Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-07-13 / 56. szám

Szerda lilll. évfolyam 56. szám. Gyula, 19^1. Julius 13. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K - f Fél évre . . 60 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek' és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám árai korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. OFcséságf hullám. Az élelmicikkek drágaságának okául mindig a ruhanemüek és az iparcikkek drágaságát hoz­ták fel. A háború megszűnése óta nem is lehetett más okot felhozni. A háború alatt úgyszólván az összes élelmi nyersányagok le voltak foglalva, Ausztriát is táplálnunk kellett, idebenn csak a szigorú fejadagok mellett szükséges mennyiség maradt, érthető volt tehát az árak folytonos emel­kedése. Kinálat éveken át nem volt, a kereslet pedig állandóan óriási volt. Ez az állapot azon­ban már több mint két esztendeje megszűnt. A harmadik termést aratjuk azóta, hogy önmagun- kon kivüi mást ellátnunk nem kell. Igaz, hogy elvettek tőlünk nagy darab területeket, de ezek­nek zöme kevesebbet termelt a számunkra, mint amennyit fogyasztott. Azóta csak az az egyetlen­egy magyarázat maradt, hogy valutánk alacsony- sága folytán a külföldi áruk ára magas, ennek következtében az élelmi nyersanyagok ára sem szállhat le. Bizonyos, hogy az ipari pikkek árait ná­lunk a belföldön is a külföldi árak szabják meg. Az iparcikkek jórésze külföldről jön hozzánk, most még inkább, mint azelőtt. Mert most hazánk te­rületének elvett kétharmadrésze is külfölddé lett számunkra. Ezért könnyen el lehetett hitetni a közönséggel, hogy pénzünk elértéktelenedése foly­tán magas árakat kell fizetnünk az ipari cikkekért, ha pedig drága a csizma, drága a posztó, akkor természetesen drágának kell lennie a gabonának is. Ezt mi mindeddig természetesnek találtuk és most is természetesnek találjuk, hogy ha a csizma ára kétszázszorosa a békebélinek, akkor a búza ára sem lehet csak százszorosa a réginek. Ámde nem találjuk természetesnek most már, hogy az ipari cikkek árai még most is olyan magasan állanak és semÉi hajlandóságot nem matatnak, hogy alacsonyabbra szálljanak le. Nem találjuk természetesnek, mert arról kell szomorú szivvel tudomást vennünk, hogy például Németországban, az ipari termelésnek ma is legnagyobb centru­mában, az iparcikkeknek olyan áraik vannak, ami­nőkről mi még csak álmodni sem merünk. Az olcbósági hullám Németország felől már régen megindult és a német gyárosok és keres­kedők azzal vádolják meg a magyar nagykereske­delmet, hogy mesterséges gátakat épit az olcsó­sági hullám elé. Egy öltözet ruha például Német­országban 250—425 márka között váltakozik. Ehhez hozzászámítva a 20 százalékos kiviteli jutalékot, amit a jóvátételi bizottság szed Német­ország kivitele után, a legfinomabb ruha sem ke­rülhetne többe nálunk 2100 koronánál. fcol va­gyunk azonban ettől az ártól ? Ugyanígy vagyunk minden más ipari termék árával és a németek jóslata szerint az őszre még nagyobb áresések lesznek. Fogunk-e mi ezekből valamit érezni, avagy igaznak tartsuk a németek ama vádját, hogy a magyarországi nagykereske­delem több száz százalékos haszonra dolgozik és ez az oka annak, hogy nálunk az árak nem ha- nyatlanak. ' * Belpolitikai hírek. Fridrich István, volt magyar miniszterelnök ellen a Tisza gyilkosságban való részvét miatt emelt vádat a beigazolt ártatlanság folytán a királyi ügyészség elejtette és a vád alól teljesen rehabilitálta. A felmentés nagy örömet keltett a hallgatóság soraiban. Fridrich István azóta széles­körű társadalmi és pártköri ünneplés részese. T A török félhold megújult. Napkeletről, a holdas-csillagos mecsetek me­sés földjéről utóbbi időkben különös hírek röp­ködnek napnyugat felé, amelyek a párisi béke- bölcsek müvének sikerét nemcsak veszélyeztetik, hanem teljesen felbontani készülnek, eredményeik­ben pedig az angol-francia szövetséget is felrob­bantani alkalmasak. Először a görögök mondták fel az engedel­mességet a nagy antantnak, akivel a királykérdés­ben ujjat húztak s a vége az lett, hogy : az antant engedett a görögöknek. A görögöket Anglia párt­fogolta, mert a mohamedánok bekövetkezhető nemzeti szervezkedésével szemben Angliának ba­rátokra van szüksége. A törököknek viszont Fran­ciaország nyújtott kéz alatt bátorítást és támo­gatást, mert Törökországban fontos francia érdekek forognak kockán, A megcsonkított és Európából kibecsült Törökországnak kisázsiai részén, Anata- liában, Musztafa Kemál basa felkelést szervezett, ellenkormányt alakított, seregeket gyűjtött; és amikor prédára a háború gyümölcsét birtokukba venni megjelentek a görögök, Kemál basa tönkre­tette seregeiket és kiverte Kisázsiából. Mivel pe­dig az antant Konstantinápolyban békekormányt alakított a törökök nyakára, amelyet szövetséges csapatokkal is támogatott, Kemál basa váratlanul Konstantinápoly elé vonult csapataival, az úgy­nevezett Kemalistákkal és most, ha akarja, átlépi az antant által önkényesen megrajzolt demarká­ciós vonalat és a Harrington angol tábornok pa­rancsnoksága alatt ott táborozó antant szövetsé­ges csapatok szeme láttára lóháton vonulhat be Konstantinápolyba a török rendet visszacsinálni. A helyzet tehát nagyon kritikussá vált. A dologban azonban nem ez a legfontosabb momentum. Mert igaz, hogy Kemál basa ezen bátor fellépése az antant körökben nagy zavart és kapkodást okozott, de a baj ott kezdődik, hogy a törökök sikerei felkeltették az összes mohame­dán nép8k nemzeti önérzetét és most nemcsak Kísázsia, hanem Arabia, Afganisztán, Perzsia, Mezopotámia, sőt India mohamedánjainak követ­ségei is megjelentek Kemál előtt és szövetségü­ket felajánlották együttes akcióra. A helyzet ve­szélyességét növeli, hogy Déloroszorszáf moha­medánjai, tatárok, kirgizek, sőt a^ eddig ellensé­ges örmények is csatlakoznak a mohamedán szö­vetséghez, Egyptom pedig állandóan elégedetlen­kedik. Az angolok é3 franciák szelet vetettek és most vihart arathatnak. Nagy kérdés, hogy a kibákités sikerül-e ? A helyzet következményei beláthatatlanok. A dologból mi magyarok nagy tanulságot meríthetünk. A köztársasági őrület szét­züllesztette haderőnket; a kommunista őrjöngés eredményezte országunk szétdarabolását, amit a szomszédok fegyveres fellépésével szemben a fe­jetlen ország nem birt megakadályozni. Most mi térdre vagyunk kényszerítve, a legyőzött török testvér pedig kezében a fegyverrel diktál a győzedelmes antantnak. Kellett ez nekünk ? M I JB_JE K. A Szociális Misszió Társniat vasárnapi gyer­mekünnepélye nagy érdeklődés mellett és teljes sikerrel folyt le. Mintegy 450 gyermek vett részt és volt az érdeklődés és ünnepség tárgya. Megje­lent az ünnepségen gróf Almásy Dénesné, mint védnöknő leányaival, özv. Keglevich Miklósné és özv. Woracziczky Jánosné grófnőkkel és kis uno­káival, akik szintén résztvettek a gyermekek fel­vonulásában, jelen volt gróf Wenckheim Dénesné is. A gyermekek az aj népkertben állottak fel és onnan vonultak szépen megtartott négyes sorok­ban a muzeum bejárata előtt helyet foglalt véd­nöknő elé, majd azután végig vonultak a népkert több utain. Mindenik gyermek papírból készült, a magyar címerrel és Isteir! Haza ! Király ! fel­írással díszített nemzeti szinü zászlócskát lobog­tatott, amiket a Dobay János cég ajándékozott a gyermekeknek. A felvonulás után megkezdődött a gyermekek megajándékozása. Eleinte sorsszámhu- zás szerint kezdték kiosztani az ajéndéktárgyakat, így azonban késő estig tartott volna a szétosztás, azért a rendezőség a sorshúzást abbanhagyva, minden jelentkező gyermeknek a jegye bevonása ellenében átadott egy, a nemének és korának meg­felelő ajándéktárgyat. Összesen 415 ajándéktárgy osztatott ki, melyeknek túlnyomó része gróf Almásyné Dénesné ajándéka volt. Alig egy-két gyermek maradt ajándék nélkül, ezek is csak azért, mert nem egy élelmes gyermek kétszer is jelentkezett és a 'sietségben kapott is ajándékot. Az ajándékok kiosztása ntán kezdetét vette a szinházi előadás ; először Csáky társulata adta elő a Peleskei nótáriust, majd a gyermekek kö­vetkeztek sorra. Egy tréfás gyermekdarab, »A gramofon« vezette be a játékot, majd egy bájos irredenta költeménysorozat következett, melyet virágjelmezbe öltözött leánykák mondottak el a zsúfoltan ülő közönség szűnni nem akaró, lelkes tapsai közepette. Yégül gyönyörű magyar táncot lejtett 8 bájos gyermekpár, amit meg is kellett ismételni. Az előadás végeztével a 12 legkedve­sebbnek talált gyermek megajándékozása követ­kezett. Ez a verseny természetesen, a más ilyen versenyekhez hasonlóan nem eredményezett egé­szen reális eredményeket, de az értékes ajándékok bizonyára mégsem jutottak érdemet!eneknek. A közönség egy kedves délután emlékével oszlott szét. A Misszió vezetősége az ünnepély eredmé­nyeiről lapunk jövő számában számol be. Műének a templomban Dombay Arthur zene- és énektauár vezetése alatt álló vegyes énekkar folyó hó 17.-én, vasárnap délelőtt a fél 12 órai misén a róm. kath. nagytemplomban művészi énekeket fog előadni a következő műsor­ral : Händel G. »Bűnbánó« (BinaJdó dalműből); Palestrina »Adoramus te . . .« ; Weber »Ima« (Bűvös vadászból) solóval; Horák »Ave maris Stella . . .« ; Mozart »Nyugalom« női kar. Jótékonyság. Reisner Emánnelné 100 koro­nát adományozott a nőegylet szegényei részére, amiért eznton is hálás köszönetét mond özv. Fábry Mártonná. A gynlai nyári országos vásár köznyelven futóvásár e héten fog megtartatni. A különféle állati betegségek miatt a felhajtás korlátolt, az állatvásár csak részleges lesz. A vasárnapi kirakó­vásár azonban mozgalmasnak ígérkezik. Békésmegyei menekültügyi megbízott érte­síti az összes érdekelteket, hogy a menekültügyi hivatal folyó hó 12-től kezdve, a m. kir. pénzügy­igazgatóság épületében földszint 11 száma ajtó alatt fog működni és minden hétfő, szerda és pénteken délután 3—6-ig fog a menekültek rendel­kezésére állani. Ugyanott lesznek a menekülteket érdeklő hirdetések kifüggesztve. A 100 koronások. A hivatalos lap rende­letét közöl, melyben a magyar felülbólyegzésü 100 koronások általános kicserélését rendelj el. A cserélést az osztrák magyar bank és vidéki fiók­intézetei, ahol pedig ilyen nincs, az állanipénz- tárak végzik. A levonás nélküli kicserélés julins 14-én kezdődik és 31-én végződik. Az apróbb címletekre csak augusztus folyamán kerül a sor. Ezekkel lesz a legtöbb baj; mert sok a hiányos, rongyos bankjegy, melyeket csak levonással a hiányzó részek leszámolásával fognak becserélni. A jövedelem és Vagyonadó bevallása Mind­azok, afcikneK ingó és ingatlan vagyonuk értéke 1920. december 31. napján a 20.000 koronát meg­haladta és akiknek 1920. évi összes jövedelmük a 10.000 koronát meghaladta, folyó évi julius 31-ig vallomást tartoznak benyújtani jövedelmükről és vagyonukról. A vallomási ivek a városi adóhiva­talnál kaphatók. Aki vallomását julius 3l-ig be nem adja, az adónak kétszeresével lesz büntetve a késedelemért. Az aratási szesz A Békéi^vár megye részére engedélyezett aratási szesz Békéscsabára megér­kezett és annak a járásokban való szétosztása kezdetét vette. A kötegyáni átkelő forgalom. Hivatalos helyről jött tudósítás alapján közöljük, hogy a reggel 6 órakor Gyuláról Sarkad felé menő vo­natnak Kötegyán állomáson a megejtett vámvizs­gálat után azonnali csatlakozása van a Nagyvárad Lapunk mai száma 2 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom