszélnünk. Hogy csak egy példát említsünk, a fonó- és a szövő házi­ipar a fonógyárak uzsorája miatt egyes helyeken teljesen megbénult. Ilyen körülmények közt elő­ször is arra kell törekednünk, hogy a házi szövő­székeket* legalább viszonylag olcsó fonállal lássuk el. A cseh határon nemrégen olyan vidéket talál­tunk, ahol egymás mellett fekvő több község fel­tűnő minőségű vásznat állít elő, olyat, amely némi fejlesztéssel a rumburgival állja ki a versenyt. Ezeknek a községeknek az országos szövetkezet fogja biztosítani az állandó piacot, hogy az becsü­letes árat fizessen a becsületesen végzett munká­ért. N8m kevésbé sínylődik a fazekas és agyag­ipar. Az egyik fele ennek az iparágnak egészen durva fazekat állít elő, mig a 'többi Zsolnai féle porcelánokat akar gyártani, holott az volna a cél, hogy általános használatra való, tehát tetsze- tősége mellett tartós, azonban nem "'fal drága edényféléket tudjunk előállítani s ezzel egyes vi­dékeket valóban megmentsünk az edényinségtől. E célból az eddigi rossz nyersanyagot lehetőleg módosítani kell. Jobb és modernebb kemencéket építsünk, az országnak legalkalmasabb agyagát keressük ki és abból dolgozzunk. A csákberényi agyag erre e célra például kiválóan alkalmas. Az agyag iszapolasát, őrlését körzetenként, lehetőleg közös műhelyben kellene elvégezni. Annyira meg vagyunk akadva általában is ezen a téren, hogy például virágcserepet teljességgel nem tudunk kapni. Az IKOSz. feladata itt az agyagfélét be­szerezni s a szükséges mellékanyagokkal, valamint céltudatos, modern és mentői tapasztaltabb irá­nyítással az iparosok rendelkezésére bocsátani. Rendkívül szükséges az js, hogy a birtokreform­mal kapcsolatban létesítendő kulturházakban (nép­házakban) szorítsanak helyet a háziipari műhe­lyek céljaira. „Sanitas“ szobagőz- és hölégfiirdő teljes felszereléssel, egy virágállvány, lonih- fürészdeszkák és egyéb tárgyak olcsón eladók Zsinór utca 31. szám alatt. 1661 1—1 Szeregyházi dűlőben 13 hold szántó­föld haszonbérbe kiadó. Értekezni lehet Palló-utca 12. szám alatt- 1662 1—2 Szarka Béla és társa motoros daráló malom üzemét megkezdte Dobay-utca 7. szám alatt. A közön­ség rendelkezésére áll. 1635 1—2 Száraz bükk, cser hasáb és aprított tűzifa legolcsóbban beszerezhető NínvÓk TWtvÁrpk *ana0ykereskedésébeii Í-v|JVcI.JlL 1 völVvl vK Gvnlón. Gróf Wfttio.khftim Krii 1316 21—* Gyulán, Gróf Wenckheim Krisztina-utca 13. szám. Saját fuvarunkkal jutányosán házhoz szállítunk. Telefon 14. tiyulán, 1921. a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom