Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-08-20 / 67. szám

/ 1 Lili. évfolyam 67. szám. Szombat Gyula, 1931. augusztus 20. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán fis szombaton. úgy a győző, mint a legyőzött Európának. Nem vonjuk kétségbe, hogy kellettek erények annak a liberalizmus világnézetének diadalra jutásához is, de hogy ezek az eré­nyek most már bűnökké fajultak el, az egy pillanatig sem kétséges. i Bűnök pedig nem lehetnek egyetlen társadalom fentartói, nem lehetnek jobbjövőnek alapjai. A pogány Kupa vezér és a körülötte csoportosultak is az ősi erények fentartásáért szálltak sikra, nem vet­ték észre, hogy azok nem erények többé. Mi se essünk tévedésbe. Többé nem lehet erény és társadalomfentartó erő az erősebbnek joga, az élelmesebbnek előnyös helyzete. Igazi, va­lódi, keresztény erényekre kell alapítani a társadalom jövőjét. Nem az erősebbeknek, de a jobbaknak, nem az élelmesebbeknek, de a becsületesebbeknek, nem a hangoskodóknak, de az önfeláldozóknak nralmára. Ehhez a munkához »An szüksége nemcsak Magyaror­szágnak, de egész Európának egy Szent Ist­vánra, isteni ihlettségére és elszánt energiá­jára. A Kupa vezérek felnégyelt teste nem riaszthat vissza senkit, mikor a nemzetek boldogabb jövőjének megalapozásáról van szó. Az erény sem vívhatja harcát a bűn ellen fegyvertelenül, csak tűréssel és szelídséggel, a jók nem harcolhatnak a gonoszok ellen puszta szeretettel, mert ez lanyhaság, közöm­bösség, a jóra való restség, tehát bűn volna. A mennyek országát az erőszakosok ragadják el, az írás szavai szerint: mennyivel inkább kell elszánt erőt tanúsítanunk, ha itt e föl­dön akarjuk az igazak országát megalapítani, i Szent István életének és korának ezek a legszembeszökőbb tanulságai. Ne habozzunk követni azokat, akkor méltó utódai és egy uj ezredév alapitói leszünk. Külpolitikai hírek. szerb köztársaságot és fegyveresen szervezkednek. Ez a mozgalom tulajdonképen a kommunisták végső erőlködése hatalmuk meghosszabbítása végett. TABítrftX. Tanév nyitás a főgimnáziumban. A főgim­náziumban az 1921—1922. tanévre szoló beírások szeptember hó 1., 2, és 3. napján délelőtt 9—12 óráig. Beirási dij 85 korona, tandíj 400 korona. Az I. osztályba lépő tanulók a beiratkozás előtt felvételi vissgálatot kötelesek tenni és pedig úgy a nyilvános, mint a magántanulók. Erre a felvé­teli vizsgálatra jelentkezni lehet f. hó 22-26. nap­jain délelőtt 11 órától 12-ig a főgimnázium igaz­gatójánál. Bemutatandó a tanuló születési anya­könyvi kivonata, értesítő könyvecskéje s lefizetendő 20 korona vizsgálati dij. A vizsgálat írásbeli része f. hó 27-én reggel 9 órakor, szóbeli része pedig 29-én és 30-án tartatik meg. Javító vizsgálatok f. hó 31-én reggel 8 órakor kezdődnek. Magánvizs­gálatok írásbeli része szeptember 1-én, szóbeli részé 2-án és 3-án délután lesz. Bővebben a tan­intézet hirdető táblája tájékoztatja az érdeklődőket. A gynlai kereskedelmi szaktanfolyam. Gyula város polgármestere meghívja holnap, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a városháza nagy­termében tartandó értekezletre a gyulai összes kereskedőket, iparosokat, kereskedelmi és ipari alkalmazottakat és az érdeklődőket. A meghívás tárgya: A kereskedelmi szaktanfolyam uj szerve­zetének ismertetése, előadja Mérey Gyula, a szak- tanfolyam igazgatója. Beiratkozások az állami polgári leányisko­lába f. hó 27., 29. és 30-án d. e. 9—12 és d. u 3—5-ig lesznek, 24-én délután az I. és II. oszt,. 25-én délelőtt a III. és IY. oszt. rendes tanulók és 25-én délután a magántanulók javitóvizsgálatai tartatnak, valamint az esetleges felvételi és tan- tervkülönbözeti vizsgák. Kellően felszerelt tandij- mentességi és felmentést kérő folyamodványok a beiratkozás alkalmával adandók be. Esetleges fel­világosítást szívesen nyújt a hivatalos órák alatt az Igazgatóság. MIBE M. Szent István király. Nagyjaink emlékének ünneplésénél leg­első kötelességünk történeti elhivatásuk következményeit megismerni, életük és műkö­désűk tanulságait követni. Szent István király Istentől küldött, gondviselósszerü férfiú volt. Ez az igazság még azoknak is szemébe ötlik, akik tagadni merészelik az isteni gondviselés létezését. A harcokban és vándorlásokban kimerült, az anyagi javak és élvezetek kere­sésébe merült, a rablóhadjáratokban ismétel? ten legyőzött magyarság egy-két század múl­tán nyomtalanul eltűnt volna Európa színpa­dáról, mint annyi sok elődje a Kárpátok övezte sík földön. Azok az erények, melyek az őshazában és a vándorlások ideje alatt fenntartották, majd eggyé forrasztották a magyar törzseket, az állandó letelepedés után nem voltak elégségesek, hogy nemzetként fentartsák a magyarságot. Egy tökéletesebb, nagyobb jövőjű világnézet vonzókörébe kerül­tek, melyben a tökéletlenebbnek, a kezdetle­gesebbnek szükségképen el kellett pusztulnia. A más népek megfélemlítésére alapított ural­ma helyét a más népek barátságára alapo­zott uralomnak kellett felváltania, a mások rovására való boldogulásnak a másokkal egyetértésben' való megélhetésnek kellett következnie. A magyarok X. századbeli rablóhadjára­tai egy olyan nemzeti sajátságnak voltak következményei, melyre az őshazában és a vándorlások közepette bizonyára szükség volt. Az önfentartás érdeke, a faj jövője követelte azt a kíméletlen harci szellemet, azt a hódí­tási és szerzési készséget, mely a pogány magyarságot jellemezte és amely után az állandó hazában a céltalan és veszélyes nyugati hadjáratokká fajult. Kétségkívül eré­nyek, nem közönséges erények kellettek ennek a szellemnek ébrentartásához, de céljaikban végül mégis bűnökké váltak ezek az erények és bűnökké válván, szükségképen pusztulást kellett hozniok. Ezt ismerte fel a Szent király és ettől a pusztulástól akarta megmenteni nemzetét. És ezt a nagy, ezt a szent célt egy pillanatra sem tévesztette szeme elől és annak elérésére nem riadt vissza semmiféle eszköztől. Nem látjuk-e napjaink állapotát annyira hasonlónak a X. század magyarságának álla­potához. De nemcsak a magunk állapota, hanem egész Európa népeinek mai állapota olyannyira hasonlatos ahhoz a helyzethez, melyet István király látott nemzeténél. Az anyagi javaknak ugyanaz a célként keresése, mint a X. század magyarjainál. Liberalizmus elnevezése alatt* ugyanazok a megfélemlítő rablóhadjáratok a gyengébbek, a jámborabbak ellen, mint a magyarok nyugati hadjáratai. És végül ugyanaz a gyászos, lesújtó, szégyen­letes Augsburg és Merseburg Európa összes népei számára, mint ezer évvel ezelőtt legyő­zött őseink számára. Itt vannak előttünk csonkán, bénán, lerongyoltan vánszorgó népei Péter szerb király kedden délután 6 órakor hosszas betegség után meghalt. Oroszországban a népbiztosok tanácsa a házak kommunizáláBát eltörölte és a háztulajdono­sok magánjogát visszaállította. Egyidejűleg meg­szüntette a vasutak és mindennemű közüzemek ingyenes használatát. lieipolitlkai hírek. A nemzetgyűlés a vagyonváltsági törvény­javaslatot általánosságban teljesen letárgyalta és elfogadta. A végleges befejezés után a ház nyolc heti szünetre oszlik szét. Baranya és a szegedi háromszög kiürítésével kapcsolatban 13 uj választókerület szabadul fel a szerb megszállás alul, még pedig Baranyában 5, Tolnában 1, Bácskában 4, Torontálban 3 kerület. Egyidejűleg az eddigi csonka kerületekből 6 ki­egészül. Az uj választások ezekben október elején lesznek. A ezerbek Baranyában az oláhok módjára viselkednem nquirálnak, fosztogatnak, a pécsi püspökség vagyonát egész a fizetésképtelenségig felpr é dálták. Baranyában az oda menekült kommunista vezérek izgatására kikiáltották a külön magyar­Gyniaí Gaál Gaszton. Magyarország nem­zetgyűlése az elmúlt héten a ház elnökévé válasz­totta gyulai Gaál Gasztont, a kiváló nemzetgaz- dászt. Ez alkalomból kifolyólag felelevenítjük e családnak békésmegyei és különlegesen ggulai vo­natkozását, honnan a család gyulai, néha fövengesi előnevét nyerte. A Gaál család első ismert őse Gaál Ispán, vagy Ispán Gaál a mohácsi vész előtt 1508-ban telepedett le Gyulán. A Dunántúlról jött, valószínűleg Somogyból. Gyulán nőül vette Somogyi Benedek gyulai polgár leánvát Kriszti­nát és családot alapított, 5 fia és 1 'lánya volt. Erangepán Beatrix gyulai várnagy mint gazdatiszt tét alkalmazta, mely hivatalban utóda, Branden­burgi György is megtartotta, sőt a gyulai Nagy­utcán lévő házát felmentette minden adózás alul. A család 1515-ben kezdte használni a gyulai elő­nevet. Hatalmas ur lett, a gyulai vár várnagya és udvarbirája. A Dósa-féle pórlázadás idején nagy szolgálatokat tett, amiért földes ura, sőt a király kegyét is megnyerte. Az alkalmat jól felhasználva sok birtokot összeszedett Békés, Arad és Zaránd- vármegyékben. Gyulán három háza is volt. Később vagyonát egyik gyulai háza meghagyásá­val mind elvesztette. Bánatában nemsokára meg­halt. Egyik fia András csakhamar visszaszerezte az elveszett jószágokat, melyekbe ünnepélyesen beiktatták, sőt királyi adóróvó lett. Testvérei is nagy tisztségre emelkedtek, nagy szerepet ját­szottak Gyula város és a gyulai vár történetében minden mennyiségben leg­magasabb árban vásárolunk. 1407 «-8 Weisz Mór és Társa Központi Szeszfőzdéje, Gynlái. Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom