Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-08-24 / 68. szám
Lilit. éYfolyam 68. szám, Szerda Gyula, 1931. augusztus 31 Előfizetési árak: igész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 koroua. Felelés szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Vagyoiiválíság és többtermelés. Az a — ne tagadjuk — keserű érzés, mely földbirtokosainkat elfogja, ha oda kell adniok birtokuk egy csekély hányadát az államnak, végül felkölthetné a komoly érdeklődést és szándékot a többtermelés iránt. Minden vagyon ntóvégre annyit ér, amennyi jövedelmet abból előállítani tudunk. A magyar földből azonban nem produkálunk annyi jövedelmet, mint amennyit lehetne, amiből következik, hogy ha fokoznék a produkciót, igen könnyen megnyernék azt az értéktöbbletet, melyre az államnak szüksége van és amelyet, ha a termelés nem fokozódik, a vagyonból kell elvennie. Ha az állam várhatna addig, mig földbirtokosaink megvalósítják a többtermelést, senki birtokának állaga nem csökkenne; mintán azonban nem várhat, a többtermelésnek az lesz a hivatása, hogy az állam által elvett vagyonérték visszatérüljön a jövedelemben és a jövedelem fokozódásával a vagyonértékben is. Igen sokan vannak Magyarországon, különösen kisebb birtokosaink között, akik még mindig kételkedve csóválják a fejüket. Nem hiszik, hogy többet lehessen produkálni a földből, mint amennyit ők produkálnak. Ezek számára felhozunk néhány kétségbevonhatatlan statisztikai adatot, összehasonlítjuk Magyarország és Németország 1913. évi terméseredményét. Hektáronként (1 hektár 10 000 négyszögméteV, kb. l3/4 kát. hold) hozott a búza nálunk 13 */„, Németországban 23 V2 a rozs » 15Vs, » 19 az árpa > 15V2, » 22 a zab > 12 V2, » 22 a burgonya »80- » 159 métermázsa termést. A jóval gyengébb német föld tehát majdnem kétszerannyi termést adott, mint a kiváló magyar föld. De nehogy azt higyje valaki, hogy Németországnak, talán az éghajlata van befolyással a nagyszerű termési eredményre, hasonlítsuk össze az okszerűen gazdálkodó mezőhegyes! állami uradalom terméseredményeit a németországiakkal. Az 1900—1913. évek átlagában termett hektáronkint búza Mezőhegyesen 22'/2, Németországban 21VS rozs > . 20 > 18 árpa 1 26 I 20 zab * 20 1 19 V. métermázsa. Mezőhegyes kiimája kétségkívül, megfelel a magyar Alföld átlagos kiimájának, tehát a többtermelés, a Németországit is felülmúló termés- eredmény oka csak az intenzív, modern művelés lehet, melynek főbb követelményei: gépek, műtrágya és nemesitett vetőmag. A gépek hatalmas produkáló erejét bizonyítja a kővetkező ősszehasonlilás. Ausztriában és Magyar- országon mezőgazdasággal foglalkozott az Í900. évben 14 millió 300 ezer ember, Németországban 9 millió 900 ezer ember. Az emberanyag tehát 50 %-al volt nagyobb Ausztria-Magyarországon ; ezenfelül a volt monarchia termőterülete is 25 % -al volt nagyobb Németországénál. Mégis produkált Ausztria-Magyaroszág 108 millió métermázsa, Németország 168 Vs millió métermázsa kenyérmagot, Ausztria-Magyarország 185 millió métermázsa,, Németország 541 millió métermáz8a burgonyát. Yagyis, amig Magyarországon egy föld- míves alig 8 mazsa kenyérmagot és 13 mázsa burgonyát, addig Németországban egy földmives majdnem 17 mázsa kenyérmagot és 54 mázsa burgonyát produkált! Csoda-e, ha a németek el- hültek mezőgazdasági termelésünk elmaradottságán és csoda-e, ha Magyarország az elégedetlenek országa. Elégedetlen itt mindenki: gazda, iparos, kereskedő, tisztviselő, nagybirtokos, kisbirtokos és napszámos és semmi kétség, hogy az elégedetlenség oka egyszerűen az, hogy nem tuduuk termőföldünkből annyi embert eltartani, mint amennyit el kellene tudnánk tartani, nem tadunk olyan jövedelmet kivetni vagyonúnkból, mint amennyit minden bizonnyal ki lehetne venni abból. Megdől itt minden kifogás: éghajlat szárazsága, munkáshiány, nemzetközi verseny, egyetlenegy . hiányra mutathatunk reá alappal: a tőkehiányra. Ezen pedig segíteni kell, sürgősen segíteni, mert különben egyik rettentő gazdasági és társadalmi válságból a másikba zuhanunk és a vége az lesz, hogy elveszik tőlünk földünket o’yan népek, melyek többet fognak abból produkálni, mint ezeréves mai tulajdonosaik. Nemcsak magyar, de nemzetközi érdek, hogy a magyar föld is annyit hozzon, amennyit a magyar tudomány és technika felhasználásával csak hozni tud és ha mi ezt az érdeket nem ismerjük fel és magunk fel nem karoljuk, felkarolják helyettünk mások és a magyarság földtulajdonosból egyszerű munkássá fog sülyedni, aki mások útmutatása és parancsa szerint fog dolgozni, A vagyonváltság térítsen észre és adjon energiát vagyonunk köteles, jobb kihasználására. Akkor jóvá lesz téve eddigi mulasztásunk és abba a szerencsés helyzetbe jutunk, hogy jövedelmünkből könnyedén kifizethetjük rettenetes adósságainkat. TAlfteY. Tanóv nyitás a főgimnáziumban. A főgimnáziumban az 1921 — 1922. tanévre szóló beírások szeptember hó 1., 2, és 3. napján délelőtt 9—12 óráig. Beirási dij 85 korona, tandíj 400 korona. Az I. osztályba lépő tanulók a beiratkozás előtt felvételi vissgálatot kötelesek tenni és pedig úgy a nyilvános, mint a magántanulók. Erre a felvételi vizsgálatra jelentkezni lehet f. hó 22-26. napjain délelőtt 11 órától 12-ig a főgimnázium igazgatójánál. B»mutatandó a tanuló születési anyakönyvi kivonata, értesítő könyvecskéje s lefizetendő 20 korona vizsgálati dij. A vizsgálat Írásbeli része f. hó 27-én reggel 9 órakor, szóbeli része pedig 29-én és 30-án tartatik meg. Javító vizsgálatok f. hó 31-én reggel 8 órakor kezdődnek. Magánvizsgálatok Írásbeli része szeptember 1-én, szóbeli réBze 2-án és 3-án délután lesz. Bővebben a tanintézet hirdető táblája tájékoztatja az érdeklődőket. Beiratkozások az állami polgári leányiskolába f. hó 27., 29. és 30 án d. e. 9—12 és d. u. 3—5 ig lesznek, 24-én délután az I. és II. oszt., 25-én délelőtt a III, és IY. oszt. rendes tanulók és 25-én délután a magántanulók javitóvizsgálatai tartatnak, valamint az esetleges felvételi és tan- tervkülönbözeti vizsgák. Kellően felszerelt tandij- mentességi és felmentést kérő folyamodványok a beiratkozás alkalmával adandók be. Esetleges felvilágosítást szívesen nyújt a hivatalos órák. alatt az Igazgatóság. Beiratkozások a gyulai egyesületi polgári fiúiskolába folyó hó 27., 29. és 30-án délután 3—6 óráig lesznek a belvárosi róm. kath. elemi népiskola emeleti helyiségében. Fizetendő dijak : beiratási és egyéb dijak fejében 50 K, tandíj egész évre 400 K. Tandijmentességi. kérvények kellően felszerelve a beiratáskor nyújtandók be. Javító és különbözeti vizsgálatok folyó hó 25-én délután 3 órakor fognak tartatni. Igazgatóság. Beiratás az áiiami elemi (bel- és külterületi) és kisoláhvárosi iskolákban, valamint a nagy- magyarvárosi állami óvodában a beírások íolyo hó 29-én, 30-an és 31-én d. e. 8—12- óráig az illetékes helyiségekben, az elemi iskolai javító-, pót- és magánvizsgálatok ugyanezen papokon a délutáni órákban 3—5-ig tartatnak meg az állami elemi iskola igazgatói irodában. Az óvódások, az I. osztályba- és a más iskolából jövő beiratkozok az anyakönyvi hivataltól díjtalanul beszerezhető »Tanusilványc-t tartoznak felmutatni. A 6 évesek az első osztályba, a korosabbak /az előző tanévi bizonyítványuknak megfelelő osztályba vétetnek fel. A más iskolából jövő tanulók nyilvános bizonyítványuk és anyakönyvi kivonatuk, valamint oltási bizonyítványuk felmutatása után, a bizonyitvány nélkül jelentkezők felvételi vizsga sikeres kiállása esetén vétetnek fel a bizonyítványuknak, illetve ismereteiknek megfelelő osztályba. A felvételi viszgálat díjmentes. Azon tanuló, aki a tanév folyamán tölti te a 12-ik életévet, köteles a tanév végéig a mindennapi iskolába járni, kivéve, ha a YI. osztályt sikeresen elvégezte. A ragályos bajban szenvedő, vagy undorító betegségben levő, avagy hülye tankötelesek az iskolákban fel nem vétetnek. A tanítás szeptember hó 5-én kezdődik. A beiratási dij 50 fillér. A szegény tanulóknak tankönyv és egyéb tanfelszereléssel leendő segélyezéséhez a szegények iránt nemesen érző szülők bármily kis összegű adakozását köszönettel fogadná az Igazgatóság. Beiratkozások a hódmezővásárhelyi jogakadémiára. A Máramarosszigetről Hódmezővásárhelyre áthelyezett református jogakadémián a személyes beiratkozások az előzetes folyamodványok alapján az 1921—22. tanév első felére 1921. évi szeptember hó 1-én kezdődnek és Bezárólag szeptember 12-ig tartanak. A fennálló törvények és rendelkezések értelmében csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethüségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók; az előzetes jelentkezés ennek az elbírálását célozza. Beiratkozni tehát csak engedéllyel lehet, melyért a folyamodványok 1921. évi augusztus hó 31-ig benyújtandók. Minden folyamodónak a következő okmányokat k^ll kérvényéhez csatolni: 1. Születési anyakönyvi kivonat. 2. Középiskolai érettségi bizonyítvány. 3 Erkölcsi bizonyitvány folyamodónak eddigi magatartásáról, különösen nemzechüség szempontjából (városi, vagy községi elöljáróságtól). 4. Közhatósági bizonyitvány a szülök foglalkozásáról, vagyoni helyzetéről s arról, mióta laknak jelenlegi lakóhelyükön, ezelőtt hol laktak és mivel foglalkoztak. 5. Annak a középiskolának, melyben a YIII. osztályt végezte, igazgatója által kiállított bizonyitvány eddigi magatartásáról és arról, alkalmas-e a főiskolára való felvételre. Kivételt csak a nemzeti hadsereg tényleges állományú tisztjei képeznek, akik a m. kir. honvédelmi miniszter írásbeli engedélyével kérhetnek beiratkozási engedélyt és akik csak az 1—2. pont alatt említett okmányokat tartoznak bemutatni. Az államszámviteltani tanfolyamra rendkívüli hallgatókul való felvételnél a fenti igazolástól eltérően csak a régi szabályok irányadók. Megfelelő intelligentiával bíró hivatali alkalmazottak főnökeik engedélyével kérhetik felvételűket. Akik az elmnlt tanév folyamán valamely jogi főiskola hallgatói voltak, indexeik és távozási bizonyítványuk birtokában előzetes folyamodványok nélkül is felvehetők. Dr. Gergely György, igazgató (dékán). If I B l K. Műének a templomban. A Dombay ének- és zenetanár vezetése alatt működő énekkar Szent István király napjan az anyatempiomban művészi énekeket adott elő, melyek úgy a kapellábat, mint szólókat illetőleg magas színvonalon állottak. A bemutatás nagy szorgalomról, tudásról és haladásról tesz tanúságot', a karénekek finomak, szépen árnyaltak és kifejezőek voltak, Aigner Márta urleány szólója előadásban áhítattal, érzéssel teljes és felemelő, magas szárnyalása volt, hangbeli képessége pedig igen kiváló és jól iskolázott. A jelenlevő nagyszáma és előkelő közönség a müéne- ket ájtatos elmélyedéssel és nagy gyönyörűséggel hallgatta. Hősök síremléke. Lélekemelő hazafias gyászünnepély színhelye volt Szent István király napján délután a gyulai józsefvárosi temető, hol a hazafiul kegyelet szép oszlopot állított és avatott fel óriási tömeg résztvevő jelenlétében az elesett hősök emlékének. A felavatást báró Apor Yilmos plébános végezte, emlékbeszédet dr. Csete József mondott, Eadrész Anna pedig szép alkalmi költeményt szavalt el nagy hatással. A sah kverseny állása a VII. forduló után: Kosztics 6V2, Steiner 5, Grnber 4, Havasi 4(1), dr. Balogh 3V9). Szigeti 3V*(1), Elekes 3(1), Jakab 2(1), Herz 2(1), Bakos 2, Leidl 1 V„ Demeter 2. Lapunk mat «zárna 2 oldal.